Kecskeméti Arborétum

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozunk. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben. Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek: véderdősáv gyűjteményes rész tölgygyűjtemény egyházi terület A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát. A 25 ha-os gyűjteményes részen 900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai. Az arborétum területén vannak olyan ösvények is, ahol a morfológiai tulajdonságok vagy éppen a rendszertani szempontok voltak a meghatározó szempontok. Ilyen növénytársulások például a "Színes lombok ösvénye", "Virágos fák és cserjék körútja", "Hosszútűs fenyők", "Ciprusok", "Borókák ösvénye"^ "Sziktűrők és vízkedvelők", "Szárazságtűrők ösvénye". Az növénypark legfiatalabb, 16 hektáros része a tölgy gyűjtemény (Quercetum), amely főleg a magyarországi, és egyes külföldi, száraz viszonyokat tűrő tölgytípusokat mutatja be. A legkisebb, 2 hektáros egység az egyházi terület, ahol 1999-ben alakították ki a Magyar szentek szoborsétányát. Ezen kívül kegyeleti hely, szabadtéri oltár, Lourdes-i barlang, és 15 stációból álló kálvária nyújt különleges élményt az idelátogatóknak. Az arborétumban kilátó, erdei tornapálya, fajátszótér, és tanösvények várják a természetes környezetben tanulni vágyó iskolás csoportokat is Nyitva tartás: Nyáron: 8-20 óra Tavasszal, ősszel: 8-17, 8-18, 8-19 óra Télen 8-16

Bővebb információ:

arboretum@t-online.hu

76/492-455

http://www.kecskemetiarboretum.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Szent Miklós templom |

Kecskemét

és között

A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek használták, innen ered a „Barátok temploma” név.
Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-os tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között a templomot barokkstílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt is 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján.

részletek

Bugac és a tanösvények

Bugac

MEGKÖZELÍTÉS
Gépkocsival a 54. számú út felől, a 22 km-nél lévő mellékúton elérhető Karikás csárda, a pusztabejáró. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti kisvonat, Hittanya megállótól a Boróka tanösvény mentén sétálva érjük el a Pásztormúzeumot.

ÚTVONAL
1. nap: A 12 km hosszú, jelzésű túraútvonal a Karikás Csárdától a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz.

2. nap: Pásztormúzeum megtekintése és a tanösvények bejárása: Az „Erdei tanösvény” (hossza: 2700 méter) a Pásztormúzeum irányából a jelzésű turistaúton érhető el. Első táblája a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk (második állomás). A kilátótorony a tanösvény harmadik állomása (kilátás az Ősborókásra). Visszafelé indulva kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér, és az Erdei tanösvény változatos felszínű buckák között kanyarogva tér vissza a jelzésű erdei útra. A Pásztormúzeum közelében találjuk a „Boróka tanösvényt”(hossza: 2900 m), a „Madarak és Fák” útját, valamint a „Sáskajárás” kiinduló állomásait. Naponta lovasbemutatóval várják a vendégeket. További látványosság még az Alföldfásítási Múzeum, mely a útvonalon található.

NEHÉZSÉGI FOK
A kora tavasztól őszig ajánlott túra könnyű, csak a futóhomok szokatlan néha. Szinte minden korosztálynak ajánlható. Nyári hónapokban túrázásra a kora délelőtti, illetve a késő délutáni időszak célszerű. A kirándulások alkalmával ajánlott távcsövet, a nyári hónapokban valamilyen fejfedőt, illetve innivalót magunkkal vinni.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Erőpróba Szolnok körül kerékpárosoknak

Szolnok

MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok elérhető kerékpárral, vagy vonaton szállított kerékpárral is.

