• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Weiland ház  |  Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

A hét térsége

A tájház 1982 óta áll a látogatók rendelkezésére. Az épület XIX: században épült, vert falas, ( tömés), „lopott tornácos” ház. Három helysége van: tiszta szoba, füstös konyha, és egy kiállító helyiség. A település nevezetes a néptáncáról, népdalairól, és a hímzéséről. A tájház harmadik helyiségében a fehér hímzés legszebb darabjai tekinthetők meg. A tájház igény szerint látogatható.
A Dél-Balaton kiváló fekvésű dombjai között, Balatonlelle határában meghúzódó Rádpuszta évszázadokon keresztül a Tihanyi Apátság nagy becsben tartott szőlőbirtoka volt. Itt épült fel néhány borszerető ember munkájának gyümölcseként az IKON pincészet. Az IKON borok stílusához a pincészet egyik megalkotója Konyári János, a balatonlellei borász, szakértelme biztosít alapot.

Szőlőfajták: Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Syrah, Pinot noir,
Borfajták: Ikon Sauvignon Blanc, Ikon Chardonnay, Ikon Rose, Ikon Kékfrankos, Ikon Tulipán, Ikon Merlot, Ikon Cabernet-Merlot Cuvée, Ikon Pinot Noir, Ikon Cabernet Sauvignon, Ikon Shiraz, Ikon Evangelista Cabernet Franc
Csurgó – Gyékényes – Zákány – Zákányi szőlőhegy – Őrtilos – Őrtilos vasútállomás
Táv: 26 km (itt visszatérési lehetőség Csurgóra vonattal) – Őrtilos – Somogybükkösd – Porrog – Porrogszentkirály – Csurgó
Táv: 50 km
Ajánlott időszak: április – október

LÁTNIVALÓK
Csurgó református gimnáziumát, az „első somogyi oskolát” 1792-ben alapította Festetics György, itt tanított Csokonai Vitéz Mihály költő.
• egykori gimnázium: ma Városi Múzeum
• mai Csokonai Gimnázium egykori tanítók arcképcsarnoka, 22 ezer kötetes, régi könyvtár, a parkban barokk Festetics-kapu, Csokonai emlékpadja, Berzsenyi Dániel, Nagyváthy János és Tisza István emlékművei, „Minden tanárok emlékharangja”
• Szentlélek templom XIII. sz.-ból származik, a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépítették
• Varga Apartman

Gyékényes vasúti csomópont és határátkelőhely, tiszta vizű kavicsbányatavaival kedvelt turisztikai célpont.
• r. k. templom (1835, klasszicista)
• Lankóci erdő a település határában található, a DDNP része, itt nyílik a védett kockás liliom, lápi csalán, tavaszi és nyári tőzike • Kastély Fogadó
• Posseidon Panzió és Étterem
• Kéktó Kemping

Zákány:
• Szt. Iván templom (1811, barokk)
• Zichy-kastély, ma iskola, parkja védett
• Látó-hegy, innen nyílik a legszebb kilátás a Drávára, vasútoldal botanikai ritkaságok miatt védett

Őrtilos:
• Szentmihály-hegy, szép kilátás, Szt. Mihály-templom (1740, barokk)
• Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás
• Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy

Zákány és Őrtilos környéke a DDNP egyik legértékesebb területe. Akik részletesebben (akár gyalogosan is) meg szeretnének ismerkedni e területtel, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést kérhetnek a NP Igazgatóságtól 72/517-200 telefonszámon.

Somogybükkösd:
• Perczel-kastély parkja, 1,8 hektáros díszkert, szép kilátás a jórészt erdő borította tájra
Kassai Fogadó  |  Kaposmérő
Szállások

Kaposmérő község a Zselic lábánál fekszik 5 km-re a megyeszékhely Kaposvár városától. Településünk kedvező fekvése és jó termőhelyi adottságai, kiváló lehetőséget biztosítanak az itt élő emberek számára megélhetőségük biztosítására. 

