Tarjányi József, Késes

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Tarjányi József 1986-ban apósa Csatári László segítségével sajátította el és szerette meg a családban több dinasztiális tradícióval bíró késes mesterséget. Apósa halála után 2000-ben önálló vállalkozásba kezdett, folytatta a családi hagyományokat, nem akarta, hogy négy generáció szakmai tapasztalata, tudása veszendőbe menjen. A több mint 100 év hagyományait előtanulmányai segítségével sikeresen kiegészítette, az általa készített termékekben próbálja a hagyományt és a modern ismereteket ötvözni. Termékeit 2001 óta folyamatosan zsűrizteti. 2001-ben részt vett a Milleniumi sokadalom rendezvénysorozat néhány helyszínén, illetve a Mesterségek Ünnepén. Így jutott el gyulai ill. budapesti a kézműves vásárokra. Termékeivel részt vett a Tisza-Maros nemzetközi kézműves kiállításon és vásáron. 2002-ben és 2003-ban is sikeresen folytatódott termékei zsűriztetése. Mind a két évben pályamunkát nyújtott be a "Magyar Kézművesség 2002'' ill. "Magyar Kézművesség 2003'' pályázatra. A szakmai zsűri a termékeket kiállításra alkalmasnak találta. A kiállítás Iparművészeti Múzeumban tartott megnyitóján mind a két évben különdíjban is részesült. 2003-ban Népi Iparművész címet adományoztak a részére. 2004-ben megválasztották a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesület elnökének. Szintén 2004-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az általa készített halas bicskákat Magyar Kézműves Remeknek ismerte el.

Bővebb információ:

Tarjányi József

jtarjanyi@vnet.hu

30/310-3969

www.tarjanyi.uw.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Bencés kolostor |

Pusztaszer

és között

Amióta mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt a magyar honfoglalás regényes históriáját (Gesta Hungarorum) leírta Anonymus, azóta legendák övezik a szeri pusztát, ahol Árpád és vezértársai az első „országgyűlést” tartották.

Nem véletlen, hogy a millennium (1896) alkalmával monumentális, szoborral ékesített Árpád-emlékművet emeltek a Tisza partjáig nyúló szeri pusztán, ahol a romos, kéttornyú kolostortemplomot a törökök várrá akarták alakítani (1550). A 19. század elején a még álló egyik tornyot azért rombolták le, nehogy zsiványok megfigyelőhelye lehessen. Évtizedekkel később a templom homlokfalának egy részér építkezésekhez hordták el. Ami megmaradt, azt 1950-ben, a honvédségi gyakorlótérnek használt területen pusztították el.

A Bor-Kalán nemzetség a 11. század végén, vagy a 12. század elején alapított bencés apátságot, amelyet Szermonostora néven emlegettek a [középkor]i oklevelek. A 12. század végén Kalán esztergomi érsek volt a kolostor kegyura. Ekkor élte az apátság fénykorát. II. András király 1000 kősótömbnyi részesedést juttatott a kolostornak (1233). A tatárjárás idején (1241) amongol pusztítást nem kerülhette el, de újjáépült, védőfallal is övezték. Úgy tűnik azonban, hogy korábbi rangját nem tudta visszaszerezni. I. Károly király egyik oklevelét itt, a kolostorban keltezte (1318). Az alapító nemzetség tagjai megosztoztak később a monostor birtokain (1329, 1332). Úgy tűnik, a 14. század közepe előtt megszűnt a kolostor. Azóta pusztuló rom volt. A közeli Szer falu a török korban néptelenedett el. A 17. századtól a hely így kapta a Pusztaszer nevet. Mivel falu nem volt a közelben, így a romos templomot sem lehetett egyházi célra (plébániatemplomnak) használni. A régészeti ásatás során sikerült kideríteni, hogy a 11. században már állt itt egy templom, amely talán a pogánylázadásoknak esett áldozatul. A kolostorépületeket azonban csak a 11/12. század fordulóján emelték. A 34,5 m hosszú, 23,5 m széles templom háromhajós, félköríves szentélyű volt, két nyugati toronnyal. Szépen faragott szobrai a 12. század utolsó negyedében készülhettek.

részletek

Elfelejtett kastélyok a Dél-Alföldön

Árpádhalom

ÚTVONAL
1. nap: Derekegyháza – –Tompahát – Ótompahát – – Nagymágocs Táv: kb. 17 km
2. nap: Nagymágocs – Árpádhalom Táv: kb. 13 km

NEHÉZSÉGI FOK
Csak a leküzdendő távolság miatt mondható közepesen nehéz túrának. A túraútvonal minden évszakban járható, de tavasztól őszig ajánlott, elsősorban felnőtteknek.

