• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Légúti problémákkal küzd, nehezen veszi a levegőt?
Fáradt? Megromlott az egészsége?
Szeretne egy keveset mozogni?
Szeretne tiszta levegőt szívni?
Szeretné kapcsolatát megerősíteni? Szeretne egy kicsit kikapcsolódni?
Ha válasza IGEN, akkor szeretettel várjuk az APARTMANHÁZUNKBA.
Apartmanházunk Mátrafüreden,az Abasár felé vezető úton, Gyöngyöstől 8 km-re, a Mátra lábánál található.
Családi üdülésre kiválóan alkalmas apartmanházunkban 1 és 2 szobás apartmanokat kínálunk.
Valamennyi apartman felszerelt konyhával, ebédlőrésszel, fürdőszobával, vagy zuhanyozóval, terasszal és kábel TV-vel rendelkezik. Gyermekes családoknak, idősebb házaspároknak, baráti társaságoknak, kutyás gazdiknak egyaránt biztosítja a kikapcsolódást, feltöltődést.
Kéktúra Vendégház  |  Óbánya
Kedves Látogató! Reméljük, hogy információink hozzásegítik Önt ahhoz, hogy tartalmasan és nyugodt környezetben tudja eltölteni szabadidejét, nyaralását, szabadságát. Szeretettel várjuk Önöket: Csatlós Ferenc és családja.
Krüpl Vendégház  |  Vértessomló

Kétszintes családi ház földszintjén, külön bejárattal található a 2 szobás apartman. Jól felszerelt konyha-étkezővel, zuhanyzóval, füves udvarral. Igény szerint reggeli-ebéd-vacsorát is biztosítok, helyi specialitásokkal, sváb ételekkel.

Iglauer Park  |  Városlőd

Üdvözöljük az Iglauer Parkban!

Az Északi és Déli-Bakony találkozásánál, Veszprémtől 20 kilométerre, a 8-as számú főút mentén fekvő Városlődön, egy arborétumszerű park hatalmas fáinak árnyékában várja vendégeit egész évben az Iglauer Park. Szállónk a sátras kirándulótól a panziót kedvelő turistáig minden vendég számára igényének és pénztárcájának megfelelő szálláshelyet nyújt.

Megközelítésünk vasúton (Budapest-Szombathely vonal) és közúton (8-as út városlődi elágazó) egyaránt megoldható.

Nálunk a természet a hangadó! A hozzánk látogatót megérinti a természet közelsége, a Bakony egyedi klímája és a vadregényes táj hangulata. Jöjjön el, legyen része benne, szeretettel várjuk Városlődön!

A hét térsége

A Garábi apátságot még 1179 előtt alapították a Kökényes-Radnót nemzetség tagjai. A Nógrádban, az Ipoly mentén fekvő apátságot 1179-ben III. Sándor prépost oklevele sorolta fel Regia Vallis (Riéval) apátság tartozékai közt, tehát még 1179 előtt épülhetett. Ez az oklevél apremontreiek magyarországi jelenlétére utaló első hiteles forrás. Az oklevél szerint Garábot a premontreiek Mikodinus fehérvári préposttól kapták, örököseinek hozzájárulásával, aki Párizsban tanult, és valószínűleg még ott ismerkedett meg a premontrei renddel. A Garábi monostor 1234-ben Jászó filiája volt. 1265-ben Garáb a Szent Hubertről czímzett itteni premontrei rendű monostor birtoka volt. 1279-ben egy oklevél szerint a prépost szükségből eladta a prépostság Kecskéd nevű földjét, melyhez a Kökényes-Radnót nemzetség tagjainak: Imrének és Mikudnak (a monostor kegyurainak) a beleegyezését kérte. 1436-ban a konvent kihalt, birtokát a sághi (Ipolyság) prépostság kapta meg a királytól. 1688-ban a besztercebányai jezsuitáké lett, akik a Szent Alajos kápolnát építették. majd 1777-ben a rozsnyói káptalané lett. A kápolnát 1788-ban felújították, majd 1804-ben ujjáépítették. 1920-ban leégett, ekkor tornya is felújításra került.

Salgótarján központjában a régi városrészben a Kassai sor 26. alatt 2007-ben épült Borház várja látogatóit a Kárpát-medence kézmíves boraival. A Borház alkotóinak célja a magyar kézmíves borok megismertetése, a kulturált borfogyasztási igény felkeltése.    

E-mail: tarjanborhaz@upcmail.hu
                                                     
MEGKÖZELÍTÉS
Salgótarján elérhető vasúton és autóbusszal.