Nemzeti Parkok Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Kézművesek 1977-ben születettem Zentán,Vajdaságban. A népi kultúra kisiskolás koromtól életem szerves része, amikor is fazekaskodni és nemezelni tanultam. Számos hagyományápoló tábor résztvevőjeként  a népzene és néptánc is egyre közelebb került hozzám. Szakmát szereztem a Nádudvari  Népi Kismesterségek Szakiskolájában textilműves - nemezkészítő szakon. 2010-ben  elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet a tárgyalkotó népművész nemezkészítő kategóriában. Ötödik éve a ”Nemezelés a Hortobágyon” tábor egyik főszervezője és oktatója vagyok.Mintáimat ösztönösen alakítom, formálom, de mindig egy ősi, tiszta mintavilággal rendelkező tárgyból indulok ki. Sokszor merítkezem úgy a református mennyezetkazetták mintakincséből mint a régi kályhacsempékből, hímzésekből, pásztorfaragásokból. 
Kukorica Csárda  |  Balatonföldvár
Csárdák Amely keretén belül vendégeink a fenséges étkek és jóféle borok mellett egy pár órára betekintést nyerhetnek a letűnt korok csárda-hangulatába. Étkezés menüválasztás alapján. Ebéd vagy vacsora folklór néptáncbemutatóval Népviseletbe öltözött hagyományőrzők által előadott aktív műsor (ca. 50’), mely rövid körutazásra invitálja vendégeinket a sokszínű hazai néptáncok világában, több helyen bevonva a közönséget a műsorba, emlékezetessé téve az itt tartózkodást. 
Helyi termékek Családunk kapcsolata a méhekkel az 1960-90-es évekre tehető; ekkor nagypapám Szabó János méhészkedett, akire a dunántúli méhészek közül még ma is sokan emlékezhetnek, hiszen vándorméhészként évtizedeken keresztül sok helyen megfordult. Én mint kisgyermek a szekszárdi pörgetéseken vehettem részt. Nagypapám halálával a méhes eladásra került. Közben az évek során gazdasági agrármérnök diplomát szereztem a Kaposvári Egyetemen (volt PATE-ÁTK), ahol ismét kapcsolatba kerültem elméleti síkon a méhekkel.   Méhészetemet 2008-ban indítottam az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatásából   Jelenleg közel 200 családos méhészettel termelünk a Zselic szívében • akácmézet • hársmézet • repcemézet • napraforgómézet • vegyes virágmézet • mézes finomságokat (dió, diákcsemege, aszalt gyümölcs)
Füstölt májas hurka  |  Kaposvár
Tájjellegű receptek Hozzávalók: sertésbelsőség, sertés vastagbél, sertésfej, vöröshagyma, fokhagyma, só, bors, pirospaprika, fűszerkömény, bőrke. *  Az összetevőket kifőzés után válogatjuk és daráljuk. Hozzáadjuk a fűszereket ízlés szerint, majd mindezt összegyúrjuk, keverjük. A tölteléket sertés vastagbélbe töltjük. Egy-két napig füstölőben érleljük.
Fehérkő vára  |  Kereki
Kulturális örökség A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Látrány-puszta  |  Látrány
Természeti értékek A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben. A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.   A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.   A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea). Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)
Bio- és ökogazdaságok Bariska Gábor vagyok. 1990-ben költöztem a zselici tanyavilágba. Egy olyan helyen szerettem volna gyökeret ereszteni, ahol az élet az elsődleges szempont. Hét évig éltünk villany nélkül, szekerce, fűrész, ásó, kapa volt a segítőtársunk. Eleinte gyűjtögető életmódot folytattunk, később megtanultuk a föld értékeit úgy a magunk javára fordítani, hogy a természet ne károsodjon. A hely vonzotta a természetes életmódra vágyókat. Az elhagyott tanyavilág újra benépesült. Egy olyan közösség jött létre, akiknek egymásra utaltsága, törekvése az önellátásra, önfenntartásra, szervesen illeszkedik a természet örök körforgásába. Sok év elteltével bátran vállalkozom arra, hogy tapasztalataimat, tudásomat megosszam másokkal, hogy segítséget nyújtsak mindazoknak, akik elbizonytalanodtak, akik nem találják helyüket, akikben még él az ősi ösztön: "vissza a természetbe!" Mindaz, amit kialakítottam magam körül, nyitva áll minden érdeklődő számára, Érdeklődőket, vendégeket, önkénteseket, kételkedőket szívesen fogadok barátként. A cél, hogy mindenki öko-faluban éljen. Itt a "falu" szó, közösséget jelent, nem pedig településformát. Közösség nélkül csak egyéni érdek van, és az nem szolgálja a Föld ökológiáját. Az egyén olyan, mint egy rákos sejt, önös. A "falu" fennmaradását nem lehet elvonatkoztatni a Földtől, hisz abból él, míg az egyén, a többi emberből. Azért kell mindenkinek megtalálni a közvetlen környezetében azokat az embereket, akik a földön szeretnének élni, nem pedig az aszfalton, mert együtt tovább tudnak lépni. Így mindaz a környezetvédelem, amit teszünk, kézzelfoghatóvá válik, a jövőnkért, és az emberiség fennmaradásáét. Mit láthat, aki ellátogat hozzánk? Azt, hogy szeretünk élni. Azt, hogy ragaszkodunk a Földhöz, mert onnét kapjuk a vizet, nem pedig a csapból. Azt, hogy minden kincsünk a Föld, mert onnét kapjuk az élelmet, nem pedig a boltból. Azt, hogy csak annyi fát vágunk ki, amennyi az erdő egészsége érdekében szükséges, még akkor is, ha az egész családnak egy helységbe kell húzódnia télen, mert száz év múlva is innét kapjuk a meleget, nem pedig a radiátorból. Azt, hogy aki itt él, annak meg kell találnia, mivel segítheti a többieket, mert őt is a többiek segítik, nem pedig a szociális háló. Vagyis nem azon gondolkodnak az emberek, hogy honnét szerezzenek pénzt, hanem azon, hogy amire szükségük van, azt hogyan tudnák  megtermelni. Azt látja a hozzánk látogató, hogy a gyerekek, gyerekként nőnek fel szabadon, és saját tapasztalatból tanulják meg, hogy hol, mikor találnak ehető növényeket, nem pedig a tankönyvekből. Azt látnák, hogy az erdőben élő családok boldogságban, bőségben élnek, pedig nem járnak dolgozni sehová, de a két kezükre, a természetre, és egymásra mindig számíthatnak.      Még mindenkiben él az ősi ösztön, és mindenki ismeri az ősi törvényeket, hisz nem születhet anélkül ember. Keressétek és ismerjétek fel egymást! Alakítsatok közösségeket, és bátran legyen szükségetek egymásra, bárhol is éljetek a földön, hisz Föld csak egy van.                                              Bariska Gábor (oko-falu.hu)

