Magyarország legészakibb pontján

Információk
Értékelések

Magyarország legészakibb pontján | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

MEGKÖZELÍTÉS
Sátoraljaújhelyre Miskolcról és Nyíregyházáról, vagy Debrecenből juthatunk el. Sátoraljaújhely felől autóbusszal érhető el a kiindulópont.

ÚTVONAL
Hollóháza – – Sarjános rét – Bodórét (Lászlótanya – magánterület mellett) – Hajagos – Nagy-Milic – Csataréti Vadászlak – Vár forrás – Füzéri vár, majd vissza – Füzér Visszaút Füzérről autóbusszal vagy Hollóházára, vagy Sátoraljaújhelyre.
Táv: 14 km Szint: 700 m

NEHÉZSÉGI FOK
A nagy szintkülönbség miatt nehéz túra, jó erőben lévő érdeklődőknek ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Hollóháza:
• Porcelánmúzeum
• Modern (új) templom
• Kéktúra emlékmű
• Drahos (rét) természetvédelmi terület
• Nagy-Milic (893 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa
• Nyársasoknál szép kilátás (744 m)
• Füzéri vár (552 m) szép kilátással
• Füzéri Tájház

Aktív turizmus

Abaújvár Református templom |

Abaújvár

és között

Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zempléni településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben. A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját. A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható. A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.

részletek

Sárospataki tengerszem

Sárospatak

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van.
A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Sátoraljaújhely-Füzér-Telkibánya kerékpártúra

Nyíri

Túra hossza: 89 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Zempléni-hegység

A sátoraljaújhelyi vasútállomásról indítjuk a kerékpártúrát és az Árpád utcán át hajtunk rá a város fő utcájára (37-es út) és azon hagyjuk el észak felé a várost. A város határától kerékpár út vezet tovább. Széphalom, Mikóháza, Pálháza, Bózsva és Nyíri érintésével jutunk el Füzérkomlósra. A település közepén jobbra kanyarodva ráhajtunk a füzéri útra és hajtunk tovább. A vár már igen messziről jól látszik a hegy tetején, fantasztikus hangulatot adva a tájnak. Füzéról visszahajtunk Komlósra és onnan továbbhaladva egy nagy félkört írunk le Hollóháza, Kéked, Abaújvár, Telekibánya és Nagybózsva érintésével. Telekibánya és Nagybózsva között egy érdekes képződmény a jégbarlang található. Ez sajnos nem látogatható, ezért csak lezárt vasajtajának nyílásán keresztül lehet bekukucskálni. Nagybózsva után a már ismert úton Pálházán át tekerünk vissza az újhelyi vasútállomásra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/satoraljaujhely-fuzer-telekibanya-kerekpartura

Végardó Fürdő

Sárospatak

A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő.

A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

A látogatók korosztályi összetételéhez igazodva gyermekmedencét, majd a 70-es években úszómedencét alakítottak ki. Ehhez hamarosan tanmedence és öltözőépület csatlakozott. A XXI. századi igényekhez igazodva 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A leginkább látogatott termálmedencét 2004-ben mozaikburkolattal látták el és számos élményelemmel gazdagították. A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át.

A fürdőzők legnagyobb örömére Végardó Fürdő néven, megújult környezetben kibővült szolgáltatásokkal várja vendégeit a nagy múltú fürdő 2009 júniusától. E beruházás részeként készült el az „Acapulco” medence, bébi pancsoló és baba-, mama-pihenő. A vendégek melegkonyhás étterem, valamint büfék és strandcikk pavilonok kínálatából válogathatnak. A sportolási lehetőséget vízi foci biztosítja. A feltöltődést segíti az igénybe vehető szauna, masszázs is.

A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyhatású vízével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő mellett parkosított camping található. 8 db. ötszemélyes faház és 120 sátorhely áll a pihenni vágyók rendelkezésére május elsejétől szeptember végéig.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ökofalu- Mikóháza

Mikóháza

A Polyán egyesület olyan gazdálkodási formák újrahonosításán dolgozik, amelyek keretében az ember együttműködik az élő rendszerekkel, tevékenysége illeszkedik a táj természetes folyamataihoz gazdagítva annak sokszínűségét. A sokszínű együttműködés a helyi társadalomban is megvalósul, azáltal, hogy a természettel együttműködő gazdálkodás, az arra alapozott helyi termékek előállítása és az erre támaszkodó szociális, kulturális, oktatási, turisztikai, vendéglátó szolgáltatások biztosítják elsősorban az itt élők megélhetését és jólétét. Ennek következtében a helyi emberek között újra kialakul ill. megerősödik a jó értelemben vett érdekalapú együttműködési kényszer. Ez hosszú távon reményeink szerint érték alapú együttműködéssé fejlődhet, amely a természet rendjére támaszkodó erkölcs talaján tud az elkövetkező generációk számára is életlehetőséget ill. életmód alternatívát kínálni. Mindennek az eredményeképp a természeti tőke és társadalmi tőke gazdagodásának egymást erősítő körfolyamatai alakulnak ki, így gazdagítva a tájat és a benne élő embert is.

