• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

2014 év végén átadott, újonnan épült vendégház erdő szélén, csendes, nyugodt környezetben kiadó !
Mag Tanya  |  Bárdudvarnok

Somogy megye szívében, Kaposvártól 15 km-re találhatnak meg bennünket. Közel 2 hektáros parkosított területen Bárdudvarnok mellett fekszik a vendégházunk. Baráti társaságokat, kikapcsolódni vágyó párokat, a csendet, nyugalmat szerető családokat sok szeretettel várjuk. 

Muskátli Vendégház  |  Buják

A Cserhátalja gyönyörű vidéke ad otthont Buják településének,melynek központjában található a Muskátli Vendégház. Két parasztház került felújításra,megtartva a házak régi karakterét,de igazodva a mai kor igényeihez. Megfelelő választás családoknak, baráti társaságoknak, természetkedvelőknek, csendre,nyugalomra,a város zajaitól elvonulni vágyóknak.

Lugasapartman  |  Sarud

Új építésű parasztházaink várják vendégeinket! Vendégházaink Sarudon, egy csendes utcában találhatóak. Teljesen felszerelt, modern konyha és fürdőszoba, hangulatos lakószobák.

A hét térsége

Széles körű állandó kiállítások, valamint igényes, gazdag anyagú időszakos kiállítások várják a látogatókat a Nógrádi Történeti Múzeumban!

E-mail: nograditmuzeum@nogradi-muzeumok.hu 
                                    
Salgótarján központjában a régi városrészben a Kassai sor 26. alatt 2007-ben épült Borház várja látogatóit a Kárpát-medence kézmíves boraival. A Borház alkotóinak célja a magyar kézmíves borok megismertetése, a kulturált borfogyasztási igény felkeltése.    

E-mail: tarjanborhaz@upcmail.hu
                                                     
Az író szavaival a Cserhát: „nem hegyvidék, mert nem völgyek süllyednek a hegyek közé, és nem alföld, mert sehol sem sík és minden honnan látni hegyeket. E vidék lelkét nem érti meg senki első pillantásra.” (Szabó Zoltán, 1939. Cifra nyomorúság) A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. Az, igen összetett, egymástól erősen különböző földrajzi tömböt összefogó táj három nagyobb egységre bontható: legkeletibb része a Keleti-Cserhát lepusztult vulkanikus dombjai, központi területeit a belső-Cserhát rétekkel, szántókkal, legelőkkel tarkított lankái alkotják, míg a Börzsöny felé a dombságot a Nyugat-Cserhát erdős dombjai zárják. Régen kihunyt tűzhányók, és eltűnt tengerek emlékeit őrzi ez a sokak által látogatott, mégis alig ismert vidék. A Cserhát jelentősen meghatározza egész Nógrád megye arculatát. A térség aprófalvas. A települések között, hasonló helyzetük ellenére, alig-alig van együttműködés, melyet a közigazgatási lehatárolódások is akadályoznak. A Zöldút programhoz csatlakozva ezen az elszigeteltségen is változtatni kívánnak a Zöldutat kezdeményező szervezetek. A Cserháti Zöldút létrehozását a szentei Zöld Szerpentin Kht. mellett szorgalmazza a Dél-Cserháti , Ökológiai Tájközpont Kht. (Bercel) és Zöld Pihenő Alapítvány (Kozárd) is. A Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. Bercel-Jákotpusztán működik. A tájközpont bemutató gazdasága a magyar őshonos állatok extenzív tartását, a környezeti szempontból érzékeny területek hasznosítását, valamint a vidék fejlesztésének elősegítését mutatja be., Oktatási helyet tart fenn az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, szakmai csoportokat fogad (egyetemek, főiskolák, gazda-körök, középiskolák) az ökológiai állattartás bemutatására. Szaktanácsadást nyújt a gazdálkodók számára, szakmai előadásokat, rendezvényeket szervez, nyári gyermek és ifjúsági táboroztatást nyújt a környezet- és természetvédelem, állatvédelem és etológia szakterületekkel összefüggésben. A nemzetiségi örökség életben tartása érdekében hagyományőrző rendezvényeket szervez, megóvja és fenntartja a vidéki élet kulturális örökségét, térségi összekötő szerepet tart fenn. A 150 lakosú Kozárdon működő Zöld Pihenő Alapítvány célja a környezettudatos társadalom kialakulásának elősegítése. A természeti, környezet kímélése jegyében célozza meg a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését. Népszerűsíti a kisléptékű turizmust, a helyi tradíciókat, ezáltal is hozzájárulva a vidéki közösségek kulturális, szociális és gazdasági életképességéhez. A természeti környezet értékeinek tiszteletét és védelmét a személyes tapasztalat erejét használva erősíti, választ adva globális környezeti problémákra. Az Alapítvány a fenntartható és fejlődőképes társadalom irányába mutató turisztikai termékek minősítési rendszerének kidolgozásával, azok minősítésével, reklámozásával, piacra jutásuk segítésével és értékesítésével foglalkozik. A Cserháti Zöldút létrehozását kezdeményező, apró falvakban működő civil szervezetek közös értékrendje és gondolkodásmódja segíti, hogy a zöldutak számára ideális, számos értéket rejtő, vadnak nem nevezhető, de mindenképpen „regényes” cserháti tájban új értékként olyan zöldút szülessen, amely összeköti az összetartozót, és elvezeti az igazi, rejtett értékekre nyitott érdeklődőt eddig ismeretlen uticéljához.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Zsálya Vendégház  |  Alsópetény
Szállások Zsálya Vendégház Budapesttől 55 km távolságra, a dél-cserháti dombok lankái között meghúzódó Alsópetény ideális hely a pihenést, kikapcsolódást keresők számára. A környék bővelkedik látnivalókban és számos kirándulási lehetőséget is kínál.

