• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

A Manó vendégház a Velencei Hegység lábánál fekvő kis falucskában, Pázmándon található A kiadó vendégház 2 különálló részből áll, 6+2 főt tudunk elszállásolni.


Különböző rönk kerti bútorok, grill- és szalonnasütő helyek, illetve hintaágy és pihenősarok, valamint 1400 m2 füves kert  várja Önöket, hogy kellemes környezetben pihenjék ki a mindennapok fáradalmait!

Várjuk Önöket szeretettel!

Emma Vendégház  |  Hosszúhetény

Pihenjen Ön is vendégházainkban, a Mecsekben a Zengő lábánál, festői környezetben, teljes nyugalomban.

A Vackorház, a Zengőlak és az Emmaház Püspökszentlászlón, a Hosszúhetényhez tartozó mecseki üdülőfaluban található. Mindhárom ház a XVIII. század második felében épült, természetesen azóta többször megújultak. A korhűen felújított vendégházak teljes komfortfokozatúak, teljesen berendezettek és felszereltek. Mindhárom vendégház egész évben kedves vendégeink rendelkezésre áll. Nagyon kemény tél esetén az Emmaház nyitvatartása bizonytalanná válhat. Információ: ifj. Bagó Sándor (30) 183 34 72.

Völgyi Vendégház  |  Hegykő
Vendégházunk, a világörökség részévé nyilvánított Fertő-tó közelében, Hegykő községben található. A termálfürdőjéről nevezetes község része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak.  Három különbejáratú apartman nagy udvarral.
Pásti Vendégház  |  Demjén

Pihenjen télen-nyáron Egertől 10 km-re Demjénben a Pásti Vendégháznál, amely egy csendes kis utcában található. Kellemesen berendezett szobáinkban, kényelmes ágyak biztosítják a nyugodt pihenést. A gyógyfürdő 10-15 perc séta (1 km), az erdő 200 méter távolságra van.

A hét térsége

Legendás Beregdaróci Túracsomag

„Ahol magad is legendára találsz…”

Beregdaróc, mint Legendás Helyszín bemutatása:

Aki egyszer már járt itt, azt magával ragadja az Észak-Alföld csodálatos világa, mely számtalan szépséget, kincset rejt magában. Beregdaróc és környéke hazánk egyik leggazdagabb és legváltozatosabb tája, hiszen a kanyargó Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna már számos költőnket is megihlette. Nem csoda, hiszen a rendkívül értékes növény-és állatvilág, a fennmaradt mondák és legendák azt sugallják az ideérkezőknek, hogy itt jó helyen vannak. A természeti adottságok közül a Felső-Tisza 130 km-es, vadregényes szakasza a legismertebb és ne felejtsük el megemlíteni Beregdaróc saját látványosságát, ami nem más, mint a Nyírjes-tó, mely Európa legdélibb dagadólápja.

A Hét Csillag Üdülő- és Konferencia-központ bemutatása:

A Hét Csillag Üdülő- és Konferencia-központ Magyarország egyik kis eldugott szegletében, a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Beregdaróc szívében található. A hét csillag hét középkori templom tornyának csúcsdíszét jelképezi, mely beragyogja Szatmár-Bereg csodálatos kincseinek egészét. Az üdülőközpont ideális helyszín minden korosztály számára, hiszen mindenki megtalálja a saját csillagát. A télen-nyáron használható 22 méter hosszú medence és a hozzá kapcsolódó fürdőház szaunával, pezsgőfürdővel, frissítő masszázzsal várja a pihenni vágyókat. Ne feledkezzünk meg a kulináris élményeket kínáló tájjellegű ételekről sem, melyeket vétek lenne kihagyni. 6 napos túracsomagunk magában foglalja a legendás helyszín bebarangolását, mindezt egyedülálló élményekkel tarkítva. 

Fedezze fel a legendák földjét, ahol akár Ön is megtalálhatja saját kincsét… Az alkalmazás, illetve a Legendás Túracsomag a képernyőn látható QR kód beolvasásával azonnal letölthető és telepíthető.

