• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Weiland ház  |  Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

A hét térsége

Az időszakos tojásművészeti kiállítás 2003 októberében nyílt meg Siófokon az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál rendezvényeihez kapcsolódva. Ez alapozta meg az állandó gyűjteményt, amelyben különleges népművészeti és iparművészeti darabok láthatók. Az alkotásokban nemcsak a hagyományok, hanem a finom, aprólékos, nem kis tehetséget igénylő munkák is megőrződnek. A kiállításon látható alkotások többféle csoportba sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes alakjait mutatják be különböző dísztojásokban a kézművességtől az iparművészetig. Népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb díszítő formákat is megjelenít. A remekművekből áradó szépség egyszerűen bűvöletbe ejt, mely az alkotó elismerése is egyben.
A Pócz Pincészet 1991-ben lett alapítva, de a család szőlőtermesztéshez, borkészítéshez való kötődése generációkra vezethető vissza. A borosgazda már gyermekkora óta erre a pályára készült, így mára már kiváló szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Filozófiájuk és törekvésük: átmenteni és megőrizni a borokban a szőlő íz-, zamatgazdaságát, gyümölcsös ízét. Ennek eredménye a már többszörösen díjazott borai.
Szőlőfajták:Rizlingszilváni, Sárgamuskotály, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Zöldveltelini, Olaszrizling, Cabernet Franc, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon
Borfajták:Cabernet Sauvignon, Merlot, Merlot - Cabernet Sauvignon, Chardonnay, Olaszrizling, New Generation Rosé, IS Cuvée, Sárgamuskotály, Friss Cuvée, Friss Rosé,
Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura
Szmodics-ház  |  Gyékényes
Szállások

Igényesen felújított összkomfortos nyaralóház, amelyben két szoba két-két fő részére fekhellyel található, valamint egy pótágy. A házban két fürdőszoba, ezen kívül étkező, valamint egy amerikai konyha áll rendelkezésre.

Nemzeti Parkok Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.  www.bfnp.hu Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Kézművesek 1975. november 12.-én született Kaposváron. Családi hagyomány továbbépítésével kezdte munkáit, egyszínű viaszolt tojásokra alkalmaz somogyi, zalai, tolnai, baranyai, erdélyi, felvidéki motívumokat. A Népi Iparművészeti Tanácsnál zsűriztetett hímeseivel a hagyományok megőrzésére és újítására is törekszik. Tevékenysége mesterség bemutatók, gyermekek és felnőttek tanítása. Munkái elismeréseként Népi Iparművész címet szerzett. Pályázatokon folyamatosan megméretteti magát. Egyéni kiállításon szerepelt volt általános iskolájában. A tojásdíszítéssel kapcsolatos népművészeti kiállításokon rendszeresen részt vett és különböző elismeréseket kapott. A tojásírásban találta meg nyugalma egyik forrását.
Patkó Csárda  |  Vízvár
Csárdák Családi vállalkozásunk 1993-ban nyitotta meg kapuit. Kihasználva a környék adottságait,a vendégeink igényeit figyelembe véve, folyamatosan fejlesztjük,szépítgetjük a Csárdát és környezetét! Arra törekszünk, hogy aki nálunk jár, visszatérő vendéggé váljék! Minden korosztálynak szórakoztató programot nyújtsunk, az egyedi igényeket figyelembe véve. Az egységünk, kb. 70-80 fős kapacitással rendelkezik, mely szám 120 főre növelhető amennyiben bálról, discoról van szó. Szabadtéri rendezvényeket is vállalunk a kerthelyiségünkben, ha az időjárás engedi! Legyen az bográcsozás baráti társasággal,vagy gyermekek születésnapi zsúrja,az udvar adottságai lehetővé teszik ezt. Rendezvénytermünk kiválóan alkalmas üzleti megbeszélésre, osztálytalálkozóra vagy bármely olyan eseményre, amely zártkörű! A több éves működés alatt számos rendezvényt szerveztünk, melyek a vendégek visszajelzései alapján az elvárásaiknak megfeleltek, jól érezték magukat és visszatérő vendégekké váltak. Ezért dolgozunk, fejlesztünk, mert nekünk ez az igazi elismerés! Sok szeretettel, bő italválasztékkal, finom házias ételekkel és udvarias kiszolgálással várjuk Önt is!   7588 Vízvár, Szent István utca 22. ritaanya32@freemail.hu http://patkocsardavizvar.webnode.hu
Helyi termékek Családunk kapcsolata a méhekkel az 1960-90-es évekre tehető; ekkor nagypapám Szabó János méhészkedett, akire a dunántúli méhészek közül még ma is sokan emlékezhetnek, hiszen vándorméhészként évtizedeken keresztül sok helyen megfordult. Én mint kisgyermek a szekszárdi pörgetéseken vehettem részt. Nagypapám halálával a méhes eladásra került. Közben az évek során gazdasági agrármérnök diplomát szereztem a Kaposvári Egyetemen (volt PATE-ÁTK), ahol ismét kapcsolatba kerültem elméleti síkon a méhekkel.   Méhészetemet 2008-ban indítottam az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatásából   Jelenleg közel 200 családos méhészettel termelünk a Zselic szívében • akácmézet • hársmézet • repcemézet • napraforgómézet • vegyes virágmézet • mézes finomságokat (dió, diákcsemege, aszalt gyümölcs)
Füstölt májas hurka  |  Kaposvár
Tájjellegű receptek Hozzávalók: sertésbelsőség, sertés vastagbél, sertésfej, vöröshagyma, fokhagyma, só, bors, pirospaprika, fűszerkömény, bőrke. *  Az összetevőket kifőzés után válogatjuk és daráljuk. Hozzáadjuk a fűszereket ízlés szerint, majd mindezt összegyúrjuk, keverjük. A tölteléket sertés vastagbélbe töltjük. Egy-két napig füstölőben érleljük.
Fehérkő vára  |  Kereki
Kulturális örökség A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Látrány-puszta  |  Látrány
Természeti értékek A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben. A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.   A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.   A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea). Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)
Bio- és ökogazdaságok 1996-ban nyitottuk meg az Indiai Kulturális Központ és Biofarm kapuit, ezt követően egyre több és több látogató érkezett hozzánk. Mára évente 25-30 ezer vendég kíváncsi Krisna-völgyre. A mindennapok nyugalma mellett élénk kulturális élet folyik. Rendszeresen helyet adunk fesztiváloknak, látványos indiai és falusi ünnepeknek, nyári egyetemeknek és kurzusoknak. Nyílt napok programsorozatként beindítottuk a "Krisna-völgyi hétvégéket", amelyek egy-egy témát kiragadva részletesebb tanulásra is lehetőséget kínálnak (Ayurvédikus napok a gyógyászatra^ gasztronómiai hétvége - a vegetáriánus főzés filozófiája és gyakorlata^ Termeld meg önmagad! - az önfenntartó tevékenységről életszerűen^ Bhakti-yoga hétvége - a lelki életről, meditációról, Krisna-tudatról). Általános, nagy közönséget vonzó bemutató programunk a minden év júliusában megrendezésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú (3 nap). Ezek mellett - bejelentkezés alapján - tematikus foglalkozásokat is tartunk iskolás csoportoknak, vagy bármely más korosztály számára (pl. történelem, védikus matematika, lélekvándorlás, tehenészet és gazdálkodás témakörökben).