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Falusi vendégasztal   Elkészítés: A frissen fejt kecsketejet leszűrjük, a mechanikai szennyeződéseket eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a gyógyszertárban vásárolt pepsint. Amikor az aludt tej reped (40 perc), akkor késsel határozott mozdulatokkal feldaraboljuk kb 1×1 cm-es darabokra, majd fél órát állni hagyjuk, hogy alaposan feladja a savót. Ekkor még kézzel törünk az alapanyagon és újra pihentetjük fél órát. Pelenkán vagy nagyon apró lyukú szűrőn leszűrjük, 2-3 órás csepegés után hozzáadjuk a sót és a snidlinget, majd formába rakjuk és préseljük. 1-2 nap préselés után ízletes kecskesajtot kapunk.
Krumplis kisbukták  |  Kerekegyháza
Mi van a spájzban?   A krumplit megtisztítjuk, karikákra vágjuk, és enyhén sós vízben puhára főzzük. A tejet meglangyosítjuk, majd belemorzsoljuk az élesztőt. A megfőtt krumplit áttörjük, és langyosra hűtjük. Két teáskanál sót, kevés porcukrot teszünk hozzá. Beleszórjuk a lisztet, majd az élesztős tejjel, és egy tojással összedolgozzuk. 20-25 percig, letakarva, langyos helyen kelesztjük. A megdagadt tésztát lisztezett abroszon széthúzkodjuk, és pogácsányi darabokra szaggatjuk. Ezeket további 10 percig pihentetjük, és forró olajban, mindkét oldalukon aranyló barnára sütjük. Tálcára szedjük, és vaníliás porcukorral megszórjuk a tetejét.
Falusi legényavató  |  Kondoros
Profik nyomában

A Kondorosi Csárda ajánlásával 

Reszelt burgonyából, lisztből, tojásból, vízből tésztát készítek ízesítem sóval őrölt borssal erős Pistával, petrezselyem zöldet adok hozzá Palacsinta sütőben készre sütöm. A csíkozott füstölt szalonnát kiolvasztom, hozzáadom a csíkozott csirkemellet, pácolt sertés tarját, a cikkekre vágott paradicsomot, paprikát, gombát, vöröshagymát ízesítem sóval, őrölt borssal, erős Pistával, petrezselyem zöldet adok hozzá készre párolom. Tálaláskor a megsült lepénybe hajtom a csípős ragut házi csalamádét adok mellé. Házi csalamádé A tisztított fejes káposztát, salátauborkát, vöröshagymát, tv paprikát, sárgarépát vékonyra szeletelem. Ízesítem sóval, egész borssal, ecettel, és cukorral kevés vizel öntök rá tálalásig állni hagyom.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!