Legendás túracsomag - „7 nap a Hét Csillagban…”:

Az 1. nap túrája (Beregaróc)

- Érkezés a szálláshelyre 12:00- 15:00 óra között

- A beregdaróci Református Templom megtekintése Kántor Béla gondnok útmutatásával, aki mesébe foglalja a templom közel 700 éves történetét 15:00-16:00 óra között

- Délutáni szieszta a Hét Csillag fürdőházában, ahol szauna, úszómedence illetve pezsgőfürdő várja a felfrissülésre vágyókat 16:00-18:00 óra között

- Tájjellegű vacsora a beregdaróci asszonyok sparheltjáról 19:00 órakor

Menü az Alföldi Legendárium Étlapról, Prohászka Béla Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének szakmai elnöke ajánlásával

A 2. nap túrája (Beregdaróc - Szatmárcseke, távolság: 29 km, 30 perc utazás)

- Reggeli 8:00-10:00 óra között

- Szatmárcseke (utazás saját autóval vagy kisbusszal)

- Csónakfejfás temető

- Kölcsey Emlékszoba

- Ebéd a Szatmár Fogadóban, pálinkakóstolóval 12:00 órakor

- Menü: Szatmári tepsis-hús, zilvalekvárral töltött fánk

Beregdaróc

- Kiállítás a Falumúzeumban

- Keresztszemes hímzés bemutatása a falu Erzsike nénijeként ismert népi iparművész által, ahol keresztszemes hímzés készítésére illetve vásárlására is van lehetőség 15:00-16:30 óra között

- Szabadidős programok a „Tündérkertben”- tenisz, kerékpározás

- Tájjellegű könnyű vacsora 18:00 órakor

- Vacsora után mindenkinek jár egy pezsdítő kézápolás, mely a ház ajándéka

A 3. nap túrája (Beregdaróc- Beregsurány, távolság: 6 km, 20 perc utazás)

- Reggeli 8:00-10:00 óra között

- Reggeli után D. Pethe István befogja lovait és átvisz minket lovas kocsival Beregsurányba, ahol megmutatja helyi gazdaságát. Akinek kedve és bátorsága engedi, lóra pattanhat a gazda segítségével. Az ebédről sem feledkeztünk meg, hiszen amíg Ön élvezi a természet szépségét, addig a háziak ínycsiklandó ételekkel készülnek.

- Beregsurányi látogatás lovas kocsival

- D. Pethe István gazdaságát bemutatja

- Lovaglási lehetőség

- 13:00 órakor ebéd a Hét Csillag konyhájából

- Jóllakottan visszaérkezünk Beregdarócra, ahol Marika néni bemutatja „Kendermagtól vászonig” című kiállítását, melynek keretében lehetőség nyílik arra is, hogy mindenki elkészítse saját vászonvirágát.

Beregdaróc 15:00-17:00 óra között

- „Kendermagtól a vászonig” Marika néni bemutatója, melynek keretében lehetőség nyílik arra is, hogy mindenki elkészítse saját vászonvirágát.

- Borvacsora 18:00 órakor

A 4. nap túrája (Beregdaróc - Panyola, távolság: 36 km, utazás: 45 perc)

- Reggeli 8:00-10:00 óra között

- Reggeli után kisbuszba pattanunk és ellátogatunk a Szilvórium Tanyára, ahol lehetőségünk lesz megkóstolni a Legendás pálinkákat. Torkunk öblítése után Lakatosné Zsuzsa terít nekünk asztalt saját portáján, ahol kemencés finomságok várnak ránk. (Pálinkakóstoló ellen nem lehet senkinek kifogása, hiszen a slusszkulcs a mai napra el van felejtve.)

