A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

Útvonal-leírás:
A túra várható hossza: 13-14km
Túránkat a Kiskovácsi kórháznál kezdjük a Holdvilágárokba vezető piros kereszt jelzésen elindulva. Az árok valójában egy patak medre, ami olvadáskor vagy esők idején levezeti a hegyről a vizet, így ha esős időben tévedünk errefelé, igen erőt- és ruhátpróbáló túrában lesz részünk.. Mielőtt elérkeznénk a létrához, melyen aztán a tovahaladás érdekében föl kell másznunk, láthatunk egy barlangot. Ez az úgynevezett ősember-barlang, két járat található benne, megtekintése érdekében tehát érdemes magunkkal vinni elemlámpát! A piros kereszt jelzést piros négyzetre cserélve folytatjuk utunkat Lajosforrás irányába, ahonnét a zöld háromszög vonalán, a Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenő érintésével juthatunk el Dömörkapuhoz. Dömörkaputól visszaindulunk a zöld háromszögön a Lajos-forráshoz, majd rátérve a sárga keresztre végig haladunk a Janda Vilmos kulcsosházig. Itt a zöld körön haladunk tovább, még el nem érjük a Gyopár-forrást. A forrástól a zöld négyszög egy ideig együtt halad a sárga görbenyíllal, majd elhagyva a zöld kör jelzést, túránkat a sárga görbenyíl jelzésen folytatjuk tovább, a Csikóváraljai turistaházig, innen a sárga görbenyíl a piros négyzettel együtt halad, majd jobbra rátérve a piros jelzésére vissza érkezünk a kiindulási pontra a piros keresztre.

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentendrei Skanzen   |  
és között
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!