message

Üzenetküldés


A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették. Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban. Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől. Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került. A 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.


Bővebb információ:

-

72/213-315

http://www.iranypecs.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Pécsi ókeresztény sírkamrák   |  
és között
Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Előszilveszter a 100 Tagú Cigányzenekarral   |  
2017. december 30.
A 100 Tagú Cigányzenekar gálaműsorával, borkóstolóval és néptáncbemutatóval várják a felejthetelen kikapcsolódásra vágyókat december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban.
A nagyszabású koncerten egyszerre 100 zenész játsza Liszt, Brahms, Strauss, Sarasate, Ferraris népszerű, fülbemászó dallamait miközben a közönség a legjobb magyar borászok kiváló nedüit kóstolgatja.
A koncertélményen túl élvezhetik a világhírű magyar konyha mesterszakácsainak négyfogásos ünnepi vacsoráját vagy sósfalatok és bor mellett hallgathatják a 100 Tagú hangzásban és látványban lebilincselő, páratlan előadását.

Ínycsiklandó étkek, híres borok, nagyszerű műsor és fantasztikus hangulat a 100 Tagú Cigányzenekarral december 30-án a Kongresszusi Központban!
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!