• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Vendégházunk a Gerecse völgyében fekvő Tarján községben, csendes környezetben található. Az épület korszerűen épült és igényesen felszerelt, a helyiségek klimatizáltak. A Residenz Werli-ben megszálló vendég nemcsak vendége, hanem gazdája is egyben a rezidenciának.

Zsálya Vendégház  |  Alsópetény
Zsálya Vendégház Budapesttől 55 km távolságra, a dél-cserháti dombok lankái között meghúzódó Alsópetény ideális hely a pihenést, kikapcsolódást keresők számára. A környék bővelkedik látnivalókban és számos kirándulási lehetőséget is kínál.

Patak-Party Vendégház  |  Bogács
Bogács a Bükkalján, Egertől és Mezőkövesdtől néhány kilométernyi távolságra, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál fekvő üdülőfalu. A táj és a hagyományok minden szépségét magában hordozza, ugyanakkor a pezsgés és a fiatalos életérzés is jelen van, ezért kitűnő választás minden korosztálynak.
Az M3-as autópályáról fél órás autózással közelíthető meg. A település országszerte ismert termál- és gyógyfürdője egész évben látogatható.
Ipolypart Vendégház  |  Szécsény
Nógrád megyében, Szécsény város zöldövezetében, az Ipoly folyó partján 10 férőhelyes vendégház és két apartman várja a kedves vendégeinket. Aktív pihenésre vágyóknak, kellemes, nyugodt kikapcsolódást keresőknek egyaránt szép környezetet kínálunk.

A hét térsége

Vásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. A nagy létszámú fazekasság termékei eljutottak az ország minden részére, sőt külföldre is.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak.
A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel. A 19. században a fazekasok a szobát használták műhelynek is. A korong az ablaknál volt, az agyagot a szoba közepén taposták. Itt azonban már csak télen szárították benn a szobában a félkész edényeket. Ekkor a mennyezet gerendáira vastag fenyődeszkákat, úgynevezett lázsafákat erősítettek, ezekre rakták a félkész edényeket.
A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet.
A konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el. Ekkor tették ki a konyha közepén álló égetőkemencét is a színbe.Vékony Sándor idejében a mesterség gyakorlása már teljes mértékben a műhelyben folyt. Így a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok.
A műhely melletti helyiségbe áll az égetőkemence, melyet maga Vékony Sándor épített föl rekonstrukcióként a kiállítási célra felújított házban.
A Rákóczi utcában álló házat 1973-ban vásárolta meg a Finomkerámia Ipari Művek a mestertől, s 1974-ben a múzeum anyagából berendezve, kiállítóhelyként nyitották.
A ház utcai homlokzatán a tál alakú, feliratos tábla Gerle Margit kerámikusművész munkája.
Csongrádbor Kft. a Dél-Alföldi Pincegazdaság Csongrádi Pincészetéből alakult 1994-ben. A Kft.-nek a Szentesi Árpád Szövetkezet Rt., és a Bokrosi Kossuth Szövetkezet a tulajdonosa. A technológiát folyamatosan fejlesztik, új rozsdamentes fogadó garat és feldolgozó vonal épült, de a tradicionális fahordós érlelést megőrizték a minőségi bortermelés számára. A Kft. 31 Csongrád környéki szőlőtermelőt integrál, kb. 81 ha szőlőterülettel. 
Borfajták:Csongrádi Zöld Velteini, Csongrádi Rajnai Rizling, Csongrádi Rizlingszilváni, Csongrádi Kékfrankos, Csongrádi Kékfrankos Rosé, Csongrádi Cabernet franc
ÚTVONAL
1. nap: Derekegyháza – –Tompahát – Ótompahát – – Nagymágocs Táv: kb. 17 km
2. nap: Nagymágocs – Árpádhalom Táv: kb. 13 km

NEHÉZSÉGI FOK
Csak a leküzdendő távolság miatt mondható közepesen nehéz túrának. A túraútvonal minden évszakban járható, de tavasztól őszig ajánlott, elsősorban felnőtteknek.

LÁTNIVALÓK
Derekegyháza: Árpádkori eredetű település, Szentestől keletre 11 km- re, a Kórógy-ér partján. Gróf Károlyi Sándor-féle barokk-copf kastély (ma ápolóotthonként működik). Kertje és a műemlék épület védettséget élvez. A park engedéllyel látogatható.
 
Nagymágocs: Szentestől délkeletre 22 km-re található a település. A kastély a Szentesi út 2. szám alatt van, mellette a római katolikus templom, azzal szemben a műemlék uradalmi iroda épülete, amelyben a község igen gazdag anyagú helytörténeti múzeuma - Felicián atya Helytörténeti Gyűjtemény -  és a turistaszálló található.
A kastélyt gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Zsófia építtette 1896-97-ben eklektikus neobarokk stílusban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastélyt 40 hektáros park öleli körül, amelyben üzemelő horgásztó várja a kikapcsolódni vágyókat a hét minden napján. A park szabadon látogatható, az épületben néhány helység előzetes bejelentkezéssel megtekinthető ( szalon, fogadó szoba, kápolna, könyvtár ) - idegenvezetést is lehet kérni. 
Fácános Vendégház  |  Szegvár
Szállások

A vendégház Csongrád megyében Szegváron található, a vendégháznál 2 db 4 ágyas, 3 db 2 ágyas szobát ki nálunk a nálunk megszálló vendégeknek.

