message

Üzenetküldés


A Ménes patak völgye felett épült fel a Tornai uradalom egyik központja, Szádvár. Teljes egészében elfoglalja a várhegy sziklás fennsíkját, és ezzel Magyarország legnagyobb várai közé tartozik. Középkori falai, még ma romjaiban is magával ragadóak. A várban tevékenykedő várbarátoknak köszönhetően az erősség egyre szépül, a régészeti ásatásoknak köszönhetően pedig egyre többet tudunk meg róla. A szádvár tanösvényt végigjáró turista megismerkedhet a helyi különleges élővilággal, természeti képződményekkel és nem utolsósorban Szádvár múltat idéző romjaival. Az ösvény elvisz a várba és a vár különleges felvonójához a csigához. A csiga az élelmiszer, a víz, a tüzelőanyag és egyéb ellátmány szállítására lett kiépítve a várhegy meredek északi oldalán. Az évszázadokon át teljesen elhanyagolt vár feltárása, a bozótvágás az állagmegóvás meghozta eredményét. A vár számos részlete vált láthatóvá. Éppen maradt lőrések kerültek felszínre, köztük kulcslyuk lőrés, mely a 16 – 17 században használt szakállas puskák fogadására lett kialakítva. A vár egyes részeit elzáró várkapuk faragott köveiből szintén előkerült pár példány. Ezen kívül érmék, különböző díszes kályhacsempék, tűzhelymaradvány került napvilágra. És ez nem minden, a vár feltárása, megóvása tovább folyik. Ezzel egyre jobban megismerjük a vár középkori szellemiségét a várvédők mindennapjait. A vár megújulásának te is részese lehetsz, mivel a szádvári várbarátok minden segítő kéznek örülnek.


Bővebb információ:

-

 36 30 662 2290

http://www.szadvar.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Szalonnai református templom   |  
és között

A református templom Szalonna legnevezetesebb látnivalója. A két korszakban épült templom a falu központjában, egy kisebb dombon áll. A középkorikörtemplom átalakított állapotban maradt ránk: a rotunda nyugati oldalát elbontották, és szabálytalan négyszög alakú hajóval bővítették. Eredetileg katolikusok építették, ma a református gyülekezeté. A rotunda terméskő alapra, téglából épült. Külső falán jellegzetes román kori tégladíszítés figyelhető meg. A hangsúlyos részleteket több helyen (lábazatindítás, párkányfríz) faragott kő elemekkel emelték ki. Föltehetőleg a rotunda korábbi bejáratából elbontott faragott kő elemek másodlagos felhasználásával alakították ki a 13. századi hajó nyugaton nyíló bejáratát is. Ennek profiljai nem csatlakoznak; a timpanonkövet fordítva építették be. Felületi díszítése egy későbbi kor terméke.
A körtemplom falát ívpárkány tagolja, és minden második ívsorból lizéna fut le a lábazatig. A lépcsőzetes bélletű ablakok a falsávok között helyezkedtek el. Ilyen ablakokat Magyarországon másutt nem találtak; használatuk a bizánci befolyás alatt álló balkáni területeken kezdődött el a 8–9. században és a 19. századig maradt fenn. A homlokzatot a fogrovatos téglapárkány felett két téglasorral kiálló elem díszíti. Ezek felett téglaformára mintázottkváderkövekből kialakított kőfríz emelte a külső homlokzat megjelenését. A két páronként közös csúcsba futó elemekből álló gyémántmetszés díszítés csillagformát ad. Ez a Franciaországból hazánkba került díszítménytípus először a III. Béla uralkodása alatt épült esztergomi királyi kápolnában jelent meg, és több más, az Egri főegyházmegyében épült templomon (Várszón, Noszvajban, Szomolyán) is megfigyelhető.
A magas tető a legutóbbi helyreállítás terméke. A műemléki restaurálás végén a templom fedélszékét nyitva hagyták.
A körtemplom belső padozata tégla. A mai járószint alatt feltárták és be is mutatják a körtemplom lebontott hajófalát. A hajó és a szentély találkozásánál papi ülőfülke maradványait tárták fel; a falfelületen jól követhető ennek lábazata. A szentélyt félköríves ablak törte át.
A rotunda belső falán fennmaradt értékes freskótöredékek négy évszázad művészetén ívelnek át. A legkorábbiak (11. századiak?) az első vakolatra alapozás nélkül festett felszentelési keresztek (szegély-ornamentika). Eredetileg 12 darab volt; ezek közül kettő maradt meg. A templom egykori védőszentje Antiochiai Szent Margit volt, a templom építése utáni, de a 13. századi bővítés előtti falfestmények részben az ő életét mutatják be. A szent legendájának bemutatása az elbontott nyugati falon ért véget; a régészek felfedezték az egykori képek töredékeit a kerektemplom belsejében, a bővítéskor ugyanis az elbontott fal törmelékével töltötték fel a belső részeket az új járószintre.
1426-ból való a diadalívben található falfestmény, a Szepességből elszármazott András mester (Szepesi András) műve, és kör alakú mezőkben próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékban a hagyományoknak megfelelően Isten Bárányával. A képek sorrendje északról dél (a szószék) felé:

-Énokh
-Ábrahám
- Dávid
-Isten Báránya
-Jeremiás
-Dániel
-Éliás

A képeken a művészettörténészek az olasz trecento művészet hatását ismerik fel.
A 13. századi, nagyjából négyzet alakú hajót rosszul tűzték ki, így tájolása némileg eltér a körtemplométól. A templom világítását a keleti végfalon egy, a déli homlokzaton három, egyaránt félkörívvel záródó ablak szolgálta. A szokatlanul széles hajó közepén a régészek egy pilléralapot tártak fel; az ezen álló oszlopon fekhetett a hajót fedő síkmennyezetet alátámasztómestergerenda.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Pista Bácsi Tájháza   |  
és között
Pista bácsi Tájháza Szögligeten az egykoron élt emberek csendes és békés mindennapjait hozza közelebb a rohanó civilizációnk által meggyötört honfitársaimhoz, míg a sziklás hegycsúcsot koronázó Szádvár képei a régmúlt idők feneketlen kútjának mélyén rejtőző históriákat kelti életre a történelem iránt lelkesedők előtt. Javaslom hát mindenkinek, fogjuk meg a vándorbotot,és fedezzük fel Szögliget rejtett kincseit!
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!