message

Üzenetküldés


A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.


Bővebb információ:

-

06-74/486-354

http://www.wmmm.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony főszékesegyház   |  
és között

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak  A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Német Nemzetiségi Gyűjtemény Tájháza Hőgyész   |  
és között
A Hőgyészi Német Nemzetiségi Gyűjtemény Tájháza, mely nem csak a hőgyészi, hanem a környékbeli német népviseleteket is bemutatja, az Általános Iskola udvarán levő épületben kapott helyet. A helyiségek korhű bútorokkal berendezve idézik azt az időszakot, amikor 1722-ben német telepesek népesítették be a törökök által elpusztított községet. A gazdag hímzéssel díszített ingek, kötények, kötött tarka tutyik teszik egyedivé a hőgyészi sváb viseletet. A népviselet a kisgyermekkortól az elsőbálos (Weßball) viseleten keresztül az esküvői ruháig megjelenik a kiállításon. A falakon régi fotók is megtekinthetők. A konyhában régi konyhai eszközök idézik a múltat.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!