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Falusi vendégasztal  

A Papsajt Vendégház ajánlásával 

Fogj egy kakast, tisztítsd meg, sózd be és hagyd állni. Főzz jó erős csontlét. A kakast zöldségágyon (répa, petrezselyem, káposzta, hagyma) tedd egy fazékba, öntsd rá a csontlevet, és hogy ne szomorkodjon, egy két üveg barna sört önts rája. Néhány gerezd fokhagymát, egy két babért, egész borsot szórj bele és párold puhára. Szedd ki a főző léből, sütőben pirítsd meg. A levet turmixold össze, tejszínnel dúsítsd és a kakasra öntve tálalhatod a remek fogást. Burgonya illik hozzá, a bajorok mustáros pirítóssal tálalják. 
Aranygaluska  |  Lajosmizse
Mi van a spájzban?   Elkészítés: Egy ek. cukorral édesített tejben (langyos) megfuttatjuk az élesztőt. Elkeverjük a liszttel, tojássárgákkal, csipet sóval, 2 ek. porcukorral és annyi tejjel, hogy lágy tésztát kapjunk. Alaposan bedagasztjuk és az olajat belecsorgatva még egyszer kidolgozzuk. Tiszta konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük (fél óra kb.). Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk és pogácsa szaggatóval kiszúrjuk. Kimargarinozott tortaformában egy sort rakunk, ezt bőven meglocsoljuk olvasztott margarinnal és bőven megszórjuk cukrozott dióval. Újra egy sor tészta következik, ezt már csak olvasztott margarinnal locsoljuk meg és sütőbe toljuk, majd a sütőt begyújtjuk hogy még melegedés közben is keljen a tészta. Aztán a lángot takarékra vesszük és 180 fokon átsütjük az aranygaluskát. Ez kb. 1 óra, de ha a teteje szép aranybarna lesz, akkor már jó. Vanília, csoki és bormártással kínáljuk.
Profik nyomában A kukoricadarát habverővel keverve beleszórjuk a felforralt fűszeres vízben kemény masszává főzzük. Majd hagyjuk kihűlni. Közben a savanyú káposztára késsel rávágunk, hogy apróbb legyen. Lilahagymát vékonyra szeleteljük és a tökmagolajat ráöntve összekeverjük. A kihűlt darából ököl nagyságú gombócokat formálunk és a belsejét juhtúróval megtöltjük. A savanyú káposztás puliszkagombóc különleges ízhatást ad.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!