• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Weiland ház  |  Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

A hét térsége

A Szadai Tájház a korábbi, Kossuth Lajos utcai kicsi tájház utódjaként működik az önkormányzat által megvásárolt valamikori középparaszti portán.  Feladata a hagyományos, elsősorban a 20. század eleji szadai népélet hagyományos tárgyi környezetének bemutatása. Tulajdonosa Szada Község Önkormányzata, működtetője a Közhasznú Kulturális Egyesület Szadáért
 
Az épületegyüttes rekonstrukciója egyelőre részben készült el. A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is.
 
A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Az 1996-ban épült családi pincészet Tök községben, a Zsámbék – Tök – Perbál közút melletti műemléki pincesor mögött található. A szőlőkultúra hagyományai a római időkig nyúlnak vissza. A pincészetben a borkészítés korszerű, irányított erjesztéssel, reduktív technológiával zajlik. Az ültetvények az Etyek - Budai Borvidék Budai körzetében Tök, Budajenő, és Telki legjobb adottságú dűlőin helyezkednek el. A család tevékenysége során a szőlő szeretete, a bor, és a hagyományok tisztelete mellett a szőlő íz és aromavilágának megőrzését, gyümölcsös, harmonikus borok készítését tűzte ki célul.
Szőlőfajták:Chardonnay, Márton Cuvée /Királyleányka- Zöldveltelini/, Királyleányka, Töki Cuvée /Királyleányka-Chardonnay/, Sauvignon Blanc, Töki Pompos Cuvée /Királyleányka-Chardonnay-Sauvignon Blanc/, Zöldveltelini, Rosé
Túra hossza: 140 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Síkság
Tájegység: Gödöllői-dombság

A kerékpáros túra Gödöllőn a HÉV végállomásáról indul. A várost az Állomás utca-Köztársaság út vonalon hagyjuk el, és 14 km megtétele után Valkóba érünk. Vácszentlászló, Zsámbok, Tóalmás, Szentmártonkáta érintésével jutunk el Nagykátára. Innen a 311-es úton tekerünk Farmoson át Tápiószeléig. Ezen az útszakaszon (kb 16 km) nagyobb forgalomra kell számítanunk. Tápiószelétől, viszont ismét kis forgalmú úton tekerünk tovább Dányig. A következő településeken haladunk át: Tápiószentmárton, Tápióbicske, Pánd, Káva, Bénye, Gomba, Úri, Sülysáp és Kóka. Dánytól egy kicsit forgalmasabb úton érünk vissza Gödöllőre Isaszeg érintésével.

További információ: 
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godollo-tapiosag-kerekpartura
Boglárka Vendégház  |  Letkés
Szállások

Egycsaládos, különálló, szálláshely egész évben, csendes, falusi környezetben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Börzsöny hegység lábánál az Ipoly völgyében, számos szolgáltatással, programlehetőséggel, kedvező áron.

Duna-Ipoly Nemzeti Park  |  Kisnémedi
Nemzeti Parkok A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Bagazia Viseletek  |  Solymár
Kézművesek

A Bagazia a Kárpát-medence magyar népviseleteinek készítésével foglalkozik. Hagyományos viseletek új formában. Az eredeti modellek alapján méretre készített ruhadarabok különleges alkalmakra, táncegyütteseknek színpadra is.

Küldetésünk, célkitűzésünk a hagyományos népviseletek felkutatása, tanulmányozása. Az eredeti formák megtartása mellett olyan újszerű modell formák kialakítása, amely lehetővé teszi a mai ember számára kényelmes ruhadarabok kialakítását. A mai kor követelményeinek megfelelő használat biztosítását (pl. moshatóság). A színpadi használat speciális kívánalmainak való megfelelés.

A tervező, modellező Lőrincz Beáta 1986 óta foglalkozik a magyar népviseletekkel. Cégét 1991-ben alapította.

A megrendelők táncegyüttesek és magánszemélyek Magyarországról, és határainkon kívülről (Németország, Svédország, Svájc, Kanada, USA, Japán, Brazília).

A Hagyományok Háza Magyar Állami Népi Együttes két műsorának jelmeztervezője és készítője:

"Táncos Magyarok" 2000

"Verbunkos" 2002

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes "Örökség" (2010) című műsorának jelmeztervezője.

