Báránd
Debrecentől 50 km-re, a Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi szélén fekszik.
A településen halad át a 42. számú fő közlekedési út /E60/ amelyen az ártándi határátkelő felől közelíthető meg; ez az út Püspökladánynál csatlakozik a Budapestre vezető 4-es számú főúthoz. Áthalad rajta a 4801. jelű összekötő út is, amelyen Kabánál szintén a 4-es főúthoz csatlakozva elérhető Debrecen.
Közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal átszeli a községet. Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.
Kr. előtt 5000 óta lakott hely, ezt régészeti leletek bizonyítják. A község a vadvizek áradásától biztonságos hátságokon jött létre. A vízszabályozás után jelentősen kiszáradt a település.
A helynév feltételezett szláv vagy török eredetű.
A XIII. század második felétől egészen a XVI. század közepéig a váradi püspökség birtoka. 1599 és 1692 között több földesúré volt a terület, de 1692-ben a püspökség visszaszerezte, mint ősi javát.
1703 és 1707 között rácok dúlták fel a települést, ami ennek következtében elnéptelenedett és csak 1796-ban népesedett vissza a feljegyzések szerint.
A XIX. századra a lakosság száma már megközelítette a 4000 főt. Postakocsi állomás volt a Buda-Pest- Kolozsvár útvonalon.
Az 1950-es évekre kialakult a település végleges szerkezete.
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falusi turizmust fejleszti a falun áthaladó főút.
Az Alföldön ritkaságnak számító barokk műemlékek is láthatók itt. A főtéri református (1612), és az 1891-ben átépített katolikus templom mellett nevezetesek a szoborpark alkotásai, illetve a magyarság összetartozását szimbolizáló Trianon-emlékmű. Országos hírű a Bárándi Citerás Egyesület. A Balassa Iván Művelődési Házban időszaki kiállítások várják a látogatókat.
Nevezetességei:
Barokk stílusú református templom
1891-ben átépített barokk stílusú katolikus templom
Nepomuki Szent János szobor
Szent István szobor
Trianon emlékmű
Kossuth szobor és a második világháborús hősi emlékmű