LÁTNIVALÓK
Derekegyháza: Árpádkori eredetű település, Szentestől keletre 11 km- re, a Kórógy-ér partján. Gróf Károlyi Sándor-féle barokk-copf kastély (ma ápolóotthonként működik). Kertje és a műemlék épület védettséget élvez. A park engedéllyel látogatható.

Nagymágocs: Szentestől délkeletre 22 km-re található a település. A kastély a Szentesi út 2. szám alatt van, mellette a római katolikus templom, azzal szemben a műemlék uradalmi iroda épülete, amelyben a község igen gazdag anyagú helytörténeti múzeuma - Felicián atya Helytörténeti Gyűjtemény - és a turistaszálló található.

A kastélyt gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Zsófia építtette 1896-97-ben eklektikus neobarokk stílusban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastélyt 40 hektáros park öleli körül, amelyben üzemelő horgásztó várja a kikapcsolódni vágyókat a hét minden napján. A park szabadon látogatható, az épületben néhány helység előzetes bejelentkezéssel megtekinthető ( szalon, fogadó szoba, kápolna, könyvtár ) - idegenvezetést is lehet kérni.

www.nagymagocs.hu

Erőpróba Szolnok körül kerékpárosoknak

Szolnok

MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok elérhető kerékpárral, vagy vonaton szállított kerékpárral is.

ÚTVONAL
Szolnok (Szabadság tér) – – Szent István híd – – Vegyiművek – – Gejzír – – Paládics pusztai erdő – – 4. sz. főközlekedési út – – Sashalom – – Mária-szobrocska – – Abonyi úti vasúti megálló – – Szolnok–Jászberény műút – – Gazdák hídja – – Malomszögi erdőfolt – – Szolnok–Besenyszögi műút – – Szolnok–Kőtelki műút – – Feketevárosi átjáró – – Millér – – Szolnok (Szabadság tér)
Táv: 48 km Szint: 50 m

NEHÉZSÉGI FOK
A túra a gyakorlottabb kerékpárosok által teljesíthető, igaz a több rövidítési lehetőség miatt hobbikerékpárosoknak is ajánlott, tavasztól őszig. Szolnoki megszállással a 3/1-es és a3/2-es túrák látnivalóiból is lehet válogatni.

LÁTNIVALÓK
Tisza-híd: Itt 1562–1909-ig többször jég, tűzvész pusztította fa cölöphíd állt. 1911- ben a két mederpillérre emelt, többször elpusztított, átépített acélhíd helyén, az első híd 400 éves évfordulóján, háromnyílású, változó magasságú gerinclemezes főtartókkal, folytatólagos gerendahíd épült, 9 m-es kocsipályával, kétoldali gyalogjárdával. Hossza 189 m. Tiszaliget: Sportlétesítmények, víz- és biológiai laboratóriumok, vállalati üdülők, hotelés motel, kemping, strandfürdő, és nem utolsósorban a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szolnoki tagozatának épületei helyezkednek el a fák között. Szent István híd: A 4. sz. főút Szolnok várost elkerülő szakaszának új Tisza-hídja. Paládics-pusztai erdőfolt: A Szolnok–Abony határútja jellegzetes két fasoros kocsiút, mely jellemző volt korábban minden község- és megyehatárra. A közelében található az 1847. szeptember 1-jén megnyitott második magyarországi vasútvonal. Sashalom: A dombról jó kilátás nyílik Abony, Újszász, Szolnok irányába. Mária-szobrocska: Kis facsoportban emlékhely.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/

Csongrád Városi Gyógy- és Strandfürdő

Csongrád

A strandfürd? 50 m-es úszómedencével, télen sátorral fedett tanmedencével és termál ül?medencével várja a vendégeit. Az uszodába látogatók nemcsak úszhatnak és vízilabdázhatnak, hanem a kondicionáló termet is igénybe vehetik. A gyógyfürd?ben reumatológiai szakrendelés is biztosított - akár orvosi vényre felírt módon, akár fizet? vendégként. A karbonátos termálvíz ízületi, reumatikus, n?gyógyászati betegségek megelozésében vagy csupán az egészség meg?rzésére is alkalmazható.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Évkerék Ökotanya