- Olcsvaapátiban kompra szállunk, így érjük el Panyolát

Panyola

- Legendás Panyolai Pálinka kóstolása a Szilvórium Tanyán

- Kemencés ebéd Lakatosné Zsuzsáéknál 12:00 órakor

- „A nemtudom szilva legendájának” megismerése

- Délutáni felfrissülés a Fürdőházban

- Tájjeleggű vacsora a beregdaróci asszonyok sparheltjáról 18:00 órakor

- Menü az Alföldi Legendárium Étlapról, Prohászka Béla Magyar Nemzeti

- Hungarikumok és Értékek Szövetségének szakmai elnöke ajánlásával

Az 5. nap túrája (Beregdaróc - Nagyar, távolság: 21 km, utazás: 25 perc)

- Reggeli 8:00-10:00 órakor

- Látogatás Nagyarra, ahol Luby kastély megtekintése után ebéd 13:00 órakor

- Ebéd közben a vendégek megismerik Nagyar leghíresebb mondáját, „A pórul járt tatár” történetét

- Nagyar határában található a Kis Túr torkolata, ahová csak helyi vezetővel lehet lejutni. A helyszínre az Arany János utca vezet. Annak végén a gátőr háznál a töltésre kell felmenni, onnan vezet az út az Öreg Túr torkolatához. A helyszín megtalálásában segítséget a Luby kastély személyzetétől kaphat.

- Nádkeresés

Opcionális lehetőségek

- Látogatás a Bábtava láphoz (a helyi természetvédelmi őrrel) (Csaroda határában fekvő Bábtava és a Beregdaróc határában fekvő Nyírjes-tó )

vagy

- Gombászás gombaszakértővel és piknikkel egybekötve (aug., szept., okt.)

vagy

- Télen lovasszánozás

vagy

- Télen disznótor a Hét Csillagban

- Délutáni program 16:00

Legendás Társasjáték

Kincskeresés a kertben

- Meglepetés vacsora 18:00 órakor

A 6. nap túrája (Beregdaróc - Milota - Nagyar Kis-Túr, távolság: 70 km, utazás: 1,5 óra)

Reggeli 8:00-10:00 órakor

- Legendás Milotai Református Templom megtekintése

- Ebéd egy helyi családnál - Diós menü 13:00 órakor

- Délutáni pihenés a Hét Csillag Fürdőházában

- Tájjeleggű vacsora a beregdaróci asszonyok sparheltjáról 18:00 órakor

Menü az Alföldi Legendárium Étlapról, Prohászka Béla Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének szakmai elnöke ajánlásával

A 7. nap túrája

- Reggeli 8:00-10:00 órakor

- Legendás Termékek vásárlása

- Hazautazás élményekkel gazdagon

A túracsomag ára: 8.400 Ft/fő/éj

Gyermekkedvezmény:

0-3 éves korig ingyenes

3-12 éves korig 4.200,- Ft/fő/éj

Áraink az ÁFA összegét magukban foglalják.

