hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Üres felület

Üres felület

 

Aktív turizmus

Magna Curia   |  
és között

A Magna Curia Regis (más néven Nagy Kúria vagy Kammerhof) a királyi rezidencia szerepét töltötte be IV. Béla királytól kezdve a budai Várpalota felépítéséig. Helye az I. kerület Táncsics Mihály utca 9-13. számú telek helyén volt és a vízivárosi hegyoldalban egy major tartozott hozzá. Az épületegyüttes lakótorony-épületcsoportból állt, amiben helyt kapott az 1349-ben épült Szent Mártonról elnevezett királyi házi kápolna. 1382-ben Nagy Lajos király az egész épületcsoportot a majorral együtt a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta, akiktől az a Cilleiek és Országhok tulajdonába került. A Magna Curia Regis a 16.-18. századi ostromok során pusztult el. Az írott forrásokban a 14. század elejétől "Kammerhof"-ként feltűnő vagy "Magna curia regis"-ként emlegetett - és 1381-ig kétségkívül királyi tulajdonban lévő - objektummal. (Gerevich László ezt pusztán  királyi pénzverő kamaraháznak határozta meg.) Zolnay László úgy véli, hogy a déli palota kiépülésére csak a 14. század második felében kerülhetett sor, s a Kammerhof eladományozása jelöli a munkák befejezését. A XIII-XIV. században az egykori Szombat kapu környékén állt a közönségesen csak Kammerhofnak nevezett királyi nagykúria (Magna Curia regis). Az épület funkciójáról megoszlik a kutatók véleménye. Egyesek szerint a XIII. században ez adott otthont a királyi palotának, mások ide helyezik a királyi pénzverőműhelyt vagy kamaraházat. Az sem zárható ki, hogy királyi, illetve királynéi rezidenciaként működött. A korszakra vonatkozó források alapján változatos kép tárul a szemünk elé. Egy osztrák forrás szerint Vencelt a székesfehérvári koronázási szertartás előtt a Kammerhofba vezették, mivel ebben az épületben lakott a király és háza. (Ez a kútfő említi először az épület német nevét.) 1308-ban Károly Róbert egyik oklevelében a budai kúriájáról emlékezett meg. Egy XV. századi oklevél újabb információkat árul el. A házat, amely egykor Károly Róbert királyé volt, Lajos 1382-ben a pálosoknak adományozta. Az épülethez egy Márton tiszteletére szentelt kápolna és egy földdarab - ahol Lajos király és anyja, Erzsébet építkezett - tartozott. A területnek több birtokosa volt. A pálosok a XV. század elején a Cilleiekkel cserélték el, Ulrik halála után az ingatlan a korona tulajdona lett. Mátyás király hű emberének, Guthi Országh Mihálynak adományozta. Az 1530-as években a telek északi részén alakították ki az ún. Erdélyi-bástyát. Az évszázadok ostromait az épületek nem élték túl. A József Kaszárnyát, amelynek homlokzata az utcára néz, 1810 körül húzták fel. Itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 21. és 2017. november 24. között
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

Előszilveszter a 100 Tagú Cigányzenekarral   |  
2017. december 30.
A 100 Tagú Cigányzenekar gálaműsorával, borkóstolóval és néptáncbemutatóval várják a felejthetelen kikapcsolódásra vágyókat december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban.
A nagyszabású koncerten egyszerre 100 zenész játsza Liszt, Brahms, Strauss, Sarasate, Ferraris népszerű, fülbemászó dallamait miközben a közönség a legjobb magyar borászok kiváló nedüit kóstolgatja.
A koncertélményen túl élvezhetik a világhírű magyar konyha mesterszakácsainak négyfogásos ünnepi vacsoráját vagy sósfalatok és bor mellett hallgathatják a 100 Tagú hangzásban és látványban lebilincselő, páratlan előadását.

Ínycsiklandó étkek, híres borok, nagyszerű műsor és fantasztikus hangulat a 100 Tagú Cigányzenekarral december 30-án a Kongresszusi Központban!
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!