• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Weiland ház  |  Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

A hét térsége

Az 1863-ban épült Tájház és a kiállított anyag is a XIX. századi folyamszabályozások (1812-1835) eredményeként meggazdagodott sárközi emberek ízlésvilágát, lakáskultúráját mutatja be. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba és konyha. 2001-ben a megszűnt Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezettől a Tájházat az önkormányzat megvásárolta a mellette álló épülettel együtt. A tájház felújítása során az eredeti állapot helyreállítása volt a cél, a szomszéd házból gyöngyfűző műhely került kialakításra, állandó gyöngykiállítás nyílt. Lehetőség van iskolások számára kézműves foglalkozások szervezésére, a fogadóteremben pedig sárközi ételspecialitások illetve borok kóstolására. Az udvaron szabadtéri színpad kapott helyet, így különböző rendezvények helyszínéül szolgálhat az épületegyüttes és környezete.
A Bíbor Borüzlet azzal a céllal jött létre, hogy a borkedvelő közönségnek jó ár/érték arányú borokat tudjanak kínálni. Ezt úgy érik el, hogy a család tagjaival - ketten is borbírálói végzettséggel rendelkeznek - rendszeresen kóstolják a különböző borvidékek borait és amelyik elnyeri tetszésüket, azt betesszük a kínálatukba. A jó borok mellett boros kiegészítőket, ajándékokat és pálinkákat kínál a borüzlet.
EGYNAPOS TÚRA
ÚTVONAL
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Pincehely Simontornya elérhető vonattal a 40. sz. Bp.–Pécs főútvonalon, ugyanezen lehet visszatérni a túra végén Pincehelyről. Táv: 23 km

TÖBBNAPOS TÚRA
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Fürged – Kecsegpuszta – Tamási (40 km) – Szakály – Hőgyész (59 km) – Diósberény – Gyönk – Kölesd (85 km) – Borjád – Úzd – Sárszentlőrinc – Felsőrácegres – Simontornya
Táv: 114 km, ebből 8 km földút Ajánlott időszak: április–október

LÁTNIVALÓK
Simontornya:
• Vár, vártörténeti kiállítás, kőtár, „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” c. képzőművészeti gyűjtemény, kortárs művészek időszakos kiállításai, szabadtéri előadások.
• Ferences templom barokk, (1734-60), 1775 előtti freskók, 1454-ből származó gótikus kehely
• Fried Castle
• Gála Panzió és Borház
• Thermal Camping
• Gácsi Ménesbirtok Kft. lovaglási és szálláslehetőség
• Könyvné Szabó Éva bőrműves

Ozora:
• A vár egykor kétemeletes, kora reneszánsz palota volt, melyet az Esterházy család barokk kastéllyá alakított át, Illyés Gyula-kiállítás
• Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület, információ falusi vendégházakról

Pincehely:
• Csehfalvi-kúria: helytörténeti kiállítás és Vörösmarty-emlékkiállítás
• Ónódi Pince Előhegy (Göbrő). Pincelátogatás és borkóstoló
• Zsuzsanna Vendégház falusi vendégház

 Tamási:
• Tamási Termálfürdő
• Termál Motel és Camping

Szakály:
• Tájház

Hőgyész:
• Német Nemzetiségi Tájház
Szintai Vendégház  |  Szálka
Szállások

Szintai Vendégház, újonnan épített 2 ágyas konyhás, fürdőszobás apartmanokkal várjuk a nyugalomra vágyókat, a természet szerelmeseit.

Duna-Dráva Nemzeti Park  |  Villánykövesd
Nemzeti Parkok Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Verseghy Ferenc  |  Tolna
Kézművesek

Negyvennégy éve alkotok a habán fazekasságban, mesterem Tamás László, a habán hazai meg és felújítója. Közel kétezer  alkotásomat fogadta el a zsűri, az új tematika óta, közel kétszáz „A”-s minősítésű alkotásom született. Szívesen tartok bemutatót is ha előre megbeszéljük, megismertetem a kedves Vendégeket a Habán hagyományokkal, forma és díszítés világgal.