„Tarpa, a leggyümölcsösebb hely egész Szatmárban. Szántófölde kevesnek vagynak, azokat is az árvizek gyakran megfolyták,… a lakosok nem szántással, hanem gyümölcs hordozással keresik kenyerüket, melyből szép hasznot vesznek.” – áll az 1755-ből való írásban. A Tisza folyó partján fekvő 1000 éves történelmi múlttal rendelkező falu gazdálkodói az értékesítésen túl, házi készítésű eszközök segítségével a megtermelt gyümölcsök egy részét fel is dolgozták. Így válhatott méltán híressé már évszázadokkal ezelőtt a szatmári szilvalekvár, szilvapálinka vagy a zamatos dió. A hírnév, ha kissé megkopva is, a mai napig fennmaradt. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a gyümölcsök egy részét kivágták, a feldolgozás eszközei elporladtak, a tradicionális receptek tudói megöregedtek vagy nem élnek már. Ennek a helyzetnek a felismerése vezetett a Tarpa Manufaktúra Kft. 1996. évi megalakulásához és a tarpai üzem megépítéséhez. Az alapítók elképzelése az volt, hogy hagyományos receptek alapján, olyan gyártási folyamatokat alakítsanak ki, mellyel a régióra jellemző alapanyagok /szilva, dió, meggy, akácméz/ felhasználásával, kiváló minőségű piacképes termékeket állítsanak elő. A terv mára megvalósult. A forgalmazott gyümölcspálinkák és egyéb, bio tanúsítvánnyal is rendelkező lekvárok, dió és méz felhasználásával készült termékek száma jelenleg megközelíti a harmincat. A termékcsalád, az előállítási helyről a Tarpa márkanevet kapta. Miközben a Tarpa márka megtalálható több EU-ország prémium kategóriájú és bio üzleteinek polcain, a gyártási folyamatok manufakturális jellege a mai napig megmaradt.
A Középkori templomok útja a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vallás és örökségturisztikai útvonala, melyet 62 páratlan szépségű középkori templom alkot. A Középkori templomok útja olyan középkori eredetű templomokból áll, amelyek országos nívó feletti műemlékek és kiemelkedő művészettörténeti értékeket képviselnek. Az útvonal területileg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyén halad keresztül, amelyet behálózzák közös történelmi gyökerek.
A Szatmári-Beregi síkság sűrűn vízjárta területein sok kis településből álló, aprófalvas településrendszer fejlődött ki a történelem folyamán, amely egyedülálló az alföldi rónák településhálózatában. A térségre jellemző szélsőséges földrajzi viszonyok, a pusztító árvizek, állandó belvizek következtében a településstruktúra mellett a helyi közösségek hagyományai, az épített, természeti örökség is konzerválódott és páratlan gazdagságában maradt fent, vált láthatóvá az utókor számára. Ez a vizek által körbezárt vidék, távol tartva magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat, megtartotta egyedi arculatát, hangulatát, középkori épített értékeit. Ezen a vidéken a szegénységből és az elszigeteltségből eredően egészen sajátos templomépítészeti szokások alakultak ki, ultak ki, amelyek főleg a templomépítészetben érhetőek nyomon. Errefelé a falusi közösségeknek nem volt akkora vagyonuk hogy a régi templomok helyén, hatalmas új templomokat emeljenek, nagy monumentális építkezésekbe fogjanak. Ennek köszönhetően maradtak fent autentikus formában a középkori templomok. A vidék középkori templomainak egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük elhelyezett fa harangtornyok, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek és faragott szószékek.
 
„Középkori templomok útja” címen született meg az a tematikus turisztikai útvonal, amely ezzel a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ennek értelmében a tematikus útvonal hivatott bemutatni az Észak-Kelet Tiszántúl középkori egyházi örökségét, a kereszténység bástyáit az árpád-kori építészet határában.
 
A rebellió és protestantizmus vált a Felső-Tiszavidék stigmájává a kora újkorban. E templomok láttán részesei lehetünk a kereszténység megszilárdulásának a középkorban és a reformáció előretörésének a kora újkorban. A vallástörténeti események figyelembevételével, joggal tekinthetünk erre a vidékre úgy, mint a reformáció magyarországi bölcsőjére. Olyan meghatározó vallástörténeti eseményeknek adtak otthont ezek a templomok, amelyek hozzájárultak a reformáció magyarországi előretöréséhez és megszilárdulásához. Ezen templomok, a magyar protestantizmus 500 éves bástyái a reformáció forrásvidékén, a Kálvinista Róma árnyékában.
 
A Középkori templomok útja 2012 decemberében elnyerte a Magyar Turizmus Zrt. által alapított Észak-alföldi régió ajánlásával minősítési díjat, elismerve ezzel az útvonal kiemelkedő kulturális és idegenforgalmi jelentőségét.

További információk:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.
H-4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.
Tel: 42/508-360
Fax: 42/508-366

Árpád Vendégház  |  Sonkád
Szállások
  • Csendes, falusi környezetben ideális szálláshely pihenni és kirándulni vágyóknak, családoknak, baráti társaságoknak.

