Báránd
Debrecentől 50 km-re, a Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi szélén fekszik.
A településen halad át a 42. számú fő közlekedési út /E60/ amelyen az ártándi határátkelő felől közelíthető meg; ez az út Püspökladánynál csatlakozik a Budapestre vezető 4-es számú főúthoz. Áthalad rajta a 4801. jelű összekötő út is, amelyen Kabánál szintén a 4-es főúthoz csatlakozva elérhető Debrecen.
Közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal átszeli a községet. Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.
Kr. előtt 5000 óta lakott hely, ezt régészeti leletek bizonyítják. A község a vadvizek áradásától biztonságos hátságokon jött létre. A vízszabályozás után jelentősen kiszáradt a település.
A helynév feltételezett szláv vagy török eredetű.
A XIII. század második felétől egészen a XVI. század közepéig a váradi püspökség birtoka. 1599 és 1692 között több földesúré volt a terület, de 1692-ben a püspökség visszaszerezte, mint ősi javát.
1703 és 1707 között rácok dúlták fel a települést, ami ennek következtében elnéptelenedett és csak 1796-ban népesedett vissza a feljegyzések szerint.
A XIX. századra a lakosság száma már megközelítette a 4000 főt. Postakocsi állomás volt a Buda-Pest- Kolozsvár útvonalon.
Az 1950-es évekre kialakult a település végleges szerkezete.
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falusi turizmust fejleszti a falun áthaladó főút.
Az Alföldön ritkaságnak számító barokk műemlékek is láthatók itt. A főtéri református (1612), és az 1891-ben átépített katolikus templom mellett nevezetesek a szoborpark alkotásai, illetve a magyarság összetartozását szimbolizáló Trianon-emlékmű. Országos hírű a Bárándi Citerás Egyesület. A Balassa Iván Művelődési Házban időszaki kiállítások várják a látogatókat.
Nevezetességei:
Barokk stílusú református templom
1891-ben átépített barokk stílusú katolikus templom
Nepomuki Szent János szobor
Szent István szobor
Trianon emlékmű
Kossuth szobor és a második világháborús hősi emlékmű
Bokor község Nógrád megye közepén, az Észak Cserhát legszebb részén fekszik. Minden oldalról hegyek ölelik körül az apró települést. A környék rengeteg változatosságot, színt mutat annak, aki észre tudja venni a természet rejtett kincseit. Minden fordulatnál más táj, más domb és hegyforma mutatkozik meg az idelátogató vendégek számára. Az apró patakok kanyarogva futnak le a hegyekből, s mintegy hálószerűen kötik össze a tájat.
A község Nógrád megye legkisebb települései közé tartozik. A Meredek-hegy aljában, az egykor vízimalmokat hajtó Bokor-patak partján fekvő települést 1265-ben már említik az oklevelek. Nevét a személynévként használt „Bukur”, ill. bokor – cserje – szóból eredeztetik. 1439-ben Buják várához tartozott , Báthory István kapta meg adományul Albert királytól.
A török hódoltság alatt jelentősen csökkent az itt élők száma. A XVII. század végén újra benépesült a falu. A felvidékről, Zólyom vármegyéből Zólyom mellől, Osztraluka, Alsó- és Felsőbágyon falvakból települtek be ágostai hitvallású tótok, a jobb megélhetés reményében. A vármegyei adóíveken 1715-ben öt magyar és öt szlovák, 1720-ban öt magyar, egy-egy német és tót háztartást írtak össze a településen. 1790-ben épült fel késő barokk stílusban az evangélikus templom. 1863-ban a község teljes egészében leégett. Az I. világháború előtt és a 20-as, 30-as években a lakosok többsége cselédként, napszámosként dolgozott. A II. világháború után a mezőgazdaságból élők termelőszövetkezeti formában dolgoztak tovább.
Ez a tájegység csapadékos vidék, köszönhetően a hegyeknek, amelyek magukhoz vonzzák az esőfelhőket. A hőmérséklet is alacsonyabb egy-két Celsius –fokkal, mint az ország délebbre fekvő tájain: az évi középhőmérséklet 8-9 Celsius, az egész éves csapadék jóval meghaladja a 600 milliméter. Az uralkodó szélirány északnyugati, a napfényes órák száma 1850-1900 óra/év.
Az 1989-ben kialakított 7161 hektáros Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a környék gazdag állat és növény világát, az innen eredő vízfolyások tisztaságát, az élettelen geológiai képződményeket megőrizzék az utókornak.
A vidék legmagasabb pontja a Purga-hegy. A természeti értékek védelmét segíti, hogy ezen a vidéken nincsenek nagyobb ipari üzemek, bányák, a jelentős tájképi változást okozó kőfejtők száma sem jelentős már.
A jellemző növénytakaró a cseres és a tölgyes erdő volt egykoron. Tisztaállományú erdő a tölgyeseken kívül manapság már nem igen található. A vegyes erdőkben a gyertyán és a juhar jellemző. A napos, melegebb oldalon még a virágos kőris is megtalálható. A tűlevelűek közül egyedül a boróka őshonos. A luc-, erdei-, fekete-, és a szálaként előforduló vörösfenyő ültetett ezen a vidéken.
Bokor község a 147 fős lakosságszámához képest jelentős idegenforgalommal rendelkezik. Az évente hagyományosan megrendezendő veterán géptalálkozóra, a Traktormajálisra 5-10 ezer ember látogat el rendszeresen. A település önkormányzata jól felszerelt, szálloda színvonalú vendégházat üzemeltet. Itt zuhanyozós szobákban egyszerre 15 vendéget tudunk elhelyezni. Tágas társalgó és étkező is rendelkezésre áll, a közös konyhában még mosogatógép is megtalálható. Bokoron van magánszálláshely is, és az evangélikus egyház is vendégül tud látni turistákat. Eredeti állapotában helyreállított tájházunkban pedig megállt az idő. Itt most is minden úgy található, mint ahogy 110 éve a megépítésekor berendezték. A pókhálókat természetesen időről időre eltávolítjuk.
Büszkeségünk a sajtüzem, ahol a világ egyik legjobb juhsajtját állítják elő a bokori fűből és vízből az erdélyi őshonos juhfajták közreműködésével. A bokori automata juhfejőüzem is világszínvonalú, magyar találmány,  az ország legkorszerűbb ilyen létesítménye.  A bokori vizet saját vízművünkből nyerjük, egy állandóan 18 fokos forrásból. Ennek vize a Tátrában bújik a föld alá, és Bokor község határában tőr fel, ezért mi bor helyett, vízzel kínáljuk vendégeinket.
 
