Kitaibel Pál tanösvény:
Hossza: 3 km
Állomások száma: 9

A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. A Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény. Az ösvény könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva. Indítóhely: Szent Margit kápolna Jelzése: sárga L és a vele részben összefonódó sárga turistajelzés, hossza: 3 km. A Somló Tájvédelmi Körzet természeti szépségeit, érdekes látnivalóit tárja fel a természetvédelmi kezelésben álló tanösvény. Az út teljes egészében védett és fokozottan védett területen halad. Kitaibel Pál (1757-1820) természettudós, botanikus nevét viseli, aki először foglalkozott érdemben a Somló természetrajzával.

Állomáshelyek:
1. Kiindulási pont 2. A bazalt pusztulása 3. Élet a bokorerdőben 4. A kaszálórét 5. A gyepek állatvilága 6. A Somló vára 7. A Somló erdői 8. A Somló erdőinek állatvilága 9. A bazalttufa Egyéb látnivalók: 1. Szent Margit kápolna 2. 250 éves hársfa 3. Szent István szobor 4. Szent István kilátó 5. Kinizsi szikla 6. Szent Márton forrás 7. Szent Márton kápolna 8. Taposó kút 9. Ilona kápolna 10. Séd forrás

Aktív turizmus

Korvin ház   |  
és között

A Korvin-ház Pápa legrégibb ma is álló épülete, valószínűleg a 15. század végén vagy a 16. század elején épült. A helyi hagyomány szerint a ház − mint elnevezése is mutatja − egykor Mátyás király vadászháza volt (korabeli tulajdonosainak a király szolgálatában álló Marczaltőy Miklóst és fiát, a Gutkeled nemzetség tagjait tételezték fel), ezt azonban a történeti kutatás megcáfolta. A tévhit forrása az ugyancsak Gutkeled nemzeségbeli Ráskai családnak[1] a kapualj felett látható címere, mely csőrében köves gyűrűt tartó madarat ábrázol; ebben ugyanis a nép a Hunyadiak gyűrűs-hollós címerét vélte felismerni. Az épület első bizonyítható tulajdonosai a 16. században a Tahyak voltak: valószínűleg vagy Tahy János vránai prior, vagy testvére, Ferenc,Stupnica várura, pozsegai főispán építtette a házat, akinek stupnicai sírkövén a pápaival teljesen azonos címer áll. Ezt támasztja alá a kapualjboltozat gyámkövein látható 1515-ös évszám is. A reneszánsz stílusú, egyemeletes, manzárdtetős épület utcai homlokzatát egyszerű övpárkány osztja két részre, udvari homlokzata viszont már nem őrzi eredeti stílusjegyeit. Tört íves, tagolt kőkeretes kapuja dongaboltozatos kapualjba nyílik, melynek fiókboltozatai reneszánsz gyámkövekretámaszkodnak. A kapuszerkezet eredeti, a 16. századből való. Ablakait egyszerű szalagkeretezés futja körül, az emeletieket ezen kívül alul és fölül finom vonalú rokokó stukkódíszítés emeli ki. A házat a nyolcvanas évek végén Káldy Gyula építész tervei alapján felújították, emeleti részén ma lakások, a földszinten üzlethelyiségek vannak.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentgáli Tájház   |  
és között
A Tájház egyik tablója így ír magáról az épületről:
„Az épület Vitéz Tamás Gábor (szül. 1897.) és Szűcs Vilma tulajdona volt (…)
 
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el. Négy helyiségből áll, valamennyi külön bejárattal nyílik a zárt folyosóra, mely egykor nyitott tornáca lehetett a háznak.
Nem kizárt a hajdani füstös konyha megléte sem, melyet a századfordulóra zárt kéménnyel láttak el. A több helyiség, az építészeti megoldás (folyosó, zárt füstelvezetés) a család jobb anyagi körülményeire utalnak.
A berendezési tárgyak egy parasztpolgári nívón élő család háztartásának eszközkészletéről adnak képet. A bútorok részben öröklöttek, részben Szűcs Vilma hozományaként kerültek a házba. Egy részük helyi asztalosmesterek által készített együttes, két nemzedék lakáskultúrájáról ad képet.”
 
A Tájház 2006 októberében került Szentgál Község Önkormányzatának tulajdonába, amikor felújításokat is végeztek az épület állagmegóvásának érdekében (meszelés, tető javítása).
Ennek ellenére az épület további felújításokra, infrastrukturális fejlesztésre szorul.
 
A Tájház kulcsa és idegenvezetés kérhető:
Tamás Károlyné Kis-Tóth Vilma ( 8444 Szentgál, Malom u. )
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!