Sonkád Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye szatmári részén található település, az Új-túr és az Öreg-túr elágazásánál. Kedvenc pihenőhelye a csendes, természetet kedvelő, pihenni és kirándulni vágyó családoknak, baráti társaságoknak. Kiemelt látnivalók: -Sonkádi Europa Nostra díjas Református Templom  -Sonkádi Kisbukó (strandolási, horgászási, kenuzási lehetőségek)  -Móricz Zsigmond szülőháza,Tiszacsécse  -Túr bukógát Tiszakóród -Túristvándi vizimalom -Kölcsey Ferenc sírja és csónakos fejfás temető -Luby Kastélymúzeum, Nagyar

Hortobágyi Nemzeti Park  |  Nyírmeggyes
Nemzeti Parkok Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.
Vajda László, Kovács  |  Tiszaeszlár
Kézművesek Ég a kovácstűz, izzik a fém a forró fészekben. A tiszaeszlári Vajda család kovácsműhelyében generációk kovácsolódnak össze egy ősi mesterség mentén. Vajda Lászlót már gyermek kora óta szenvedélyesen érdekli a kovácsmesterség, folyamatosan gyűjti a népi kézműves hagyományt múzeumokban, könyvekben, öreg mesterektől, nyári alkotótáborokban. Első munkáit 1985-ben az Országos Népművészeti Kiállításon Arany Oklevéllel díjazzák. Tokajban művésztelepen külföldi mesterekkel együtt dolgozik, köztéri munkákat készítenek. 1990 óta saját műtermében dolgozik és oktat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Népművészeti Egyesület tagja, majd elnöke. A díszmű kovácsolás minden szakága foglalkoztatja, csak kézműves technikákat alkalmaz. Munkái közintézményekben, hazai és külföldi köztereket és belső terekben kapnak helyet. Számos hazai és külföldi városban volt önálló kiállítása. Műhelygalériát működtet Nyíregyházán. 1986-ban népi iparművész címet, 1996-ban Király Zsiga díjat kapott.
Vadász Csárda  |  Nyíregyháza
Csárdák Egykor a szálloda és vendéglátóipari szakmában nagy elismerésnek és szeretetnek örvendő, de sajnos ma már elhunyt Törő János, és Törőné Sárai Katalin mondta egy alkalommal: "nagy kihívás a vendéglátás, mindig, mindenkor mindenkinek az elvárását teljesíteni, csak maximális elhivatottsággal lehet, és még akkor sem biztos, hogy sikerült." "A Vadász Csárda kialakulása és fejlődése klasszikus üzleti sikertörténetnek mondható. Két középkorú és szakmájában sikeres vendéglátó szakember a kilencvenes évek elején a gazdasági változásának hatására úgy döntött, hogy saját vállalkozást alapít, és az addigi biztonságot, melyet a nyíregyházi Vendéglátóipar jelentett, felcseréli az üzleti élet bizonytalan, gyakran észrevétlen buktatókkal tarkított hétköznapjaira."  Megközelítőleg 20 férőhelyes üzletből, átalakítás után lett egy 120 férőhelyes étterem, 150 fős terasz, és 30 férőhellyel rendelkező tárgyaló terem. Rendezvények, esküvők, bálok megrendezésére is várjuk kedves vendégeinket. Hidegtálak kiszállítását is vállaljuk. Igyekeztek, és mi is igyekszünk minden igényt kielégíteni. Annyira fontos volt számukra, és számunkra a hagyományt őrző bálok, mint az esküvők, vagy bármely más rendezvény maximális megszervezése, lebonyolítása, mint egy kitelepüléses rendezvény szervírozása. Mindig a szerénység, egyszerűség szimbolizálta személyiségüket. Erre tanítottak, és neveltek bennünket is. A gasztronómia megtartását, ami a Szabolcs megyét jellemzi, mindig is kiemelkedően fontosnak tartották.  Sokat hangoztatott mondatuk volt: A visszatérő vendég a legnagyobb elismerés! E szellem megtartásával kívánjuk tovább vinni munkásságukat! Mindig szeretettel, és tisztelettel fogunk emlékezni rájuk.   4400 Nyíregyháza, Kemecsei út 1 vadaszcsarda@freemail.hu http://www.vadaszcsarda-sarai.hu