Aggteleki Nemzeti Park

Keresztéte

Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Nyíri Arborétum

Nyírpazony-Kabálás

A gyűjteményes kert Nyíregyháza - Sóstóhegy és Nyírpazony - Kabalás határában található a Nyírség szívében, homokbuckás, dimbes-dombos, néhol agyagos-tocsogós területen, népi helynevén Sártelken. A kerttől északnyugatra egy mocsaras terület fekszik, amelyből egy csatorna indul el északkeleti-északi irányba. Itt előszeretettel időznek el a kócsagok. A környező homokbuckákon néhol elhagyott homokbányák találhatók, amelyeknek csupasz falait az erózió pusztítja, kedvelt helye a gyurgyalagoknak. A területen előforduló tipikus nyírségi társulások, mezők, ligetek, rétek, legelők között az arborétum mai helyén kis nádas, füzes, akácerdő, bodzás, csalános és áthatolhatatlan "bogáncs erdő" volt. Történeti előzmények, jelen Kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel Molnár Ibolya festőművész, tanár - a füvészkert alapítója - a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festőállványát, festette a gyönyörű tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. Ezt a homokbuckán fekvő, nyugati irányba lejtő területet 1994-ben alkalma volt megvásárolni. A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi művelésre vagy gyümölcstermesztésre szánta, hanem egy korábbi gondolata szerint olyan kertet kívánt létesíteni, ami a vadon élő növények gyűjteményéül szolgál. A két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb.) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 200 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat ontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre. A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyár társulás, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert. A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól. A korábbi nádas helyén egy kis tó "született" (a partjára később különböző fűzfélék és égerfa települt). A "lentes", agyagos területen, öreg fűzfák társaságában is új tó van születőben, amely ma már gazdag vízi- és mocsári élővilágnak ad helyet (pl. mocsári teknős, tarajos gőte, béka fajok, szitakötő fajok, békalencsék, káka). A későbbiekben gyógynövények és évelő lágyszárú növények ágyása is készült. Itt a vadon élők mellett kerti dísznövények is megtalálhatók. A kert létesítményeihez tartozik az elmúlt évtizedben készült egy tájba jól beilleszkedő, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthető sokféle - az arborétummal és annak élővilágával kapcsolatos - tárgyi emlék, érdekesség.

Megyer-hegyi tengerszem

Sátoraljaújhely - Károlyfalva

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Kulturális örökség

Sváb Tájház |

Hercegkút

és között

Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.

A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.

A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.

részletek

Füzéri vár

Füzér

A különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, ami a XIV-XV. században épült ki. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse Zaránd építtette. 1264-ben említik először oklevélben, de egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt és 1235 előtt a király, II. András birtokába került. Hajdan a hegy lábától felvezető utat és a csúcs alatti szűk fennsíkon emelt elővárat palánk védte. Onnan lépcső vezetett fel a várfelvonó¬hidas (rekonstruált) kaputornyáig. E torony az őrhely mellett egykor tömlöcöt is magában foglalt. A vár szabálytalan, tojásdad alaprajzú falai a sziklatető körvonalait követik. Az udvart jobbról a várfalhoz épült gazdasági épületek szegélyezték: a sütőház, konyha és deákház. Az udvart délről négyszög alaprajzú, boltozatos pince fölött emelkedő gótikus kápolna zárja le. Ez a vár legépebben ránk maradt épülete. Völgyre néző hosszoldalán két, a végfalakon egy-egy nagyméretű csúcsíves ablak nyílik. Fülkéjüket alul kőpadok fogják közre. Megmaradtak a kápolna keresztboltozatainak karcsú falpilléreken nyugvó bordaindításai is. Alattuk a csipkés faragású baldachinok egykor szobrokat tarthattak. Az udvarnak a kaputoronnyal átellenes oldalán íves körvonalú bástya emelkedik. Valaha itt volt a porkoláb és az őrség szállása.

Hollóházi Porcelánmúzeum

Hollóháza

A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. Hollóházi porcelán A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Művek (FIM) biztosított. Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült. Az egységes és természetes megvilágítást hőszigetelt termoplán üvegből készült tetőszerkezet biztosítja.

Pataki Kerámia Kft., Keramikus

Sárospatak

A kézzel készített, kézzel festett barokk étkészlet és a Pataki tál a 85 éves sárospataki kerámiagyárban, Magyarország egyik legrégibb, nagy fazekas tradíciókkal rendelkező vidékén készül. Az étkészlet formavilága a hagyományos, barokk étkészletek stílusából építkezik, ugyanakkor a motívumvilága vidéki házak, udvarok népszerű virágát, a rózsát idézii. Kifejezi az emberek kötődését a tradíciókhoz és emellett lágyabb vonalaival, mintáival, természethez való kötődésével, emelkedett érzelmi hangulatot ad. Elősegítve ezzel az ünnepek emlékezetesebbé, meghittebbé tételét. A Pataki tál, a több mint 2 ezer éve használt agyagedény mai változata, mely természetes anyagokból, mázbevonat nélkül készült, terrakotta kivitelben. A sütésnek ez az ősi módszere, ahol az étel saját levében, a cserép által felvett víz gőzében párolódik, megőrzi az ételek eredeti ízét, tápértékét, vitamintartalmát. Különösen ajánljuk azoknak, akik szeretik a zsírmentes ételeket, de használható a magyar konyha hagyományos receptjeihez is.




Leíratkozás