message

Üzenetküldés


Ég a kovácstűz, izzik a fém a forró fészekben. A tiszaeszlári Vajda család kovácsműhelyében generációk kovácsolódnak össze egy ősi mesterség mentén.
Vajda Lászlót már gyermek kora óta szenvedélyesen érdekli a kovácsmesterség, folyamatosan gyűjti a népi kézműves hagyományt múzeumokban, könyvekben, öreg mesterektől, nyári alkotótáborokban. Első munkáit 1985-ben az Országos Népművészeti Kiállításon Arany Oklevéllel díjazzák. Tokajban művésztelepen külföldi mesterekkel együtt dolgozik, köztéri munkákat készítenek. 1990 óta saját műtermében dolgozik és oktat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Népművészeti Egyesület tagja, majd elnöke. A díszmű kovácsolás minden szakága foglalkoztatja, csak kézműves technikákat alkalmaz. Munkái közintézményekben, hazai és külföldi köztereket és belső terekben kapnak helyet. Számos hazai és külföldi városban volt önálló kiállítása. Műhelygalériát működtet Nyíregyházán. 1986-ban népi iparművész címet, 1996-ban Király Zsiga díjat kapott.


Bővebb információ:

Vajda László

06-42/277-144, 06-30/371-4953

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Ónodi vár   |  
és között

A Sajó mentén meghúzódó Ónod település legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára, az ónodi vár. A vár a falu és a Sajó között található. Egykor mocsaras környezetéből 5-6 méterre kiemelkedő kavicsos-homokos folyami eredetű teraszon fekszik. A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint 1350 körül itt birtokos Cudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát. 1602-ben az országgyűlés végvárra nyilvánította és elrendelte felújítását. Az egri és szolnoki törökök 1639 október 10-én váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd megostromolták a négyszögletű kővárat: a palánkot szétrombolták, a várat felgyújtották, miközben kiszabadították az ott őrzött török foglyokat. A romokat ezután Lorántffy Zsuzsanna 2000 forintos hozzájárulásával Keglovich Miklós kapitány építette újjá. A várat fapalánkkal övezték és kiegészítették egy huszárvárral, így jelentős helyőrség, 400 gyalogos és 500 lovas állomásozhatott benne. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, akiktől 1671-ben vette vissza Spandau császári tábornok. 1672-ben a kurucok ismét felgyújtották. A budai pasa és szövetségese, Thököly Imre 1682-ben foglalták el, majd Thököly elrendelte kijavítását. 1685-ben a császári hadsereg újra elfoglalta, 1688-ban török segítséggel ismét Thököly foglalta el, majd felgyújtatta. A várnak katonai szerepe ezután nem volt. Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették. Az ónodi vár alaprajza egy tállyai építőmester 1662-es rajza és egy Karlsruheban talált hadmérnöki rajz alapján ismert. A vár alaprajza négyszögletes, sarkain egy-egy ó-olaszbástyával. A négyzet oldalainak hossza 70x70 méter. Bejárata a déli oldalon található. A helyreállított délkeleti bástyán kívül a falak és bástyák alapjai, helyenként több méter magas szakaszai maradtak fent.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sóstói Múzeumfalu   |  
és között
A gyógyvizéről híres hangulatos fürdőhelyen, Sóstófürdőn találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészetének legszebb darabjait csodálhatjuk meg itt, s képet kapunk az egyes tájegységekről: Nyírség, Szatmár és Bereg, Rétköz, Nyíri Mezőség. Ezek közül legnagyobb a homokdombokkal tarkított Nyírség, melynek építkezése az alföldi típushoz köthető. A Múzeumfaluban betekinthetünk egy iskolába, szatócsboltba, kocsmába és tűzoltószertárba is. Nyaranta sokszínű program csalogatja a látogatókat. A kisdobroni templomban május végétől augusztus végéig hangversenyeket rendeznek, vasárnap délelőttönként pedig református istentiszteletet tartanak. A múzeum megközelíthető a nyíregyházi vasútállomástól induló, a városközponton is áthaladó 8-as jelű autóbusszal, vagy az ugyancsak a vasútállomásról induló, Balsa-Dombrád felé közlekedő keskeny nyomtávú kisvasúttal. Közúton a Nagyhalász felé vezető úton a városközponttól 4 km-re található Sóstófürdő.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!