Helyi termékek Penyigére kerülve hallottam először, hogy az általam „nemtudom” szilvaként ismert apró szemű, finom gyümölcsnek Penyigei szilva az igazi neve. Itt találkoztam először a házi kertekben termett sommal, a belőle készült lekvárral, szósszal. Ekkor kezdtem el a nagymamámat faggatni a szilvalekvárfőzés tudományáról, s kezdtem el gyűjteni a még évekkel korábban „elherdált” lekvár főzéshez szükséges eszközöket, mint például a rézüst, fateknő, cibererosta, lapicka, vitorla, cserépszilkék, stb. Jöttek az első sikerek, s baráti társaságoknak jelentett kellemes együttlétet, új ízek felfedezését, maradandó élményeket. Sorra szerveződtek a különböző rendezvények, ahol a penyigeiek aktív szereplők voltak. A szilvalekvár megismertetésének kiemelt eseménye a Szatmárcsekei Szilvalekvárfőző Verseny és a Penyigei Szenkeparti Nagyvásár volt. 2004 évben valósult meg Penyigén a Lekvárium , Magyarország első szilva- és lekvármúzeuma. A hely kiválóan alkalmas arra, hogy a fiataloknak bemutassák a lekvár főzés menetét, eszközeit. Somlekvár Ma a Tisza-háton, a házak körül vadon termő, őshonos som húsából cukor hozzáadásával készített és tartósított ízletes, pikáns krém, melynek felhasználása a korábban főzött lekvárral megegyező. A somlekvár a két penyigei somfajtától függően élénkpiros vagy bordó színű, szilárd, könnyen kenhető, savanykás, kellemes aromájú termék. Mint a lekvárok általában, üvegben tárolva évekig eláll. Hajdan Szatmárban a somlekvárt éppen úgy főzték, mint a más gyümölcsből készült lekvárt. Az 1940-50-es évek óta készítik a somlekvárt nyers kikavarással. A somot csak akkor lehet szedni és fogyasztani, amikor magától lepotyog. Ez augusztus végén, szeptember elején következik be, fajtától függően. A lehullott, érett szemeket a fa alól szokták felszedni. augusztusban, illetve szeptember elején szedik. Kosárba, vederbe gyűjtik, vagy egy nagy lepedőt terítenek a bokor alá, megrázzák, és a lehullott gyümölcsöt zsákban hazaviszik. Először odahaza a napon megérlelik, s ha nem elég édes, edénybe téve megcukrozzák, és csak azután főzik ki. A földről felszedett somot válogatás után alaposan megmossák, a vizet lecsepegtetik, a gyümölcsöt szitán vagy tésztaszűrőn átdörzsölik. Vékony héja teljesen feldarabolódik, "eltűnik", húsa pépesen átnyomódik, csak a kemény magvak maradnak fenn. Ez hulladék. A kipasszírozott, nyers somhoz kilónként azonos tömegű cukrot adnak, és addig kavarják, amíg a cukor teljesen feloldódik, elegyedik. A szép, élénkpiros somlekvár szinte habos, annyira laza. Ez a kavarási művelet hosszadalmas, akár egy napig is eltarthat (ha közben mást is csinálnak), de fél nap is elegendő elkészítéséhez. Az így kikevert, nyers lekvárt jól kimosott üvegekbe rakják, tetejére egy negyed búzaszemnyi szalicilt tesznek (ez akár el is maradhat). Celofánnal lekötve teszik a helyére. A somlekvár felhasználása széles körű. Sütemények, például hájas tészta, porlós (a környéken készített sütemény, amelynél két omlós, vastag tésztalap tölteléket fog közre^ a süteményt kisülés után négyzet alakúra vágva kínálják), linzer, zserbó, piskótatekercs kiváló ízesítője. Szatmári szilvalekvár A régióra jellemző penyigei szilvafajtából cukor hozzáadása nélkül főzött, tartós lekvár. A szatmári szilvalekvár sötét, csaknem fekete színű, keményre főzött, de még kenhető, pasztaszerű termék. Nagy öntöttvas üstökben, nyílt katlanon főzték a korábbi évszázadokban. Az idős asszonyok között lekvárszakértők voltak. Az elkészült, levét veszetett, sűrű lekvárt cserépedényekbe, az ún. lekváros szilkékbe fa merőkanállal merték ki már a XVIII- XIX, században, majd kihűlés után fehér vászondarabbal lefedték, és zsineggel átkötötték az edény száját. Hűvös kamrákban polcon raktározták, esetleg vásárban árulták az így készített lekvárt. Az utóbbi években kezdenek előkerülni a padlások mélyéről a régi szilvafőző üstök, és a családi szükségleten túl megindult az eladásra főzés is. Az őstermelők közvetlenül, ismerősökön keresztül értékesítik portékájukat, de a régió városainak piacaira is viszik.
Szilvalekváros derelye  |  Nyíregyháza
