message

Üzenetküldés


A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A tatárjárás után IV. Béla és felesége Lascaris Mária családi ékszereinek árából, a visegrádi andezithegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során: 1. A vár történeti kiállítása 2. Rekonstruált makett-erődrendszer, vár 3. A Szent korona történeti kiállítás 4. Panoptikum 5. Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás


Bővebb információ:

-

36 26 598 082

http://www.evisegrad.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény   |  
és között
A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től  nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!