message

Üzenetküldés


A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Műemlékvédett épület 2005-től. A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1794-ben Csuha Antal, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..." Itt töltötte gyermekkora egy részét Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnök. A Kállay család tagjai is szívesen látott vendégek, ha a városban járnak és meglátogatják a családi kúriát. A Kúria épülete és parkja a város legszebb közösségi színtere, gyöngyszeme, konferenciáknak, megyei rendezvényeknek is helyszíne. A város vezetésének minden igyekezete, hogy egyre szebbé varázsolja az épületet, előkertjét. Hosszú távú terveik között szerepel a kúria mögötti, jelenleg gépudvarként funkcionáló terület megvásárlása, bővítése mivel régen ehhez az épülethez tartozott, gyümölcsfákkal, virágoskerttel volt beültetve. A Kúria épületében jelenleg több kiállítás tekinthető meg: - Csuha-Kállay család emlékkiállítása a nyíregyházi Kállay Múzeumnak, és a Kállay családnak köszönhetően.(a tűzzománcból készült Kállay címer, és a családfa, nagylelkű adománya Kállay Dénesnek és családjának) - Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből - Rádiótörténeti kiállítás - Szép Tárgyak Dicsérete

kép: http://www.panoramio.com/photo/49191181


Bővebb információ:

Nagyhalász

muvhaz@nagyhalasz.hu

36 (42) 526-014

http://www.nagyhalasz.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Sátoraljaújhelyi vár   |  
és között

A sátoraljaújhelyi vár a Zemplénben, a sátoraljaújhelyi Várhegyen áll. A Sátor-hegyek első említése Anonymus Gesta Hungarorumában is megtalálhatók Sátorhalom néven. A gesta szerint Árpád fejedelemadományozta Ketel vezérnek a Sátorhalomtól a Tolcsva-patakig terjedő területet. Várról azonban nem esik szó, valószínűleg azért, mert azt csakIV. Béla, vagy fia, István herceg kezdte felépíteni a tatárjárás után.
A vár első okleveles említése 1261-ből való, a kiváltságlevél rendelkezése alapján a veszély esetén a faluból a várba menekülő hospesek aciszternát kötelesek vízzel feltölteni. A vár a vallon hospesek által lakott Sátorelő falut és az Oroszországba vezető utat védte. 1292-ben V. IstvánUbul fia Mihály ispánnak adományozott egy tornyot a vár északi részén, továbbá biztosította az ispánt arról, hogy kedvük szerint tartózkodhassanak a toronyban, használják a ciszternát, és a várnagy nem állíthatja őket törvényszék elé. 1264-ben IV. Béla hadai ostrommal foglalták el a várat, az előkelő foglyokat, V. István feleségét és gyerekeit túszként elhurcolták.
Détshy Mihály kutatásai szerint a 13. században a sátoraljaújhelyi várat nevezték Patak várának, mivel a pataki várat megemlítő oklevelekben több olyan utalás van, aminek csak hegytetőre épül vár esetén van értelmük. IV. László az 1260-as években és 1284-ben többször is megfordult a várban, amelyet okleveleiben szintén Potok várának nevez. Az Újhely vára megnevezést először két 1334-ben kiadott oklevélben használják. A második tatárjárás során elpusztult Sátorelő falu helyén épült új település III. András 1291-es oklevelében már Sátoraljaújhely nevet viselte.
Újhely a Baksa nemzetség rövid ideig tartó birtoklása után 1316-tól királyi vár lett, várnagyai gyakran cserélődtek (Zólyomiak, Babonicsok, Lackfiak, Bebekek). 1390-ben Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta „Patak és Újhely királyi városait az ugyanezek közelében lévő várral”, majd 1429-től Újhely vára a Pálóczi család tulajdonába került. A mohácsi csata után a vár Szapolyai János, majd 1527-től az akkor éppen I. Ferdinándot támogató Perényi Péter birtokába került. aki Atyinai Simon deákot nevezte ki uradalmi tisztnek. 1528-29-ben Szapolyai János, majd Ferdinánd ostromolta meg a hol egyik, hol másik király oldalára álló Simon deák által több-kevesebb sikerrel védelmezett várat. Az1529. évi ostrom során alá is aknázták, de ekkor nem robbantották fel, mivel Simon egyik éjjel kiszökött a várból, az őrség pedig megadta magát.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ból származó leírása alapján a vár a bástyákon kívül erős sáncokkal volt megerősítve, vagyis a várat legkésőbb az 1530-as években átépítették, védműveit korszerűsítették. Az 1534-1537-es nagy sárospataki építkezések után az ostromokban romossá váló magaslati erősség már nem játszott fontos stratégiai szerepet Perényi számára, aki 1537-ben ismét átállt Szapolyai oldalára. Az1538-ban, majd 1546-ban és 1548-ban kiadott oklevelek már romosnak írják le a várat. Nem tudni, hogy Ferdinánd csapatai, vagy Perényi maga romboltatta-e le a várat, hogy ne kerülhessen ellenfele kezére.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sóstói Múzeumfalu   |  
és között
A gyógyvizéről híres hangulatos fürdőhelyen, Sóstófürdőn találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészetének legszebb darabjait csodálhatjuk meg itt, s képet kapunk az egyes tájegységekről: Nyírség, Szatmár és Bereg, Rétköz, Nyíri Mezőség. Ezek közül legnagyobb a homokdombokkal tarkított Nyírség, melynek építkezése az alföldi típushoz köthető. A Múzeumfaluban betekinthetünk egy iskolába, szatócsboltba, kocsmába és tűzoltószertárba is. Nyaranta sokszínű program csalogatja a látogatókat. A kisdobroni templomban május végétől augusztus végéig hangversenyeket rendeznek, vasárnap délelőttönként pedig református istentiszteletet tartanak. A múzeum megközelíthető a nyíregyházi vasútállomástól induló, a városközponton is áthaladó 8-as jelű autóbusszal, vagy az ugyancsak a vasútállomásról induló, Balsa-Dombrád felé közlekedő keskeny nyomtávú kisvasúttal. Közúton a Nagyhalász felé vezető úton a városközponttól 4 km-re található Sóstófürdő.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!