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg szilvalekvár, 10 dkg zsemlemorzsa, 10 dkg cukor, csipet só, 6 dkg zsír, 1 tojás.  *  A lisztből, tojásból sóval és kevés vízzel tésztát gyúrunk. Kinyújtjuk, elég nagy kockára felvágjuk a tésztát. Minden tésztakocka felére lekvárt teszünk, ráhajtjuk a másik felét. A tésztát jól nyomkodjuk le körbe, kifőzzük, zsírban pirított zsemlemorzsában megforgatva, porcukorral megszórva tálaljuk.
Csuha-Kállay kúria  |  Nagyhalász
Kulturális örökség A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Műemlékvédett épület 2005-től. A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1794-ben Csuha Antal, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..." Itt töltötte gyermekkora egy részét Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnök. A Kállay család tagjai is szívesen látott vendégek, ha a városban járnak és meglátogatják a családi kúriát. A Kúria épülete és parkja a város legszebb közösségi színtere, gyöngyszeme, konferenciáknak, megyei rendezvényeknek is helyszíne. A város vezetésének minden igyekezete, hogy egyre szebbé varázsolja az épületet, előkertjét. Hosszú távú terveik között szerepel a kúria mögötti, jelenleg gépudvarként funkcionáló terület megvásárlása, bővítése mivel régen ehhez az épülethez tartozott, gyümölcsfákkal, virágoskerttel volt beültetve. A Kúria épületében jelenleg több kiállítás tekinthető meg: - Csuha-Kállay család emlékkiállítása a nyíregyházi Kállay Múzeumnak, és a Kállay családnak köszönhetően.(a tűzzománcból készült Kállay címer, és a családfa, nagylelkű adománya Kállay Dénesnek és családjának) - Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből - Rádiótörténeti kiállítás - Szép Tárgyak Dicsérete kép: http://www.panoramio.com/photo/49191181
Sóstó Nyíregyháza  |  Nyíregyháza
Természeti értékek A névadó a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus. Sóstógyógyfürdőn a pihenés helye a minden igényt kielégítő Fürdőház Panzió. Tetőterében elegáns szobák és apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére, földszintjén pedig fürdő- és gyógyászati részleg működik. A Tófürdő a természetes tó partja. A selymes tiszai homokfövennyel, termálmedencével, csúszdával, strand-röplabdapályával, pancsolóval főként a gyerekek, fiatalok körében népszerű. A Parkfürdő medencéi minden korosztálynak alkalmas helyet biztosítanak a szórakozásra, sportolásra, önfeledt hancúrozásra vagy békés diskurálásra. A vízen kívül választhatják az óriáscsúszdát, a gyerekjátszóteret, a vízifocit, a felfújható gumijátékot, a kondícionáló pavilont, s a hideg söröket… Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.
Biofaktura Kft.  |  Tiszanagyfalu
Bio- és ökogazdaságok Biofaktura Kft teljes mértékben a Hámori család tulajdonában álló és a családunk által működtetett vállalkozás, mely az ország északkeleti részén, a gyümölcstermesztéséről híres, megfelelő talaj és klimatikus viszonyokkal is megáldott Szabolcsban található. Vállalkozásunk 2004 óta Kft-ként működik, fő tevékenységünk a bio zöldség- és gyümölcsök termesztés és az ezekből előállított ivólevek gyártása. A Biofaktura Kft nem csak a megélhetést nyújtja számunkra, hanem életfilozófiát, életstílust is jelent. 18 hektár gyümölcsöst és 1 hektárnyi konyhakertet gondozunk. Számos fajta almát, meggyet körtét, sárgabarackot termesztünk, amelyeket az ízükért választottunk, nem a kinézetükért. Dolgozunk azért, hogy fogyasztóink igényeit, kívánságait kielégítsük. Vállalkozásunk új terméke a céklalé, sárgarépalé illetve vegyes zöldséglé. Összes földterületünk ellenőrzött ökológiai művelés alatt áll és a Biokontroll Hungária minősíti termékeinket. Gyümölcsleveinket többnyire itthon biopiacokon értékesítjük. A budapesti Foodapesten 2004-ben mind a „Közönségdíjat”, mind az „Év bioterméke” díjat almalevünk nyerte el. Termékeink teljes mértékben természetes anyagokból készülnek, semmilyen hozzáadott cukrot, vizet, tartósítószert nem tartalmaznak. Cégünk két mottója, hogy: “Az Egészség a legfontosabb!”                                           ”Azzá válsz, amit eszel.”