Bükki Nemzeti Park  |  Hevesaranyos
Nemzeti Parkok Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.
Kézművesek A Palóc Út Berceli állomásán a vendégeknek lehetőségük nyílik Sáriné Draskóczi Melinda fazekasmester termékeinek megismerésére, illetve betekintést nyerhetnek a korongozás mesterségébe is.
Stécé Kávéház  |  Salgótarján
Csárdák A kávéház otthont ad céges- és magánrendezvényeknek, zenei programoknak, esküvőknek. Különleges kávékkal és hideg italokkal várja kedves vendégeit.                                                         E-mail: stecekavehaz@gmail.com
Helyi termékek "Miért használj kecsketejes szappant? Mert a tej: élet, erő, egészség… A kecsketej pedig különösen egészséges!" Kényesztesse Ön is magát természetesen, mint egykor nagymamáink! E-mail: chiara.m.in.r@gmail.com  
Tócsni  |  Salgótarján
Tájjellegű receptek Hozzávalók: ·        4 szelet sertéscomb ·        3 db közepes burgonya ·        2 evőkanál liszt ·        2 db tojás ·        1 dl tej ·        só ·        őrölt bors ·        fokhagyma ·        ételízesítő ·        fűszerpaprika ·        60 dkg hasábburgonya  *  A szeletlt kiklopfolt sertés combot 5 vékony csíkba vágjuk, majd lisztezzük és sűrű tócsni masszába forgatjuk. Bő forró zsírban megsütjük. Forrón hasábburgonyával, salátával, paprikával, paradicsommal díszítve tálaljuk.
Salgó vára  |  Salgótarján
Kulturális örökség A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. Múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén. Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven esztendő múltán erős ostromban vette vissza. A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart. A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.
Apródok útja tanösvény  |  Drégelypalánk
Természeti értékek Az útvonal Drégelypalánk községből Drégely várának – 1991-től kezdődően a Drégelyvár Alapítvány által rendezett és konzervált – romjáig kalauzolja a látogatót nyolc állomáson, kétnyelvű (magyar és szlovák) tájékoztató táblák segítségével. A tanösvény, amely a piros +, majd a piros L jelzésű turistautat követi, Drégelypalánk központjából, a polgármesteri hivataltól indul. A kiindulópont vasúttal a Vác-Balassagyarmat vonalon Drégelypalánk állomáson leszállva közelíthető meg, de Drégelyvár megállóhelytől is csatlakozhatunk az útvonalhoz (így az első két állomás kimarad). Gépkocsival a 2-es számú főúton lehet eljutni Drégelypalánkra. Az "Apródok útja" önállóan is bejárható, a várból ugyanazon az útvonalon visszatérve, de egy hosszabb, a Börzsöny északi részén vezető gyalogtúrába is beilleszthető az útvonal. A tanösvény bejárását érdemes összekötni a közelben található Honti-szakadék meglátogatásával, ahol a földtani, felszínalaktani, őslénytani természeti értékeket és érdekességeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) által létesített tájékoztató tábla mutatja be. A tanösvény állomásain végighaladva a látogató megismerkedhet a falu helytörténeti értékeivel, a hajdani szőlőhegy alján, a présházaknál az elmúlt időkre jellemző tájhasználat, gazdálkodás eltűnőfélben lévő emlékeivel. Továbbhaladva egy patakmenti égeres élővilágáról, a Schaffer-kút példáján a Börzsöny forrásairól, majd a természetközeli erdőgazdálkodás, valamint az erdőben lévő holt faanyag ökológiai jelentőségéről kaphatunk információt. A tanösvény végén, a hegytetőn, Drégely várának romjainál emlékezzünk meg az 1552. évi ostrom eseményeiről, a vár maroknyi védőseregének hősies helytállásáról a törökök sokszoros túlerejével szemben. A várból egyedülálló kilátás nyílik a Börzsöny északi részére és az Ipoly völgyére. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A DINPI munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. A tanösvényhez vezetőfüzet is tartozik, amely a DINPI Zöld Pont Irodáján (Budapest, XII. ker. Költő u. 21.; tel.: (06 1) 391-46-32) szerezhető be.
Bio- és ökogazdaságok A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és egyéb feldolgozott termékek