Horog Csárda  |  Szálka
Csárdák A Horog Csárda 2007 óta fogadja vendégeit hangulatos környezetben, Szekszárdtól 12 km-re, Szálka szívében. A légkondicionált étteremben 45 fő, a teraszon jó idő esetén további 60 fő kényelmes elhelyezését tudjuk biztosítani. Létesítményünk kiválóan alkalmas üzleti ebédek lebonyolítására, kisebb csoportok, baráti társaságok fogadására, esküvők, családi összejövetelek megrendezésére.  Az étterem kiváló hangtechnikával és multimédiával rendelkezik, wi-fi, hot-spot és két internet kabin is Vendégeink rendelkezésére áll. Az étterem bejárata és mosdója akadálymentesített. Ételeink a magyar konyhát képviselik, kizárólag a legfrissebb és legjobb minőségű hazai alapanyagokból készülnek. Vendégeink a kínálatban megtalálják a magyaros hal- és vadételek széles választékát, és ínycsiklandó desszerteket. A borlap ajánlataiból a legjobb szekszárdi borok közül választhatnak. Reméljük, hogy leendő Vendégeink kellemesen fogják érezni magukat, s a szép a környezet, az udvarias kiszolgálás, az ételek -ízek harmóniája maradandó emlékeket fognak jelenteni a hozzánk érkezők számára.   Szálka 7121 Kossuth Lajos utca 89. Email: etterem@horogcsarda.hu http://www.horogcsarda.hu/
Helyi termékek Magyartarka a HÍRességek között A marhahús elkészítési kultúránk szegényes, egysíkú, alapvetően a hagyományos, hosszú idejű főzési eljárásokkal készíthető ételekre korlátozódik. Az igazi marhahús-kedvelők nem bíznak semmit a véletlenre. Csak olyan, korábban már kipróbált, vagy mások által ajánlott étteremben választanak marhasültet, ahol garantált a siker. Ennek oka elsősorban az, hogy megfelelő minőségű marhahús nem, vagy csak nagyon korlátozottan lelhető fel a boltjainkban. A hazai éttermek egy része inkább külföldön szerzi be a hozzávalót, ami persze nem feltétlenül külföldi eredetű, hiszen a hazánkban meghizlalt magyartarka növendék bikák jelentős hányadát határ-menti osztrák vágóhidakon vágják le, és innen kerülnek be a marhahús nagy- és kiskereskedelembe. Európában a minőségi marhahús iránti kereslet folyamatos, az árak stabilak. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai termelés nagy részét külföldre értékesítjük, csak kisebb része kerül magyar éttermekben a vendégek asztalára.
Tejfölös bütök  |  Szekszárd
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 60 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 tojás, 20 dkg zsír, 2 dkg cukor, 3 dl tej, 1,5 dkg só, 1 gramm őrölt bors, 4 dl tejföl. *  A tejet 36°C-ra langyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót, egész tojást, majd a langyos tejbe felfuttatott élesztőt. A tésztát összeállítjuk, jól kidolgozzuk. Folyamatosan hozzáadunk 8 dkg olvasztott szírt, majd 35-40 percig kelesztjük. A tésztát lisztezett gyúrótáblára öntjük és 4-5 dkg-os darabokra vágjuk. 2 cm vastag, 15 cm hosszú csíkokra nyújtjuk és hurkoljuk. Zsírral kikent tepsibe egymás mellé rakjuk a köröket, olvastott zsírral kenjük. 160-180 °C hőmérsékletű sütőben 35  perc alatt készre sütjük. Míg kisül, 10 dkg zsírt olvasztunk. Hozzáadjuk a tejfölt, sót, borsot, 40°C-ra melegítjük. A frissen kisült kalácsokat ebben megmártjuk.
Simontornyai vár  |  Simontornya
Kulturális örökség A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.
Természeti értékek A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzetben található. A tizenegy, tájékoztató táblával ellátott állomásból és két, padokkal, asztalokkal berendezett pihenőhelyből álló tanösvény a homokpusztai legelőt és annak élővilágát mutatja be. A tanösvény két körtúrából áll: a rövidebbik útvonal bejárása két órába telik, míg a hosszabbik „kör”megtétele kb. 5 órás sétát jelent. A "piros T" jelzéssel ellátott tanösvény egész évben szabadon látogatható; a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít a bejáráshoz.
Czeller Gábor  |  Tamási
Bio- és ökogazdaságok A családi gazdaság 1992 óta ellenőrzött biogazdaság, a Tolna megyei Tamásiban működik. A szántókon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. A gazdaságban lekvárokat főznek, aszalnak, valamint őshonos baromfikat is tartanak. A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítik, de igény szerint háztól is árusítanak.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Univerzális linzertészta  |  Jakabszállás
Falusi vendégasztal

A Gedeon Tanya Panzió ajánlásával

25 deka margarint, 30 deka liszttel,mokkás kanál sütőporral, pici sóval, 2 kanál cukorral összekeverjük. Teszünk hozzá 1 tojás sárgáját és annyi tejfölt,hogy nyújtani tudjuk. Felét tepsibe téve jöhet a töltelék, majd a másik felével betakarjuk és villával megszurkáljuk. Világosbarnára sütjük. Sokkal szebb és hagyományosabb ha kis mennyiségre osztjuk a fele tésztát,azt megsodorjuk, és rácsosra tesszük fel a töltelék tetejére,és úgy sütjük meg.
Hőkőn sült perec  |  Komárom
Mi van a spájzban?

A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje ajánlásával

A hőkőn sült perec, más néven hökkön vagy hőkkön sült perec két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű, fényes, vörösesbarna felületű termék. Az Őrségben és Hetésben lakodalom, búcsú alkalmával, aratás, szüret idején fogyasztották. A hőkőn sült perec jól kidagasztott tésztáját kelesztették, majd átgyúrták. Felosztották 1-1 ágának megfelelő, ökölnyi cipókra. Pár perc után rudakká sodorták. Kettőt összefontak kör alakúra, “kukoriba”. Felületét tejes tojással megkenték, majd forró kemencében a “hőkőre” (kemence fenekére) rakták sütni. Amikor kiszedték, cukros, zsíros vízzel megkenték, kosárba rakták, ruhával letakarták, és már kész is volt a finom őrségi perec.
Gombás köleses tócsni  |  Budakalász
Profik nyomában A hámozott burgonyát nyersen lereszeljük, tojással, főtt kölessel, sóval, áttört fokhagymával, borssal jól átkeverjük. Mangalica zsíron kerek kis lepényként mindkét oldalát átsütjük. A karajt szeleteljük, klopfoljuk, sózzuk, mangalica zsíron a két oldalát kisütjük, kiemeljük. Ebben a zsírban finomra vágott vöröshagymát és a szeletelt gombát megpirítjuk. Levéve a tűzről hozzáadjuk a pirospaprikát, borsot, sót, tejföllel felengedjük, elkeverjük és 9összeforraljuk a hússal együtt. A tócsnikra rátesszük a hús szeleteket a gombás mártással leöntjük. Tejföllel díszítjük.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!