message

Üzenetküldés


A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.



Bővebb információ:

Nógrádsápi gótikus templom

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Megvilágosodás sztúpa   |  
és között

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte. A különböző sztúpaformák közül a becskel megvilágosodás-sztúpa a buddhista gyakorlás célját szimbolizálja, a teljes megvilágosodást. Ez azt jelenti, hogy megszabadultunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, valamint teljesen kibontakoztattuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Egy sztúpa építésének a fő célja az, hogy segítsünk a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, és pozitív benyomásokat gyűjteni - így végső soron a megvilágosodáshoz segítjük őket. Azok, akik a közelében laknak, tehetnek jókívánságokat és végezhetnek buddhista gyakorlatokat a sztúpánál. Még azok is, akik pusztán ellátogatnak a sztúpához, váratlanul megtapasztalhatják a tudatosság tiszta pillanatait. Már az is komoly pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csak megpillantunk egy sztúpát. Buddha a következőket mondta: "Ezek azon érdemek, amelyek egy sztúpa körüljárásából fakadnak: • Egy nemes családba fogsz megszületni a nyolc szerencsétlen körülménytől szabadon, és nagy vagyonra teszel szert. • Mentes leszel az olyan zavaró érzelmektől, mint a fukarság, és boldogan gyakorlod majd a nagylelkűséget. • Szép leszel, vonzó, gyönyörű bőröd lesz, és mások örülnek majd, ha láthatnak. • Hatalmad lesz a világ felett, és dharmakirállyá válsz. • Mindig boldog újraszületésben lesz részed, és lelkesen hallgatod Buddha tanításait" Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Nemzetiségi Tájház   |  
és között
Terény Nógrád megyében, a Cserhát lábánál megbúvó kis település. A lakosság létszáma alig 400 fő, fele részben szlovák nemzetiségű. A község ma is féltve őrzi és ápolja hagyományait, szokásait. Nincs Nógrádban még egy ilyen falu, ahol a lakóépületek közel fele még őrzi - sok helyen nem csak kívül, de belül is - a 80-120 évvel ezelőtti építészeti jellegzetességeket és berendezési szokásokat. Kicsiny falunkban 105 ilyen helyi védettségű, palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház látható, melyek többsége ma is lakott. A tájház a XIX. században épült, eredetileg a kovácsmester háza volt. Mivel az épület „L” alakú, a tető két végén lett a palóckonty kialakítva. Az udvaron található a - még felújításra váró – kovácsműhely. Nem messze van tőle a gémeskút, ahol megitatták a patkolásra váró lovakat. A kerítése akácfából készült, úgynevezett „csapongató” kerítés. Annak idején a szegények kerítése bodzafából, a gazdagoké fűzfából volt és az ún. „középréteg” fája volt az akác. A házban két helyiség van berendezve korhűen. A „paraszt” konyha gerendás mennyezetű és a régi használati edények mellett falmasina és 1891-ből származó szövőszék is látható benne. Innen juthatunk be az ún. „tiszta szobába”, ahol felvetett ágy, sublót, lóca, bölcső, a szép népviselet és a búbos kemence idézi a régmúlt időket. A többi helyiséget közösségi célokra használjuk rendezvényeinken. Az épület végében néhány éve a Terényi Faluvédő és Segítő Egyesület pályázati támogatásának köszönhetően vizesblokk lett kialakítva. Tájházunk azért is élő, mert sokszor jön itt össze a falu népe – a falunapok, az évkörhöz kötődő szokások és az adventi vasárnapok - alkalmával. Az itt látható használati és berendezési eszközök egy részét még napjainkban is használja a lakosság. Rendezvények alkalmával felidézzük a régmúltat. Így a helyiek körében ma is élnek a hagyományok, népszokások (farsang, tojásírás, tűzugrás, Nemzetiségi nap, szüreti felvonulás, adventi vasárnapok stb.). Ilyenkor a fiatalok is szívesen viselik az őseiktől megörökölt régi népviseletet. Tájházunkat a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működteti a Községi Önkormányzat támogatásával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!