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Falusi korhelyleves  |  Szabadszállás
Falusi vendégasztal A füstölt szalonnát apró kockákra vágom, és zsírját kiolvasztom. Ráteszem a megtisztított és finomra vágott vöröshagymát, majd üvegesre pirítom. A tűzről lehúzva belekeverem a pirospaprikát, ezután 1 merőkanál vizet ráöntök. Hozzáadom az apróra vágott és lecsöpögtetett savanyú káposztát. Néhány percnyi pirítás után felöntöm fél liter vízzel. Hozzá adom a húslevest, a borsot, sót, a zúzott fokhagymát, a babérlevelet, a citrom apróra vágott héját, és felforralom. Közben a kolbász bőrét lehúzom, és felkarikázom. A főzés félidejében beleteszem a levesbe. Végül belekeverem a vízzel és liszttel simára kevert tejfölt, majd jól felforralom. Csak akkor ízesítem az ecettel, ha nem elég savanyú. Csipet cukrot is belekeverhetek, és forrón tálalom.
Pásztorgulyás  |  Kerekegyháza
Mi van a spájzban?   A pásztorgulyást bográcsban, szabadtűzön lehet legfinomabbra főzni, de természetesen nagyobb lábosban is elkészíthetjük. A vöröshagymát és a szalonnát kockákra vágjuk. A szalonnát zsírjára pirítjuk, és ebben üvegesre pároljuk a hagymát. Hozzákeverjük a pirospaprikát, a karikákra szelt kolbászt, és összesütjük. Felengedjük fél liter vízzel, és tovább főzzük. Amennyiben úgy látjuk, hogy elfőtte a levét, mindig egy kevés vizet öntünk alá, nehogy leégjen. Közben megtisztítjuk, és kockákra vágjuk a krumplit. Beletesszük a bográcsba, felöntjük vízzel. Fűszerezzük majoránnával, borssal, köménnyel, babérlevéllel, kevés sóval. Hozzáadjuk a felszeletelt paprikákat, és paradicsomot. A fokhagymát apró kockákra vágva tesszük bele. Amikor már majdnem puhára főtt a krumpli, akkor vörösborral felöntjük, és a tarhonyával összekeverjük. Készre főzzük, és friss kenyérrel kínáljuk.
Profik nyomában

Nyers Csaba ajánlásával 

Hozzávalók: 5 liter víz, 50 dkg vöröshagyma, 1 kg savanyú káposzta, 20 dkg árpagyöngy, 1 ek. só, 2 ek. borsikafű, 20 dkg sárgarépa, 1 kiskanál őrölt kömény, 80 dkg karikára vágott mangalica kolbász, 10 ek. paprikás tejföl. Apróra vágott vöröshagymát és a nem kimosott savanyú káposztát 5 liter vízzel beforraljuk. 20 perces főzés után jön bele az áztatott árpagyöngy. Amikor az árpagyöngy megpuhult beletesszük a karkára vágott sárgarépát, őrölt köményt, borsikafüvet, sót, mangalica kolbászt. Készre főzzük. Tálalásnál paprikás tejföllel díszítjük.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!