1. nap:
ÚTVONAL

A Karancs-Medves vidék két legszebb bazaltkúpja, Nagy-Salgó és Boszorkány-kő Útvonal: Salgótarján kemping – Tatárárok – Salgópuszta – Salgó-nyereg – Boszorkánykő– Salgóvár – Salgóbánya.
Táv: 7 km Szint: 350 m, 2,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek ajánljuk, bármely évszakban.

LÁTNIVALÓK
A túra kiindulópontja Salgótarján kemping, a város központjából több helyi járati autóbusszal (6-os, 36-os, 46-os, 63-as) is elérhető. A Boszorkány-kő (571 m) bazaltkúpját körbejáró geológiai tanösvény a bazaltvulkanizmus különböző mozzanatainak megkövült emlékeit mutatja be. A cukorsüveg alakú, csúcsán várrommal megkoronázott Nagy-Salgó érdekes fekvéséért, könnyű megközelíthetőségéért és minden irányban szabad körképet nyújtó, csodálatos kilátásáért a turisták, kirándulók egyik legkedveltebb célpontja. 1845. június 11-én érkezett ide Petőfi Sándor. Az utókor a látogatás tényét és dátumát márványtáblába véste, melyet a vár alatti sziklafalon helyeztek el. Salgóbánya központjától 200 méterre található az „Erdészház”, amely egy kis múzeum. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járati autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.

2. nap: Irány a „Palóc Olimposz” és a Margit-kápolna (Karancs).
ÚTVONAL
Salgótarján Tóstrand – Kercsegi leágazó (Balra a jelzésen 300 m kitérővel a Nagy- Kercseget kereshetjük fel, ahol a magányos öreg tölgy, juhar és egyéb fákkal ékesített tisztáson számos tűzrakó helyet találunk.) – Kőbánya – Karancs-nyereg – Kápolna-hegy – (Karancs-nyereg) – Karancs-csúcs – Kis-Karancs – Somoskőújfalu.
Táv: 12 km Szint: 550 m, 3,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Elsősorban némi túrázási gyakorlattal rendelkezőknek ajánljuk.

LÁTNIVALÓK
A Karancs-nyeregtől 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a Margit-kápolnát. A szépen felújított kápolna valószínűleg a XIV. sz.-ban épült, a vesztes Muhi csata után a környék erdeiben menedéket találó IV. Béla leánya, Szent Margit tiszteletére ( ). A környezete fölé dómszerűen emelkedő Karancs csúcsa (729 m) gyakran pipál, vagy párába, ködbe burkolódzva látszik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből. Minden bizonnyal ezzel érdemelte ki a „Palóc Olimposz” megtisztelő elnevezést. A csúcson lévő 24 m magas kilátótoronyból lenyűgöző körpanoráma nyílik a környező tájra. Somoskőújfaluból a minden óra 10 perckor közlekedő 11B jelű helyi járatú autóbusszal visszatérhetünk Salgótarjánba.

3. nap:
Eresztvényből a somoskői várba, az európai hírű bazaltzuhataghoz és tovább a Szlovákia területén lévő tanösvényen.

ÚTVONAL
Eresztvény – Somoskő (Petőfi-kunyhó) – Somoskő vára – Tanösvény – Krúdy-forrás – Bukovinka (Bikkrét) –Somoskőújfalu. Táv: 10 km Szint: 80 m, 4 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek egész évben ajánljuk, az emelkedőt alig tartalmazó könnyű túrát.

LÁTNIVALÓK
Somoskőnél a vár tövénél lévő Petőfi-emlékparkban meg- tekinthetjük a felújított Petőfikunyhót, amely a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket. A Szlovákia területén álló vár bejárása után a jelzéseket követve indulhatunk tovább az ugyancsak szlovák területen lévő többi látnivaló felkeresésére, melyek egy 1,5 km-nyi távolságú tanösvény mentén találhatók. (A 9 m magasságú, öt- és hatszögű oszlopokból álló európai hírű bazaltzuhatag és a kőtenger, a Sátormegi-patak völgyében a Krúdy-forrás.) Útközben két nyelvű információs táblákról ismerhetjük meg a vidék növény- és állatvilágát, geológiai érdekességeit. Bukovinka (Bikkrét) településtől a somoskőújfalui határátkelőhely mindössze 1,5 kilométernyire található. Közben betérhetünk a szlovák ételféleségeket kínáló ismalom étterembe. Somoskőújfalu központjából minden óra 5 perckor helyi járati autóbusz közlekedik Salgótarjánba.

