Szomolyai kaptárkövek

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

"A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban (ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült, az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést).
A kutatók egy része a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat, mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat.
Királyszéke
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke (IV. sziklavonulat), mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, ahol összesen 48 db fülkét számolhatunk meg. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. A egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80 cm-t, sőt a 90 cm-t is, a hátlap magassága általában 10 cm-rel kisebb, mint a nyílásperem magassága; nyílásszélességük, pedig alul átlag 32,2 cm, felül 26,5 cm. A kúpok csúcsaiba egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetése még nem teljesen tisztázott.
A Királyszékétől Keletre található, a völgyoldal peremén egykoron legmagasabbra emelkedő sziklatömb a III. szikla. Felső részét a kőbányászat teljesen elpusztította. A megmaradt alsó szinten 8 fülke menekült meg. Innen 30 méterre, Délre találjuk a II. sziklát, amelyen 20 fülke sorakozik. A déli oldal már nagyon lekopott, az északnyugati oldalon viszont nagyon szép fülkék láthatók. Némelyiken a keret és keretátvágás is jól kivehető. Az I. sziklát innen 150 méterre, Délre találjuk, mely egy kisebb méretű kúp, amin egy fülke van.
A Királyszékétől Északnyugatra található V. sziklavonulaton 20 fülke és egy természetes hasadék mentén kialakult, ember nagyságú üreg látható. 1961-ben itt végzett ásatást Saád Andor. Az üreg feltöltésében és az előtérben kitűzött szelvényben 36 db 14-15. századi kerámiatöredéket találtak.
Az V. sziklavonulat felett található VI. sziklakibúvás, tulajdonképpen az elbányászott III. vonulat folytatása, de attól bányaterek választják el és közelebb is esik az V. vonulathoz , ezért kapta a VI. sorszámot. A sziklacsúcson mindössze 1 fülke látható."

Bővebb információ:

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Gótikus székesegyház |

Eger

és között

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

- furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);

- figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkoban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik. Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

részletek

Garadna-völgyből a Bükk-fensíkra és vissza

Nagyvisnyó

MEGKÖZELÍTÉS
Miskolc-Diósgyőr felől a 15-ös autóbusszal Ómassa végállomásig.

ÚTVONAL
Ómassa ( ) – Száraz-völgy – Száraz-völgy öreg parkoló – sípályák – Bánkút – Síház – ( és is csatlakozik) – Fehér Sas fogadó ( is) – Csipkéskút – Vadászvölgy– Ómassa buszállomás
Táv: 10 km
Szint: 470 m, 3 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban jó kondícióban lévő felnőtteknek és a fiataloknak ajánlható, egész évben. Ómassától Bánkútig állandó emelkedő, visszafelé Csipkéskút után, a Vadászvölgyben lejtmenet, időnként igen meredek, sokszor hatalmas kőtömbök között, ezért nehéz túrának mondható. A felszerelésben a jó túracipő ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Ómassa: „egyutcás” hegyi település 500 m körüli magasságban a tenger szintje felett. Garadna-forrás: „Gyula-forráshoz” a régi parkolótól jelzésen bekötőút (5 perc), bánkúti sícentrum. Bánkút központjából kitérési lehetőség a 956 m magasan fekvő Bálvány-kilátóhoz (15 perc). További kitérési lehetőség Bánkútról a Nagy-mezőre (3 km), Csipkéskút, a lipicai ménes téli szállása. Bánkút télen: Hazai viszonylatban a legjobb síterepek közé tartozik, több felvonóval, hosszabb havas időszakkal, szállásokkal. A gyönyörű környék miatt (bánkúti szállással) minden évszakban javaslunk többnapos kiegészítő túrát.

Eger-Völgyház-Bogács kerékpáros körtúra

Bükkzsérc

Túra hossza: 47 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Bükk-hegység

Kerékpárúránkat az egri Tesco parkolóból indítjuk. Elősször a 25-ös úton haladunk Felnémetig, ahol jobbra fordulunk és áttekerünk Felsőtárkányon. Tárkány után elérjük az Oldalvölgyi halastavat, ahol jobbra fordulva erdészeti aszfaltúton a piros kereszt jelzést követve haladunk tovább, és jutunk el Völgyfőházhoz. Völgyfőház után a túrajelzés elhagyja az aszfaltutat. Mi az aszfalton tovább tekerve Bükkzsércre jutunk. Közúton megyünk tovább Cserépfalu irányába. A település előtt egy rövid kitérőt tehetünk a Suba-lyukhoz. Cserépfalu után Bogácsra érkezünk, majd tovább hajtva Noszvajon át érkezünk vissza Egerbe.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/eger-volgyfohaz-bogacs-kerekparos-kortura

Városi Gyógyfürdő

Eger

Azok a vendégek akik a gyógyászat miatt keresik fel az egri Termálfürdőt és Török Fürdőt, egész évben modern körülmények között élvezhetik a radonos illetve kénes gyógyvíz gyógyhatását. Az egri Termálfürdőben többek között ízületi betegségek, gerinc betegségek, csontok, izmok, inak betegségei, idegrendszer betegségei, kötőszöveti és bőrbetegségek, női nőgyógyászati betegségek egyes fajtái, vegetatív idegrendszer zavarai, kifáradásos állapotok kezelése esetén lehet sikeres fürdőkúrát végezni.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Hegyikristály Öko-Park Kft.