Nemzeti Parkok Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.
Kézművesek A föld és a természet színei, az egyszerű, letisztult formák, a fel-felbukkanó népi motívumok jellemzik munkáját. Többnyire használati edényeket készít. Megrendelésre készít kerámiákat, és festményeket is.
Varga Csárda  |  Mórahalom
Csárdák Svédasztalos reggelivel, A la Carte ebéddel és vacsorával várjuk a hozzánk betérő Kedves Vendégeinket. Csárdánk Mórahalmon, a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő illetve Thermál Panzió szomszédságában található. A csárda emeletén 60 fős és 20 fős különteremben rendezvények lebonyolítását vállaljuk. A nyári időszakban kellemes kerthelyiség fogadja az idelátogatót. A fürdő felől 2010. május 01-től kibővült területen, fedett teraszon fogyaszthatják a strandoló vendégek a csárda ételeit és italait.  Erzsébet utalványt, és SZÉP-kártyát is elfogadunk! 
Szegedi kenyér  |  Szeged
Helyi termékek A hagyományos módon készülő szegedi kenyérhez a XIX. század utolsó harmadától elterjedő pékélesztő alkalmazásáig, de sok eset­ben még azután is, a háziasszonyok különböző módon, saját maguk állították elő a szükséges erjesztő anyagot. Ismeretes volt a komló- vagy korpaélesztő (kevés vöröshagymát és árpát vagy korpát komlófőzet szűrletével gyúrtak össze). Algyőn, Ószentivánban akácfavirágot is adtak a komlóhoz. Tápén komlóvirágból, nád­bugából, csöves paprikából, búzaszárból, sóból és korpából tőzték, keverték, erjesztették, majd szárították. A borélesztő készítésénél a forrni kezdő must tiszta habjához búzakorpát gyúrtak. Amikor jól megkelt, kiszaggatták és megszárí­tották. Szintén házi készítésű kenyérélesztő a morzsóka vagy morzsoltka. Ez úgy készült, hogy dagasztáskor egy tél tányér kovászt meghagytak, majd a kidagasztott kenyér­tésztából is félretettek egy darabot. A kettőt liszttel elkeverték és tarhonya módjára felaprí­tották. Szárítás után vászonzacskóban tárolták. Bármelyik tartósított erjesztő anyagról is legyen szó, lényege, hogy egyaránt tartalmazza a tészta térfogatának növekedését eredményező élesztőgombát (Sacharornyces cerevisiae) és a kellemes aromát adó tejsavbaktériumokat. A szegedi kenyér másik titka a dél-alföldi, jó minőségű, rugalmas sikérű búzából őrölt liszt. Ilyen búzafajta volt régen a híres magyar Bánkúti. Ma már üzemi szinten sütik a tájra jellemző kenyeret. Készítésénél az ipari technológia megőrizte a házi kenyérsütés alapreceptjét és főbb lépéseit. A kovászolás egyes pékségekben ma is hagyományos módon történik, azonban terjed a porkovász használata is. A komlós szegedi kenyér visszatérése a piacra, választék­bővítési célzattal, folyamatban van. A kenyér alaki tulajdonságait, bélzetét a liszt minősége, valamint a közvetett hőközlésű gőzkemence­technológia biztosítja. A Szegedi Gabonakutató által nemesített Jubilejnaja vagy GK Öthalom búzafajták lisztjeinek nedves sikértartalma 30-35%, sütőipari minőségi értékcsoportja A2-B I közötti, kiváló kenyeret adnak. A tech­nológiában 30% BL 55 és 70% BL 80 lisztet használnak. A dagasztás nehéz munkáját a szegedi kenyér esetében is gép végzi. A kenyérsütésnél azonban az alkalmazott gőzke­mence sokban hasonlít a hagyományos magyar kemencéhez. A gőzkemence hőeloszlatása - a tapasztalatok szerint - a hagyományos, kissé vastagabb, ropogós kenyérhéj kialakulását teszi lehetővé, és ez megakadályozza a keletkező íz­és aromaanyagok eltávozását a kenyér belse­jéből a sütés során. Hátránya, hogy kézi bevetést igényel, tehát munkaigényes, de ezt a termék minősége ellensúlyozza.
Csiramálé  |  Szentes
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 20x20 cm-es búzacsira kocka 1,5 liter víz 80dkg finomliszt és 80dkg félfogós liszt, a tészta keménysége határozza meg a liszt  mennyiségét.  *  Elkészítése: Húsdarálón ledaráljuk a búzacsira kockát. Ráöntünk egy liter vizet, átmosogatjuk, kinyomkodjuk, leszűrjük sűrű szűrön. A kinyomkodott csirát ismét átmossuk fél liter vízzel. Kinyomkodjuk, leszűrjük. A két levet összeöntjük, a tetejéről leszedünk egy deciliter levet - ez a "zsírja". Ezt az egy deciliter levet fogjuk a tepsibe önteni, mielőtt a tésztát beleöntenénk. A sok léhez fokozatosan adagoljuk a lisztet vegyesen a finomlisztet és a félfogóst. Közben állandóan kevergetve alaposan kidolgozzuk. Kb. fél óra. Csak kézzel kidolgozva az igazi! A tészta kicsit legyen lágyabb,mint a galuskatészta. A tepsibe beleöntjük a kivett 1dl levet, majd a tésztát.180-200 fokos előmelegített sütőben sütjük. Liszt érzékenyeknek kukoricacsirából kukoricaliszttel készíthetjük.