4. nap:
A Karancs-Medves vidék egyik gyöngyszemének, a Szilvás-kőnek a felfedezése után Európa legnagyobb bazaltfennsíkján át Salgóbányára jutunk.
ÚTVONAL
Rónabánya – Szilvás-kő – Rónabánya – Medves-fennsík – Salgóbánya.
Táv: a Szilvás-kő körbejárásával együtt 9 km Szint: 260 m, 3 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
A túra teljesítése nem igényel nagy túrázói gyakorlatot, bármely évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Túránk kiindulópontja Rónabánya település, mely személygépkocsival vagy a Cered, Zabar felé közlekedő autóbuszjárattal Salgótarjánból érhető el. Rónabánya település még a mai, elöregedő állapotában is megérdemel egy sétát. Mindössze három utcájában aránylag jó állapotban sorakoznak az igen jellegzetes, pincés, kis udvaros, konyhakertes bányászlakások. A Karancs-Medves vidék egyik legszebb része a Szilvás-kő és környéke. A régebbi kőbányászatnak köszönhetően nem mindennapi előfordulású bazaltvulkáni képződ ményekkel ismerkedhetünk meg, és más vulkáni vidékeken ismeretlen mély szikla hasadékokba is több helyen betekinthetünk. A Bagó-kő a legjellegzetesebb geológiai érdekesség, hogy a függőleges bazaltoszlopokra, mint támpillérekre merőlegesen halmozódnak a vízszintesen fekvő oszlopkötegek. A hegytető észak-keleti szélére érve váratlanul tárul elénk a megkapóan szép panoráma. A túra legmegragadóbb látványa a bazaltzuhatag, ahol az egymásra rétegződött oszlopsorok, kötegek halmaza és az egész sziklafal lenyűgöző méretei méltán vetekszenek a híres somoskői bazaltömlés szépségével. Mindezt a jelzésű Bányász körútról leágazó, és jelzésű, igen jól kiépített, tanösvényszerű, 3 km hosszúságú turistaúton járhatjuk körbe. Rónabányára visszatérve túránkat a jelzéseket követve folytatjuk, és 2 kilométert megtéve megérkezünk az Európa legnagyobb bazaltfennsíkjaként számon tartott Medves- fennsík keleti peremére. Innen a és jelzések fonódásán 20 percnyi gyaloglással Salgóbányára jutunk. A fennsíkon gyalogolva csodálatos körpanoráma kínálkozik a szemlélődésre. A tágas legelőkön találkozhatunk szabadon legelésző tehéncsordával, s időnként egy-egy juhnyájjal is. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járatú autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.
Halászi Vendégház  |  Ludányhalászi
Szállások Szeretettel várjuk pihenni, horgászni vágyó vendégeinket és mindazokat akik részesülni szeretnének Palócország ezen szegletének csodáiban.
Bükki Nemzeti Park  |  Tiszanána
Nemzeti Parkok Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.
Deme Józsefné  |  Ipolyvece
Kézművesek A frivolitás, vagy hajócsipke egyfajta csomózásos technika. Első írásos emlék a XVIII. századból maradtak fenn. Nevét a használt segédeszközről kapta. Egyesek szerint Angol apácák "találták" fel., mások szerint Fracnia eredetű. Magyarul eredete ás kialakulásának időpontja bizonytalan. Szintet tetszőleges a felhasználás. Az általam készített termékek: fülbevalók, nyakláncok, karkötők, gallér, hímes tojások, karácsonyfadíszek. Az észereket pamut fonalból esetenként üvegfgyöngy díszítéssel készítem.  
Stécé Kávéház  |  Salgótarján
Csárdák A kávéház otthont ad céges- és magánrendezvényeknek, zenei programoknak, esküvőknek. Különleges kávékkal és hideg italokkal várja kedves vendégeit.                                                         E-mail: stecekavehaz@gmail.com
Fekete József méhész  |  Salgótarján
Helyi termékek Legyen minden nap mézes nap! Magyar mézzel védje egészségét. Mézeim, melyeket ével óta készítek: akác, hársfa, gesztenyevirág, galagonya, gyógynövényes, vegyesvirág. fekete.jozsef@omme.hu 
Tócsni  |  Salgótarján
Tájjellegű receptek Hozzávalók: ·        4 szelet sertéscomb ·        3 db közepes burgonya ·        2 evőkanál liszt ·        2 db tojás ·        1 dl tej ·        só ·        őrölt bors ·        fokhagyma ·        ételízesítő ·        fűszerpaprika ·        60 dkg hasábburgonya  *  A szeletlt kiklopfolt sertés combot 5 vékony csíkba vágjuk, majd lisztezzük és sűrű tócsni masszába forgatjuk. Bő forró zsírban megsütjük. Forrón hasábburgonyával, salátával, paprikával, paradicsommal díszítve tálaljuk.
Salgó vára  |  Salgótarján
Kulturális örökség A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. Múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén. Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven esztendő múltán erős ostromban vette vissza. A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart. A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.
Tuzsoni Arborétum  |  Bátonyterenye
Természeti értékek A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum. Megközelítése a Tari Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton, egy körülbelül 2km-es sétával lehetséges. Az élőfa gyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János (1870-1943) telepítette. Itt akkor már volt egy - feltehetően 1898-ban létesült - Erzsébet liget. Abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyenes csemetéket adott az Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek. Tuzson János a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára, 1912-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetője és a Füvészkert igazgatója volt. Tuzson kutatásai során a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensis-nek. Az arborétumnak helyet adó fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg. Ebből a területből választotta ki a Szalajka-patak partján azt a területet, ahol kutatásait megkezdte. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen 1928-tól 1940-ig, elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. A gyűjteményt folyamatosan gazdagította különböző fajokkal, főleg tűlevelűekkel. Az egzóta fajokat földlabdásan, távoli országokból hozatta. A második világháború után erdőgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével erdősítették, emiatt az arborétum állapota leromlott. 1976-ban lett védetté nyilvánítva a terület. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 70 éves, 280 cm törzsátmérőjű atlaszcédrus, melyből Nógrád megyében csak ez az egy példány létezik. Értékesek továbbá az általában a kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó balzsamos fenyők, bércifenyők, kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádó fenyő, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya. Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas és a piros gyűszűvirág termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek. Az arborétum éjjel-nappal nyitva, ingyenesen tekinthető meg. A tereület mellett került kialakításra a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola, ahol pihenőpadok és kút található a megpihenni vágyóknak.
Bio- és ökogazdaságok A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és egyéb feldolgozott termékek

