message

Üzenetküldés


zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.


Bővebb információ:

-

titkarsag@pmmi.hu

26 310 244

http://www.pmmi.hu/hu/museum/7/intro

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Keresztelő Szent János plébániatemplom   |  
és között

A  Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templomPest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes, süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A kórusfeljáró lépcsőháza 1891-ben épült. A szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteket ábrázoló belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-1938között. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. október 20. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!