A Cédrus Táncegyüttes állandó jelmeztervezője, viseletkészítője.

A tervező a '90- es évek elején Tradíció védjegyet kapott.

Patkó Csárda  |  Tök
Csárdák A töki Patkó Csárda és Üdülőházak, Budapesttől 30 km-re, Zsámbék mellett található. Szeretettel várják a kedves vendégeket programok széles választékával. Legyen szó bármilyen családi, baráti, céges eseményről, esküvőről, csoportos turizmusról, akár 10-2000 fő vendégül látásáról, a Patkó Csárda ideális helyszínnek bizonyul. A Patkó Csárda munkatársai segítségével az ünnepi eseményeket számos programmal színesíthetik.
Tepertős pogácsa  |  Komárom
Helyi termékek

Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Tepertőre jellemző, kissé borsos illatú és ízű, kellemesen sós. Zsírtartalma 25-30 %, lisztre számított 25-40 % tepertőt tartalmaz.

Jellegzetes paraszti étel. Minden disznóvágás alkalmával készítik és fogyasztják. A falusi kocsmák nélkülözhetetlen harapnivalója. Tartalmas levesek után második fogásként, vagy mulatságokban borkorcsolyaként szolgálják fel. A városi konyhákban is gyakran sütik.  Finomabb változata nemes anyagokkal dúsítva, apróra szaggatva zsúrsüteményként előkelő éttermek választékává vált. Legfinomabb langyosan, de hidegen több napig fogyasztható.