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Zúzapörkölt  |  Császártöltés
Falusi vendégasztal A zúzát megtisztítom, és feldarabolom. A zsíron megfonnyasztom az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadom a köményt és megpirítom a hagymával együtt. Belekeverem a pirospaprikát, és azonnal felengedem hideg vízzel. A vizet elforralva hozzáteszem a zúzát és a szétzúzott fokhagymát, néhány percig pirítom. Sóval, borssal, ízesítem, majd aláöntök kevés vizet, fedő alatt félpuhára párolom. Közben a zöldpaprikát és a paradicsomot felszeletelem és hozzáadom a pörkölthöz. Fedő nélkül készre főzöm. Tarhonyával vagy galuskával, és idénysalátával tálalom
Mi van a spájzban? Elkészítés: A babot egy éjszakára beáztatjuk. Egy edényben zsírt olvasztunk, beletesszük a finomra vágott hagymát. Ha pirulni kezd, levesszük a tűzről, beletesszük pirospaprikát, a lisztet és a zúzott fokhagymát. Hozzáadjuk a leszűrt babot, és annyi vízzel öntjük fel, hogy ellepje. Hozzáadjuk a felkarikázott kolbász. Kis lángon, a folyadékot folyamatosan pótolva puhára főzzük. Időközben beletesszük az előzőleg jól megmosott tojásokat, és keményre főzzük kb. 15 perc alatt. Kiemeljük, leöblítjük, félretesszük. A mártáshoz a finomra reszelt hagymát forró zsírban megpirítjuk, és a füstölt kockából készült lével felengedjük. Hozzáadunk a finomra reszelt fokhagymát, meghintjük liszttel, borssal, sóval ízesítjük, és mérsékelt tűzön lassan forraljuk. Egy másik edényben cukrot olvasztunk, hozzáadjuk a paradicsompürét, kissé átforrósítjuk, majd a tűzről lehúzva, hideg vízzel felöntjük. Beletesszük a reszelt citromhéjat, sűrűre főzzük, majd felöntjük vörösborral. A kész babfőzeléket a főtt tojással és a mártással tálaljuk, kínálhatunk hozzá füstölt tarját is.
Profik nyomában

A Bükki Sajt ajánlásával 

A savósajtból pogácsaszaggatóval 2cm-s karikákat szúrunk ki, szélét tökmaglisztbe (lehet más magvak keveréke is) forgatjuk. Tetejére friss szarvasgombaszeletet és idénynek megfelelően friss gyümölcsöt helyezünk.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!