Pusztaszer

Szegedtől nem messze él egy házaspár, akik zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, és az egész életvitelüket igyekeznek fenntarthatóvá tenni. Bő egy éve friss zöldséggel látják el vevőkörüket, közel 40 családot. Zöldségeik idén tavasztól hivatalosan is bio minősítést kapnak. Hosszú távú céljuk, hogy főállásban folytassák ezt az életvitelt és minél több emberhez eljuttassák a tapasztalataikat, illetve motiválják őket, hogy a saját környezetükben hasonló kezdeményezést indítsanak. Bár bevallásuk szerint sok mindenen kell még javítaniuk, az érdeklődés irántuk egyre nagyobb, ami a szívből jövő lelkesedésüknek köszönhető.

Kiskunsági Nemzeti Park

Kunszállás

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Tiszakürti Arborétum

Tiszakürt

A két generáció munkájának eredménye, hogy az egykori ártéri erdő helyén az idős fák meghagyásával, hazai kertekből és külföldről hozatott fákkal és cserjékkel csodálatos kertkompozíció alakult ki. Az arborétum alapállományát jelentő erdő fő fajai: a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a mezei juhar. Különösen szépek az idős tölgyfák. Nevezetes fa a mellmagasságban 6 m átmérőjű hármas platán: úgy tartják,hogy három, egymáshoz közel ültetett csemete összenövésével alakult kia fatörzs. Néhány más fának is látni itt termetes, idős példányát,ilyen a bíbortölgy, a vöröstölgy, a fekete dió, a török mogyoró. 2006 őszére elkészült egy multimédiás konferenciateremmel, kiállítási térrel ellátott, akadálymentesített látogatóközpont, ezen kívül egy látványtó és kilátó. Az arborétum telepítése a Szarvason arborétumot alapító Bolza József Tiszakürtre nősülő gyermeke, Péter és fia, József nevéhez fűződik. Ízlésükben nem az Európát járt ember szemlélete, az angol parkot utánzó főúri szenvedély érződik. Sokkal inkább a tiszatáji természet visszatükrözésének szándéka. A munkában nagy segítséget nyújtott a főkertész, Tompa Mihály. A nagyvonalú elképzelések kivitelezési munkái mellett féltő gonddal vigyázott a gereblyézett gyöngykavicsos sétautakra, a fordulókba telepített tarka virágágyasokra és a kastély előtti oldal formált puszpángsövényeire. Bolza József halála után még évekig őrizte a parkot. Az 1944-45-ös időszak a kastélyban és a parkban is a megpróbáltatások ideje volt. Az épületben katonai parancsnokság működött, a kastély berendezése jórészt eltűnt, illetve elpusztult, és sok pompás fa esett áldozatul. 1950-ben a kastélyba az akkor alakuló termelőszövetkezet irodái költöztek, majd hosszú távra eldőlt az épület sorsa: 1951-ben az elhagyott gyermekek nevelőintézete költözött falai közé. Az épület új szerepének megfelelően színpad épült s, a legszebb gyepfelületen futballpálya létesült. Mára sikerült visszaállítani a park eredeti állapotát. Nyitva tartás: Március 1-31. H-V 8.00-17.00, április 1-szeptember 30. H-V 8.00-18.00, október 1-31. H-V 8.00-17.00, november 1-30. H-V 8.00-16.00, december 1-február 28. H-V 8-14

Tanyacsárda

Lajosmizse

T a n y a c s á r d a V e n d é g h á z a

Egy nyugodt hely, távol a város zajától, Felsőlajoson

(5-ös főút 63. km-kő)

Pihenjen festői környezetben és élvezze az Alföld romantikus hangulatát. Az Új Tanyacsárda területén található 4 napraforgós Vendégházban 11 db fürdőszobával, minibárral felszerelt vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére. Ingyenes parkolást biztosítunk.

Kedvezményes 2 éjszakás szilveszteri csomagajánlatunk

2014. december 30. és 2015. január 1. között

- Disznótor látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással az Új Tanyacsárdában

- Szilveszteri mulatság az Öreg Tanyacsárdában

- 2 éj szállás

2 ágyas szobában

32.700.- Ft/ fő felnőttek, 27.200.-Ft/fő gyerekek részére,

mely tartalmazza a lenti szolgáltatásokat.

