-
+36 66 311-140
Aktív turizmus
Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
A Farkasdomb Tájház és Turisztikai Központ Tiszapüspökiben található. A Tájház az Alföld régmúlt időit tükrözi vissza, az akkor használatos eszközökkel és berendezéssel van ellátva. A konyhában megtalálható a csikótűzhely, valamint a stelázsi, a tiszta szobában megtekinthető nagyanyáink hatalmas pihe-puha dunnája a parasztágyon, a hozzá illő ruhásszekrénnyel, melyben természetesen az akkori ruha viseletek is megtalálhatóak. A nappali szobába belépve találhatjuk a búbos kemencét. A Tájház verandájáról az ide látogató elmerenghet a messzi-messzi alföldi síkságra. Igazán idilli környezetbe érkeznek vendégeink.
Az épület
Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Programjaink: A nyári szezonban az előre meghirdetett őrléseket kézműves és egyéb programok kísérik, ezen kívül tárlatvezetés várja közönséget a nyitvatartási időben. Részletes információk a www.szarazmalom.hu oldalon találhatóak.
Nyitva tartás:
április 1. és október 31. között:
kedd-vasárnap 10-16 óráig
Belépő:
felnőtt: 500 Ft
diák/nyugdíjas 250 Ft
Belépő őrléskor:
felnőtt: 800 Ft
diák/nyugdíjas 400 Ft,
családi: 1600 Ft