ÚTVONAL
Szolnok (Szabadság tér) – – Szent István híd – – Vegyiművek – – Gejzír – – Paládics pusztai erdő – – 4. sz. főközlekedési út – – Sashalom – – Mária-szobrocska – – Abonyi úti vasúti megálló – – Szolnok–Jászberény műút – – Gazdák hídja – – Malomszögi erdőfolt – – Szolnok–Besenyszögi műút – – Szolnok–Kőtelki műút – – Feketevárosi átjáró – – Millér – – Szolnok (Szabadság tér)
Táv: 48 km Szint: 50 m

NEHÉZSÉGI FOK
A túra a gyakorlottabb kerékpárosok által teljesíthető, igaz a több rövidítési lehetőség miatt hobbikerékpárosoknak is ajánlott, tavasztól őszig. Szolnoki megszállással a 3/1-es és a3/2-es túrák látnivalóiból is lehet válogatni.

LÁTNIVALÓK
Tisza-híd: Itt 1562–1909-ig többször jég, tűzvész pusztította fa cölöphíd állt. 1911- ben a két mederpillérre emelt, többször elpusztított, átépített acélhíd helyén, az első híd 400 éves évfordulóján, háromnyílású, változó magasságú gerinclemezes főtartókkal, folytatólagos gerendahíd épült, 9 m-es kocsipályával, kétoldali gyalogjárdával. Hossza 189 m. Tiszaliget: Sportlétesítmények, víz- és biológiai laboratóriumok, vállalati üdülők, hotelés motel, kemping, strandfürdő, és nem utolsósorban a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szolnoki tagozatának épületei helyezkednek el a fák között. Szent István híd: A 4. sz. főút Szolnok várost elkerülő szakaszának új Tisza-hídja. Paládics-pusztai erdőfolt: A Szolnok–Abony határútja jellegzetes két fasoros kocsiút, mely jellemző volt korábban minden község- és megyehatárra. A közelében található az 1847. szeptember 1-jén megnyitott második magyarországi vasútvonal. Sashalom: A dombról jó kilátás nyílik Abony, Újszász, Szolnok irányába. Mária-szobrocska: Kis facsoportban emlékhely.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/

Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ

Kiskunfélegyháza

Az 1560 méter mélyről feltörő alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz a környéken egyedülálló gyógyító hatású. Jelentős metakovasav tartalma miatt mozgásszervi panaszok, gerincbántalmak, reumás megbetegedések kezelésére javallott.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Rendek tanya

Kerekegyháza

Mint oázis a sivatagban, úgy tűnik elő a puszta közepén a Rendek tanya, amely Kecskeméttől 20 km-re található Magyarország szívében. A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező szikes puszta, a csodálatos környezet megnyugvást nyújt az idelátogató vendégeknek. A gazdaság 17 éve jött létre az ősi birtok újraélesztéséből, azóta őshonos és alternatív növények termesztésével, őshonos állatok tartásával foglalkozik. A birtok közepén található meg a tanyai épületegyüttes, melyben a lakóház, a gazdasági épületek mellett Tanyamúzeum is áll. A gazdaság feladatának tűzte ki a paraszti kultúra ápolását, tovább adását. Itt a vendégek megismerhetik az ősi munkaeszközöket, a hagyományos étkezési eljárásokat. Egyedi, helyben készített termékek vásárlására is lehetőség nyílik. Bemutató gazdaság növényei, zöldséges kertje vonzó az itt megforduló látogatóknak. A tanya népi kultúráért tette fáradozásait több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték.