Felsőtárkány

Üdvözöljük Vendégeinket a „Bükk Kapujában”, Felsőtárkányban!

Hegyikristály Öko-Park, egy karnyújtásnyira a természet

A Hegyikristály Öko – Park, a festői szépségű Bükk-hegység kapujában, egy idillien szép, erdők és hegyek övezte településen, Egertől 6km-re, Felsőtárkányban található.

325 m tengerszint feletti magassága és szubalpin jellegű kristálytiszta levegője, természeti kincsei, változatos élővilága, védett- és gyógynövényei, különleges ásványai felejthetetlen élményt nyújtanak az aktív pihenésre vágyóknak és a természet szerelmeseinek egyaránt.

Fontos az Ön egészsége!

Ismerje meg szolgáltatásainkat az egészségmegőrzés jegyében!

Vital Spa Club Életmódközpontunkban széleskörű szolgáltatásokkal várjuk Vendégeinket:

finn,- infra szauna, gyógy-, kényeztető- és frissítő masszázsok, Coffee Love szolárium beépített vibrotrénerrel, denevérpad, fitness terem kardió és erőnléti gépekkel (zuhanyzási lehetőséggel és zárt öltözővel), továbbá TRX, Gravity, várja a sportolni és kikapcsolódni vágyókat.

Reform Büfénkben táplálék-kiegészítők (Többek között Peak, Scitec termékek széles választéka található meg!), és Dia-wellness termékek széles palettájával, szendvicsekkel, gyümölcs- és zöldségturmixokkal, kávéval, üdítőkkel, valamint egészséges finomságokkal várjuk kedves vendégeinket.

A szépülni vágyókat Farkas Martina mesterkozmetikus várja szeretettel, előzetes egyeztetés alapján.

Szolgáltatásainkat igényes, jól kiépített infrastrukturális környezetben vehetik igénybe!

Az Öko-Park teljes területén a szélessávú, vezeték nélküli internet (WiFi) biztosított.

Gyermekbarát szolgáltatások széles körével várjuk a legkisebbeket is!

Gyermek Vendégeink önfeledt kikapcsolódásáról, természetbarát fajátszóterünk, homokozónk, továbbá labdajátékokra alkalmas füves területeink gondoskodnak!

Nyári napközis táboraink alkalmával közelebb hozzuk a még viszonylag érintetlen természetet a kicsikhez és a nagyobbakhoz egyaránt! Interaktív előadásokkal, helyi, hagyományokat őrző, kézműves foglalkozásokkal, lovas oktatással, szabadidős programokkal színesítjük itt tartózkodásukat!

Az aktív pihenés, kikapcsolódás kedvelőinek

Festői környezetben, Bükki panorámával várjuk az aktív pihenésre vágyókat Bohémtanyánkon, ahol számos lovas programot kínálunk. A lovaglás történhet egyénileg és osztályban futószáron, fedett lovardában és tereplovaglás keretében egyaránt. A kezdőknek szakképzett lovasoktatóink, futószáron segítenek elsajátítani a lovaglás alapjait, legyen az kisgyermek vagy lelkes felnőtt. A haladók a karámban, vagy igény szerint a fedeles lovardában csiszolhatják tovább lovaglótudásukat. A kevésbé bátor gyerekek, pedig póniháton ismerkedhetnek a lovaglás fortélyaival.

Igény esetén kerékpár kölcsönzésére is van lehetőség!

Az Öko-Park, arra kijelölt területei, valamint az ott megtalálható, akár 120 fő befogadására

alkalmas, fedett 300m²-es filagória, és a szintén fedett esőbeálló,valamint 800m²-es fedeles lovardánk és rendezvénysátrunk, kiváló helyszínként szolgálhatnak a hagyományos szalonnasütéstől kezdve a családi vagy baráti bogrács partykon, osztálykirándulásokon, osztálytalálkozókon, leány- és legénybúcsúkon át, egészen a céges rendezvények, valamint csapatépítő tréningek teljesörű lebonyolításához!

Látogasson el Ön is hozzánk!