Strudli  |  Gyömrő
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 60 dkg liszt 4 tojás 0,5 dl olaj + sütéshez 4-5 dl 2.5-3 dl kefír 5-6 ek.cukor 1. cs vaníliás cukor 15 dkg szilvalekvár (vagy más, savanykás lekvár) 1 kk. só  *  Elkészítés: A tésztához a lisztet a tojások sárgájával, olajjal, 1 kávéskanál sóval, és annyi kefírrel összegyúrjuk, hogy közepes keménységű, nem ragadós tésztát kapjunk. (Jól ki kell dolgozni!)Ezután 15-20 percet letakarva pihentetjük. Fél cm vastagságúra nyújtjuk. A töltelékhez a tojásfehérjét 5-6 ek. cukorral és 1 cs. vaníliás cukorral kemény habbá verjük. A tészta egyik felét megkenjük a lekvárral, a másikat a tojáshabbal (a szélekre ne tegyünk, mert majd nem ragad össze). Úgy hajtjuk félbe, hogy a töltelékek ne keveredjenek egymással. A széleket jól összenyomkodjuk, majd derelyemetszővel kb. 10x10 cm-es táskákra elvágjuk. Bő, forró olajban aranybarnára sütjük.
Csővár vára  |  Csővár
Kulturális örökség Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven, mikor Károly Róbert a hűtlen István, Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak birtokait elvette és Elefánti Dezső várnagynak ajándékozta. 1423-ban Zsigmond király kérése, hogy a vár Garai János kezébe jusson meghiúsult, Chapy András miatt. A husziták (144-ben?) elfoglalták Giskra parancsnokságával, a vár ekkor került romos állapotba. 1448-ban helyreállítatta a Ráskay család, akiknek a birtokába került a vár. Ráskay Ferenc királyi főlovászmester és budai várkapitány tulajdonát képezte 1484-ben. Később, 1490. június 17-én az országnagyok több más kastéllyal együtt Corvin János kezében hagyta a várat. 1562-ben I. Ferdinánd király Vicmándi Tamás és Gáspár nemeseket, Persei Meleg Boldizsár és Szilassy Györgyöt nevezi meg új birtokosnak. A vár jelenlegi elpusztult állapotába valószínűleg a török hódoltság alatt került. A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa Csövi Miklós, aki rablólovagként garázdálkodott a környéken. A török időben rommá vált a kis erődítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII. században szlovák telepesekkel indult újra az élet a településen leszármazottaik a Cuvar nevet adták a településnek. A ma önálló községnek hosszú ideig közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával. A hegyek kiváló kirándulási lehetőséget biztosítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csővár és Acsa közötti Sinkár-tónál.
Gödöllői Arborétum  |  Gödöllő
Természeti értékek A Gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején, kutatási célokra tervezték, jelenlegi területe 347 hektár. Itt találjuk az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó és származási kísérletét, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A gödöll?i arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József f?herceg nevét visel? liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelent?sebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvaterm? és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen m?ködik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jelleg?. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.
Bio- és ökogazdaságok A Babatvölgy Biokertészeti Tanüzen (BBKT) 2000-óta müködik (2000-2005 a Nyitott Kert Alapívány müködtetésben). Termesztünk biozöldséget, biogyümölcsöket és fűszernövényeket. A BBKT a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó természetvédelmi területen fekszik. Babat-völgy számos kétéltű és szintén védett növény fajnak (p.d. Adonis vernalis, Thlaspi jankae, Epipactis heleborine) szolgál otthonául, számon tartják békés környezetéért is ezt a Budapest központjától csupán 35 km-re található területet. Bármely emberi tevékenység gondos tervezést és megvalósítást igényel a völgy páratlan ökológiai változatosságának megőrzése, a negatív hatások minimalizálása érdekében.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Betyárpaprikás  |  Nemesvámos
Falusi vendégasztal A birkahúst a faggyútól és a hártyáktól megtisztítom, kockákra vágom, szűrőkanálba téve leforrázom, leöblítem, alaposan lecsepegtetem. A zsiradékon üvegesre párolom a megtisztított, finomra vágott hagymát. Megszórom a pirospaprikával, hozzáadok egy kevés vizet és mérsékelt tűzön, fedő alatt addig párolom, amíg a hagyma teljesen szét nem fő. Hozzáadom a húst, a karikákra vágott zöldpaprikát, a cikkekre vágott hámozott paradicsomot. Ízlés szerint sózom. Aláöntöm a vörösbort, és fedő alatt puhára párolom. A tejfölben simára elkevert a lisztet, hozzáöntöm a paprikáshoz, és jól felforralom. Sós vízben főtt burgonya illik hozzá.
Mi van a spájzban?   Elkészítés: Megsütjük a palacsintákat, majd egy kicsit félretesszük őket. A hagymát lereszeljük, a fokhagymát összezúzzuk, majd forró olajban megpirítjuk. A csirkét apró kis darabokra vágjuk, hozzáadjuk a hagymához és a fokhagymához. Beletesszük a sót, a borsot, a rozmaringot és az ételízesítőt. Mikor már fehér a hús, feltöltjük tejjel, megvárjuk, amíg felforr. Belemorzsoljuk a juhtúrót, korianderrel és petrezselyemmel fűszerezzük. Ha túl híg lenne, liszttel besűrítjük. Egy tepsit kikenünk olajjal, az alját beterítjük palacsintával. Erre öntjük rá a csirkés ragut szépen elegyengetve, hogy mindenhová egyenlően jusson. A tetejét újfent palacsintával borítjuk be. Végül ízlés szerint sajtot reszelünk rá, és előmelegített sütőben kb. fél órát sütjük (amíg megpirul rajta a sajt). Jó étvágyat!
Kemencében sült libamáj  |  Lajosmizse
Profik nyomában

A Tanyacsárda ajánlásával 

Hozzávalók: 0,80 kg libamáj, 0,80 kg libaháj, 0,02 kg só, 0,001 kg őrölt bors, 0,001kg babérlevél, 0,20 kg vöröshagyma, 0,20 kg paprika és paradicsom, 1cs. zellerzöld.  A megtisztított vöröshagymát, a paprikát és a paradicsomot cikkekre vágjuk és babérlevéllel, zellerzölddel összekeverve tűzálló tálba vagy tepsibe tesszük. Sóval és grillfűszerrel ízesítjük. Ráhelyezzük a libamájat, majd a máj tetejére a libahájat. Nem túl forró kemencében sütjük. Ha a háj kiolvad, a zsírral locsolgatjuk a májat és készre sütjük. Az egészben megsült libamájat felszeleteljük, díszített tálra tesszük, mellétálaljuk a vele sült hagymát, paprikát és paradicsomot.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!