A múltját csodálatosan bemutató Bükki Nemzeti Parkkal határos Bükki Borvidéki faluban rövid idő alatt kiépült a falusi, ifjúsági és a borturizmus. Kényelmesen összkomfortos vendégházaink mellett számtalan és egyedi látnivalókban gyönyörködhet.
 
A csodálatos Hór-völgyében van a Subalyuk, az Oszlai tájház, s a Dél-Bükk legcsodálatosabb kilátója, pihenőhelye az Ódor-várrom, mely kőkori telep - vaskori erőd - középkori magyar vár - huszita rablóvár, lerombolták 1437 körül - hirdeti a sziklába vésett szöveg. Turista pihenőhely, ősember barlang, forrás teszi izgalmassá az amúgy is páratlan élményt. A falu körül látható kaptárkövek, hat pincesor, különös a háromsoros berezdi pincesor, a "hat boroshordókat őrző kőkatona" egy pincében, "Kisamerika" barlanglakások, Berezdi sétány, a Millenium Kilátó, Nótaaréna.
 
Az 1100 fős faluban három kiállítóhely (Subalyuk-Múzeum, a világhírű neandervölgyi ősember leletekkel, Cserépfalvi Imre Emlékszoba, Gazdaház), öt emlékmű, két galéria nézhető meg.
 
A hangulatos utcákon sétálva gyönyörködhetünk 40 védett parasztházban 54 méter magas Református Templomban. A Pásti szabadidő parkban bográcsozási, borkóstolási lehetőség a Borpajtánál nagyobb csoportok rendelkezésére. 
Megtalálható a népi mesterség, a hagyományőrzés, a népi humor is. Cserépfalu a természeti, építészeti, kulturális értékek, a falusi turizmus hazája. Ne hagyja ki!
Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében.
Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. A kaptárkő elnevezés onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.
 
A faluban ma is látható barokk templom 1738-ban épült. Itt található a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. Búcsújáró helyként is ismert, nyaranta fiatalok ezrei látogatnak el a keresztény ifjúsági találkozókra. Egy dokumentum tanúsága szerint már 1249-ben volt Egerszalókon telepített szőlő. A török hódoltság után is folytatták a hagyományokat: a legfőbb fehér szőlőfajták a leányka, olaszrizling, muscat ottonel, zenit és a chardonay; a kék szőlőfajták közül a zweigelt, merlot, kékoprotó, cabernet sauvignon és cabernet franc.
Borászaink finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket.

(egerszalok.hu)
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!