message

Üzenetküldés


A kalocsai érsekek kedvelt nyári lakó és mulatóhelye volt egykor a hajósi Érseki kastély, később pedig évente egyszer a csodatévő Szűz Mária búcsújáróhely gyónáshelyéül szolgált. A múlt század elején gyermekotthon költözött a falai közé, amely közel száz évig használta a kastélyt. Az 1998 óta üresen álló épületet 2009 és 2010 közötti felújították, belső tereit turisztikai funkciókkal töltve meg.
 
A hajósi érseki kastélyt 1739-ben egy régi szegényes érseki ház helyére építtette Patachich Gábor érsek. Gróf Batthyány József érsek 1766-67-ben megnagyobbíttatta és saroktornyokkal látta el.
Impozáns helyen látható a barokk stílusú kastély, melynek közelében egykor vadaspark volt. A krónikák szerint Mária Terézia fogadására építették a kastélyt, de királynénk mégsem látogatott el Hajósra. Kárpótlásul a plébánián csodálhatjuk meg Mária Terézia és férje, valamint VI. Károly és felesége portréit.
 
Közvetlen közelében, a Köztársaság téren csodálatos barokk épület áll, a Szent Imre római katolikus templom, melyet még 1728-ban, egy romos klastrom helyén, az érsek segítségével építettek meg a helybéliek. Az 1794-ben kegyhellyé nyilvánított templomban láthatjuk a "csodatevő” Madonnát, melyet az első idetelepült sváb családok hoztak magukkal szülőfalujukból.
 
A régi kalocsai érseki kastély építése során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, így az a lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson.
Kalocsáról árvaházat helyezetek Hajósra, ennek alapítása Haynald Lajos érsek nevéhez fűződik. Az árvaház funkciót az épület az 1950-es államosítást követően is megtartotta.
 
A volt érseki kastély a Dunához közel, Kecskeméttől délre, az 54. számú útról megközelíthetően, attól 2 km-re, Hajós nagyközség központjában található. Az érett barokk stílusú egykor volt érseki nyaraló jelenlegi 4916 m2-es területét szintén védelem alatt álló szobrokkal díszített 2 kapu és kőkerítés határolja a közterület felől. Két földszintes melléképület-szárny található az udvar 2 oldalhatárára építve, amelyben jelenleg a Gyermekotthon raktára és irodái találhatók. A hátsó kőkelyhekkel díszített, lábazatos, oszlopos kerítés a Hajósi Általános Iskola felől határolja.
A kétszintes kastély épülete kis részben alá van pincézve, földszinti alapterülete 367 m2, az emelet 433 m2, a raktárnak használt melléképület alapterülete 301 m2 és 381 m2 az irodai szárnyé.


Bővebb információ:

info@hajosikastely.hu

06-78/504-006, 06-78/504-007

http://hajosikastely.hu/

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony főszékesegyház   |  
és között

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak  A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sváb Tájház   |  
és között
E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. Falai 80 cm-es, vert falak, amelynek anyagát a telek mögötti magas part, a „Hofstella” adta. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Az épület nyeregtetős, cseréppel fedett, az utcai tűzfala csipkézett. Két osztott ablak, és a gang díszes, faragott bejárati ajtaja képezte a sárgára meszelt utcafrontot.Az épület fűtését kemence szolgálta, a konyha épített főzőhelyét a XX. század közepén a sparherd váltotta fel. Az eredeti döngölt padlózat helyére is ebben az időben került kő és deszkapadló.Az udvarban a baromfi és jószágtartás elengedhetetlen épületei: ólak, góré, istálló, nyitott szín, és a gémeskút álltak.A Hofstella falába pincét vájtak, később nagy présházat építettek hozzá. Ez a bor tárolásán túl a zöldségek és a burgonya telelőhelyéül is szolgált.Változást e ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Menekülni soha el nem követett bűnökért.A bútorok, a használati tárgyak, az állatok, a hús a sózódézsában, de még a befőttek is a kamrában az új tulajdonos, a felvidéki naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira. Ez 2006-ban került felújításra, és berendezésre. Ugyanekkor alakítottunk ki egy emlékszobát is, amely a császártöltési svábok II. világháborús hőseinek, a „ málenkij robot ” áldozatainak, és a kitelepítés igazságtalanságának emlékezetét őrzi.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!