Gyulai vár  |  Gyula
Kulturális örökség A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.
Természeti értékek A bemutatóházban berendezett kiállítás a szegedi Fehér-tó, illetve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, valamint az Alsó-Tisza-vidék tájtörténetét mutatja be. A kiállítás megtekintését érdemes egybekötni a Fehér-tó madárvilágát megismertető Sirály tanösvény bejárásával, amelyhez látogatócsoportok előzetes bejelentkezés alapján szakvezetést igényelhetnek. A foglalkoztató helyiségben gyermekek számára tartanak környezet- és természetvédelmi témájú programokat a bemutatóház munkatársai. A helyszínen kerékpár kölcsönzésére is lehetőség van. A bemutatóház áprilistól november közepéig hétfő és vasárnap kivételével látogatható.
Héjja Ökofarm  |  Hódmezővásárhely
Bio- és ökogazdaságok A családi gazdaság két szomszédos tanyából és az azt körülvevő 20ha földterületből áll. A teljes területen ökológiai gazdálkodást folyik. A tanyában konyhakerti zöldséget, gyümölcsöt termelnek és az őshonos állatok helye is ott van. A család külső területein szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik. A gazdaság látogatható gyakorló gazdák, oktatási intézmények tanulói (környezetismeret, biológia óra, osztálykirándulás) és egyéni érdeklődők számára. Az elmúlt évektől egyre bővülő létszámú látogató tekinti meg a gazdaságot, melynek népszerűségét jelzi, hogy az idelátogatók között megtalálható neves agrárszakember és egyszerű kisdiák is. Vannak, akik csak vásárlási szándékkal, illetve egy kis természet közeli kikapcsolódásra vágyva töltenek itt több-kevesebb időt, de egyre népszerűbb osztályok számára is egy interaktív szabadnap a természetben.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Csinkántika bokolyival  |  Hodász
Falusi vendégasztal   Elkészítése: A burgonyát meghámozom, kockára vágom és sós vízben puhára főzöm. Amikor megfőtt, a levét egy edénybe leszűröm. Összetöröm a krumplit és hozzáadom a lisztet, majd pépesre kavarom. A leszűrt levet visszateszem a tűzhelyre, felfőzöm, és a liszttel kavart burgonyát fokozatosan hozzáadom. Addig főzöm, amíg el nem válik az edénytől. Bokolyi Hozzávalók: 50 dkg liszt, só, 2 kávéskanál szódabikarbóna, víz.  
Babos csülök fehérborban  |  Orosháza
Mi van a spájzban? A csülköt előző nap megfőztem, levében félpuhára pároltam a beáztatott babot. Másnap a csülköt kicsontoztam, a zsiradékot félreraktam. A húst és a bőrt kisebb darabokra kockáztam, s ezt terítettem az agyagbogrács aljára. Erre került a felszeletelt hagyma, a szétlapított fokhagyma, a felkarikázott répafélék, a zeller, a kettétépett paprika, az apró kockákra vágott paradicsom és persze a főtt bab. Majd néhány csipet tárkony, majoránna, őrölt paprika, bors és só következett, végül az egészet felöntöttem két deci fehérborral. Az előző napról meghagyott csülök főzőlevéből annyit adtam hozzá, amennyi az egészet ellepi. Jó egy órát rotyogott a fedeles agyagedényben az étel, majd beleszórtam a tésztát, és jól megkevertem. Negyedóra múlva készen lett, s tányérokba mertem a sűrű levest, vagy inkább egytálételt. Tejföllel és ropogós, friss kenyérrel kínáltam.
Profik nyomában Vöröshagymát kockára vágjuk és a csíkokra vágott marhafelsállal a mangalicazsírra tesszük, fedő alatt puhára pároljuk. Fűszerezzük a felsoroltakkal és felöntjük a száraz fehérborral, befőzzük. A körethez 2 liter vízben feltesszük főni a szeletelt burgonyát, sárgarépát, vöröshagymát, sót, olajat. Forrás után számított 5 perc múlva hozzáadjuk a forró vízzel átmosott hajdinát, megszórjuk majoránnával és készre pároljuk.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!