Garantáljuk, hogy szolgáltatásaink között megtalálja az Ön számára ideális kikapcsolódási és feltöltődési formát!
Recepciószolgálatunk mindennap, 9:00-20:00-ig áll Vendégeink szíves rendelkezésére!

Szeretettel Várjuk Önt és kedves családját, barátait, munkatársait az év minden napján!



Pihenését szolgáltatásainkkal és változatos programkínálatunkkal tesszük felejthetetlenné, mindezt a természet közelségében, a Bükk kapujában, Felsőtárkányban!

www.hegyikristaly.hu

e-mail: info@hegyikristaly.hu

Aggteleki Nemzeti Park

Szentistvánbaksa

Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Erdőtelki Arborétum

Erdőtelek

Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát.A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fák fajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körüli csapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát. A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fákfajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körülicsapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az arborétum mellett folyóHanyi-ér pótolja a hiányzó csapadékot a talajvíz magasabb szintentartásával. A terület Buttler János, az 1879 körül Egerbenszolgáló várkapitány öccsének tulajdona volt, akinek vagyonát 1845-benelárverezték. 1870 körül egy budapesti orvos vásárolta meg, az ő neveltfia, ifj. Kovács József orvos és szenvedélyes botanikus hozta létre akertet. Már 1929-ben, az akkor már 350-féle növényt éltető arborétumróla Kertészeti Lapok írt ismertetőt, különös tekintettel a hideg, téliidőjárás hatásaira. Az arborétum mellett működik egy díszfaiskola, aholaz arborétumban található növényekről történik a szaporítás. A kert különlegességei A bejáratnál hatalmas termetű krími hárs fogadja a látogatót. Alatta egy kör alakú területen közel 30-féle talajtakaró kis cserje és törpefenyő található. A másik oldalon aprólevelű kecskerágó, elterülő boróka, az örökzöld borbolya és az erika színpompás virágai gyönyörködtetnek. 1985 hideg tele erősen megtépázta az örökzöld, szúrós levélszegélyű magyalt, amit a kastély kert felőli falánál találhatunk. Igen érdekesek a nagyon lassan növő tiszafák, melyeknek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú, vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való. Ritkaság a kert keleti részén található kínai selyemfenyő, melynek kérge nem hasonlít a többi fenyőjéhez. A repedező és darabokban leváló kéreg színe zöldes, szürkésbarna, tűi csomókban lógnak. Szokatlan látvány itt, az Alföldön a hatalmas bükkfa. A valószínűleg több mint 100 éves kocsányos tölgynek is ez az élőhelye. A kertben mindenfelé díszcserje található (madárbirsek, rózsalonc, orgonák). Skarlátvörös színben pompázik augusztusban a trombita cserje (trombitaszerű virágú kúszónövény.) Szép látvány az olasznád, mely falszerűen emelkedik. Néhány példány él itt a cukorsüveg fenyőből is. Szemet gyönyörködtető a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény.Nyitva tartás: H-P 7-16^ Szo-V 10-16

Hőforrás, sódomb

Egerszalók

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.

Kulturális örökség

Mezőkövesdi Hadas városrész alkotóházai |

Mezőkövesd

és között

A mezőkövesdi Hadas városrész apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Az elnevezés tulajdonképpen atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak. A terület szívében Kisjankó Bori, a híres hímző és matyó mintarajzoló asszony emlékháza áll. Körülötte a rendezvények színhelyéül szolgáló Táncpajta, a Népi Művészetek Háza és a kézműves mesterek műhelyeként működő népi házak találhatók. A kiállító helyek és a mesterek szívesen fogadnak látogatókat, akik bepillanthatnak az élő matyó népművészet világába.

részletek

De la Motte kastély

Noszvaj

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

Pelyhe Pince - Múzeum

Bükkzsérc

Magyarország első zsűrizett riolittufa faragásos pincéje Mezőkövesdtől 18 km-re, Bogács irányába, a Bükki Nemzeti Park lábánál, a csodálatos fekvésű Bükkzsércen található a Pelyhe Pincemúzeum, amely a községtől 1,5 és 2 km távolságban található. A 20 m hosszúságú pince falán, a faragásokon, a szőlőfeldolgozás életnagyságú jelenetei láthatók. A faragásokat a bükkzsérci lakosú Soltész Sándor készítette. A pince 2008-ban, a "Minőségi borok tárolóhelyei" c. pályázaton megkapta a "Különlegesen kiváló pincediploma" díjat. A pince feletti présházban, a magán múzeumban és a háromfunkciós tájjellegű kemence körül a régmúlt gasztronómia tárgyai, valamint a szőlő-, és borfeldolgozás ősi eszközei láthatók.

Kovács Szabolcs, Bútorfestő

Mezőkövesd

A Kovács család egy mezőkövesdi népművész család . Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere, felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön . A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézihímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel.




Leíratkozás