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Betyárpaprikás  |  Nemesvámos
Falusi vendégasztal A birkahúst a faggyútól és a hártyáktól megtisztítom, kockákra vágom, szűrőkanálba téve leforrázom, leöblítem, alaposan lecsepegtetem. A zsiradékon üvegesre párolom a megtisztított, finomra vágott hagymát. Megszórom a pirospaprikával, hozzáadok egy kevés vizet és mérsékelt tűzön, fedő alatt addig párolom, amíg a hagyma teljesen szét nem fő. Hozzáadom a húst, a karikákra vágott zöldpaprikát, a cikkekre vágott hámozott paradicsomot. Ízlés szerint sózom. Aláöntöm a vörösbort, és fedő alatt puhára párolom. A tejfölben simára elkevert a lisztet, hozzáöntöm a paprikáshoz, és jól felforralom. Sós vízben főtt burgonya illik hozzá.
Mi van a spájzban? Elkészítés: A babot előző este beáztatjuk. Másnap sós, babérleveles vízben félpuhára főzzük. Amíg a bab fő, a szeletekre vágott húst sózzuk, borsozzuk és lisztbe forgatjuk, majd forró zsírban hirtelen kisütjük. A megsült hússzeleteket egy tepsi aljába rendezzük. A pecsenyelében hirtelen megpirítjuk az apróra vágott fokhagymadarabokat, majd hozzáadjuk a tejfölt, a bort, a petrezselyemzöldet és a kaprot. Sózzuk, borsozzuk (csak óvatosan, hiszen a bab és a hús is sós!), összekeverjük és felforraljuk. Az így elkészült szószt a tepsibe öntjük. A szószos hús tetején elegyengetjük a félpuhára főtt babot, lefedjük alufóliával, és sütőben 40 percig sütjük.
Profik nyomában

Nyers Csaba ajánlásával 

Hozzávalók: 5 liter víz, 30 dkg húsos mangalica szalonna, 50 dkg vöröshagyma, 10 gerezd fokhagyma, 10 dkg piros édes paprika, 2 kg szürke marha lapocka, 2 ek. só, 2 kiskanál törött bors, 80 dkg burgonya, 80 dkg vegyes zöldség (zeller, petrezselyemgyökér, sárgarépa)., 3 ek. őrölt köménymag, 1 ek. csípős paprika, 50 dkg lisztből nokedli (3 db tojás, kis víz). A szalonnát kis kockára vágjuk, kisütjük, majd a finomra vágott hagymát és 1,5x1,5 cm-re vágott lapockát a pirospaprikával elkeverjük és felöntjük 5 liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk és a hús puhulásáig főzzük. Ekkora a kockára vágott burgonyát és a többi zöldségeket is befőzzük. Mielőtt kész beleszaggatjuk a nokedlit és felfőzzük. E közben tesszük bele az őrölt köményt és az erős paprikát.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!