Kiskunsági Nemzeti Park

Felsőlajos

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Tiszakürti Arborétum

Tiszakürt

A két generáció munkájának eredménye, hogy az egykori ártéri erdő helyén az idős fák meghagyásával, hazai kertekből és külföldről hozatott fákkal és cserjékkel csodálatos kertkompozíció alakult ki. Az arborétum alapállományát jelentő erdő fő fajai: a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a mezei juhar. Különösen szépek az idős tölgyfák. Nevezetes fa a mellmagasságban 6 m átmérőjű hármas platán: úgy tartják,hogy három, egymáshoz közel ültetett csemete összenövésével alakult kia fatörzs. Néhány más fának is látni itt termetes, idős példányát,ilyen a bíbortölgy, a vöröstölgy, a fekete dió, a török mogyoró. 2006 őszére elkészült egy multimédiás konferenciateremmel, kiállítási térrel ellátott, akadálymentesített látogatóközpont, ezen kívül egy látványtó és kilátó. Az arborétum telepítése a Szarvason arborétumot alapító Bolza József Tiszakürtre nősülő gyermeke, Péter és fia, József nevéhez fűződik. Ízlésükben nem az Európát járt ember szemlélete, az angol parkot utánzó főúri szenvedély érződik. Sokkal inkább a tiszatáji természet visszatükrözésének szándéka. A munkában nagy segítséget nyújtott a főkertész, Tompa Mihály. A nagyvonalú elképzelések kivitelezési munkái mellett féltő gonddal vigyázott a gereblyézett gyöngykavicsos sétautakra, a fordulókba telepített tarka virágágyasokra és a kastély előtti oldal formált puszpángsövényeire. Bolza József halála után még évekig őrizte a parkot. Az 1944-45-ös időszak a kastélyban és a parkban is a megpróbáltatások ideje volt. Az épületben katonai parancsnokság működött, a kastély berendezése jórészt eltűnt, illetve elpusztult, és sok pompás fa esett áldozatul. 1950-ben a kastélyba az akkor alakuló termelőszövetkezet irodái költöztek, majd hosszú távra eldőlt az épület sorsa: 1951-ben az elhagyott gyermekek nevelőintézete költözött falai közé. Az épület új szerepének megfelelően színpad épült s, a legszebb gyepfelületen futballpálya létesült. Mára sikerült visszaállítani a park eredeti állapotát. Nyitva tartás: Március 1-31. H-V 8.00-17.00, április 1-szeptember 30. H-V 8.00-18.00, október 1-31. H-V 8.00-17.00, november 1-30. H-V 8.00-16.00, december 1-február 28. H-V 8-14

Tanyacsárda

Lajosmizse

T a n y a c s á r d a V e n d é g h á z a

Egy nyugodt hely, távol a város zajától, Felsőlajoson

(5-ös főút 63. km-kő)

Pihenjen festői környezetben és élvezze az Alföld romantikus hangulatát. Az Új Tanyacsárda területén található 4 napraforgós Vendégházban 11 db fürdőszobával, minibárral felszerelt vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére. Ingyenes parkolást biztosítunk.

Kedvezményes 2 éjszakás szilveszteri csomagajánlatunk

2014. december 30. és 2015. január 1. között

- Disznótor látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással az Új Tanyacsárdában

- Szilveszteri mulatság az Öreg Tanyacsárdában

- 2 éj szállás

2 ágyas szobában

32.700.- Ft/ fő felnőttek, 27.200.-Ft/fő gyerekek részére,

mely tartalmazza a lenti szolgáltatásokat.

A csomagár nem tartalmazza az idegenforgalmi adót,

mely 400.-Ft/fő/éj.

Tanyacsárda szolgáltatásai:

December 30. Disznótoros program látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással

Böllérünk irányításával a vendégek figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételek elkészítését, megismerkedhetnek a munkafolyamatokkal: a hurka és kolbásztöltéssel, meg is kóstolhatják a sült vért és a sült májat. 15.00 óra körül lovasbemutatót tartunk, illetve kocsikázhatnak (hó esetén szánkózhatnak) a vendégek. Programunkat egy estebéddel zárjuk, a jó hangulatról cigányzenekarunk gondoskodik.

Kulturális örökség

Szlovák tájház Kiskőrös |

Kiskőrös

és között

A három osztatú, nádtetős, nyitott kéményes parasztházban tekinthető meg a felvidéki eredetű evangélikus szlovák középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát felidéző kiállítás. A tisztaszoba az ünnepnapok hangulatát idézi. A belső szoba kiállításában a helyi viselet emlékeivel ismerkedhetünk meg. 2008-tól az udvaron szabadtéri kemence és foglalkoztató várja a fiatal és az örökifjú látogatókat. A Szlovák Tájház 2007-ben nyerte el az Év tájháza címet.

részletek

Dunaföldvári Vár

Dunaföldvár

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony, Csonkatorony, vagy Töröktorony néven ismertetett négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn.

Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.

A földvári vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük.

Később két utazó a török Evlia Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik írta le a vár és a mezőváros állapotát.

Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben.

1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden felhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

1703-ban a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, mely mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé.

A szabadságharc leverése után - végleg megszűnve a vártorony hadászati jelentősége - az épületet mint az uradalom börtönét használták tovább.

A XIX. század elején a toronytesthez észak-nyugatról toldaléképületet emeltek, melyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak.

Azóta az épületben múzeum üzemel.

Népi Iparművészeti Gyűjtemény

Kecskemét

Az 1945 után keletkezett legnagyobb népi iparművészeti gyűjtemény Kecskeméten látható, a régi serházban. Ezt a tágas, boltíves épületet 1793-ban építtette a városi magisztrátus, jövedelme kiegészítésére. A bevételek csökkenésekor laktanyává alakították, majd 1917-től városi szeszfőzdeként működött, ahol a walesi herceg révén híressé vált kecskeméti barackpálinka is készült. Ez a tevékenység 1982-ig folyt itt. A város jellegzetes épületét 1983-ban helyezte védelem alá az Országos Műemléki Felügyelőség. A város és a megye vezetői ebben az évben döntöttek úgy, hogy a szeszfőzde épületében adnak helyet a Magyar Népi Iparművészet Múzeumának. A több évtizede gyűlt, kiállításokon részlegesen vagy ritkán látható értékes gyűjtemény így állandó otthonra lelt. 1984. decemberében nyílt meg Kecskeméten az állandó népi iparművészeti tárlat, mely egyedüli az országban. A legidősebb nemzedék, neves alkotók - pl. a fafaragó Kapoli Antal és fia, a hímző Kis Jankó Bori, a fazekas Kántor Sándor, Gerencsér Sebestyén - munkái mellett a fiatalabb, még ma is aktívan alkotó korosztály munkái is megtalálhatók a kb. 800 m2-es kiállítóhelyen, kellően reprezentálva hazánk etnikailag jeles tájainak népi iparművészetét. Később az állandó kiállítás az úgynevezett Zana-gyűjteménnyel bővült.

Rimóczi László lajosmizsei grillázsguru alkotásai

Lajosmizse

Édesszobrászat a XXI. században, Rimóczi László lajosmizsei grillázsguru alkotásaival

Gyermekkorom óta remek kézügyességgel rendelkezem és nagy érdeklődéssel fordulok

a különféle művészeti ágak felé. Egy lakodalom alkalmával megismerkedtem a grillázs

cukortortával, népies megnevezéssel perkelt vagy pörkölt tortával. Ezt követően szülővárosomban, Lajosmizsén, sikerült elsajátítanom Kasza Péterné Kati nénitől ezt a

mívességet. A hosszas otthoni gyakorlások, az éjszakába nyúló tanulóórák évről-évre

csiszolták és finomabbá tették készítői technikám. Egy új stílusirányzatot, képet álmodtam

meg a régies hagyományokon alapuló grillázs művészet terén, ezzel teljesen új elvekre

helyezve az édesszobrászat alapjait. Ezen elképzelés mentén számos rangos hazai versenyen és kiállításon, szakmai találkozókon, nívós megmérettetéseken mutathattam be a grillázs szakmát az újszerű alkotásaimon keresztül. Nagy álmom valósult meg azzal, hogy a Magyar Grillázs Szövetség megalakult és én lettem az országos elnöke, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szekciójaként. Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a grillázs készítés ismét méltó helyét foglalja el az értékes, sokszínű magyar kultúrában. További célom, hogy nem csak hazai megmérettetéseken, hanem magas színvonalú, nemzetközi cukrászversenyeken is képviseljem hazámat, és megismertessem a grillázstortát a világgal.




Leíratkozás