A csomagár nem tartalmazza az idegenforgalmi adót,

mely 400.-Ft/fő/éj.

Tanyacsárda szolgáltatásai:

December 30. Disznótoros program látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással

Böllérünk irányításával a vendégek figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételek elkészítését, megismerkedhetnek a munkafolyamatokkal: a hurka és kolbásztöltéssel, meg is kóstolhatják a sült vért és a sült májat. 15.00 óra körül lovasbemutatót tartunk, illetve kocsikázhatnak (hó esetén szánkózhatnak) a vendégek. Programunkat egy estebéddel zárjuk, a jó hangulatról cigányzenekarunk gondoskodik.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Mindszent

és között

A szárazkapu bejárat alatt a halászélet, a kubikosság tárgyi emlékei láthatóak. A Gyűjtemény egyik legértékesebb részét képezi az eredeti Szent István patika bútorzata. A Gyűjtemény része a századforduló elejét tükröző polgárias szoba, és a kedvelt pihenősarka a konyha (az asztal és a székek 1848-ból valók). Az iparos élet emlékei között kapott helyet Mindszent öltözködéstörténete és betekintést nyerhetünk a mindszenti takácsmesterség múltjába. Az iparos élet legteljesebb része a “Cipész műhely”, mely Gyeviki Pál adománya. Az udvaron működőképes kemence épült, itt kapott helyet az eredeti állapotában megőrzött hombár (életös ház), és a szabadtéri, jeles napokhoz kapcsolódó programjainkat leginkább a „hat láb” alatt bonyolítjuk le. A kocsiszínben a valamikori tűzoltókocsit helyeztük el. A Látványtárban tekinthetők meg a jelenleg a kiállításokban nem szereplő tárgyak. Belépő: 100,-Ft TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK bélyegző hely

részletek

Bolza-kastély

Szarvas

Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették 1910 körül, a kastélyparkot pedig 1910-13 között. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben azt a szobor együttest, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.

Jaksa János Helytörténeti Gyűjtemény

Szegvár

A múzeum gyűjteményét Jaksa János helybeli tanító munkája alapozta meg, aki 1948-tól kezdte gyűjteni a helytörténeti dokumentumokat, valamint a használatból kivesző paraszti munkaeszközöket és berendezési tárgyakat. A múzeumnak az 1960-as években felújított, a hagyomány szerint a XVIII. század végén épült volt uradalmi inspektorház ad otthont. A falu központjában található épület jellegzetessége az utcai oldalán végigvonuló vaskos oszlopsor és a magas nádtető. A falumúzeum 1973-ban nyitotta meg kapuit e helyen. Ritka tárgyegyüttesek, többek között festett parasztbútorok, cserépedények, a kendertermesztés és -feldolgozás eszközei láthatók az állandó régészeti és néprajzi kiállítások mellett.

Nyitva tartás:
keddtől péntekig: 9-12 óra
hétfőn: zárva
hétvégén előzetes bejelentkezéssel látogatható

Belépőjegyek:
teljes árú: 400.-
kedvezményes: 200.-

Szalkai Mária, Festő

Csongrád

Csongrádi vagyok, a családom emberemlékezet óta az. Itt nőttem fel, itt végeztem alsóbb iskoláimat, itt jártam át a fahídon nagyapám gyönyörű nagyréti birtokára, s közben szívtam magamba a Tisza, az ártér, a rét illatát. Ugyanannak a templomnak évszázadok -koptatta kövein lépkedtem az oltár felé szerelmes szívvel,- habfehér menyasszonyi ruhában, mint anyám, nagymamáim, dédanyáim... A fiaim is itt nőnek fel. Iskolák, óvónősködés, főiskola, tanárkodás, férj, gyerekek követték egymást az életemben. És persze alkotás, kiállítások, sok kisseb - nagyobb kiállítás itthon és külföldön. Ha végignézed a képeimet, és meglátod rajtuk a fényt, megértesz valamit a festői koncepciómból. Mert nem a tárgy fontos, hanem az, amit a fény juttat róla a szemünkbe, a lelkünkbe, a szívünkbe...




Leíratkozás