• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Csicseri Vendégház

Diósviszló „az Ormánság kapuja”. Falusi szálláshelyünk Baranya déli részén található. Harkány, Siklós, Villány és Pécs közelsége miatt kiváló kiindulópont.

Balázs Vendégház  |  Tiszabábolna

A Balázs Vendégház a Tisza-tó Észak-keleti kapujában, Tiszabábolnán, egy csendes, 350 fős kistelepülés központjában  található. Családias, falusi hangulatú, felújított 100 éves parasztházban 5 apartman fürdőszobával egész évben kiadó.

Vendégházunk Szigetköz kapujában, nemzetközi kerékpárút mentén található. Hegyeshalomtól és Rajkától egyaránt 18 Km-re, Bécs 80 Km, Pozsomy 30 Km.

Amrein Vendégház  |  Mecseknádasd

A vendégház egy nyugodt pincesoron található, gyönyörű kilátással a hegyes, dombos vidékre. Kiránduló helyek a szállás környékén, (pl. a gyönyörü természeti adottságokkal bíró Óbánya, Ófalu, helyi kilátó is felkereshető) Kedves vendégeinket egész évben szeretettel várjuk!

A hét térsége

Budajenő ma is álló legrégebbi épülete – a település egykori középkori temploma – ma római katolikus temetőkápolna (Szent Mihály-templom). A falu északkeleti dombján emelkedő, 2007-ben helyreállított, kora gótikus, csúcsíves, támpilléres építményt az Árpád-korban állították. A sekrestyeajtó feletti, Árpád-házi Szent Erzsébetet és apját II. Andrást ábrázoló román stílusú kőfaragvány a 12. században készülhetett. A templomhoz közel egy 19. századi német temető elhagyott, elhanyagolt maradványai láthatók. R.k. temetőkápolna, Árpád-kori eredetű, gótikus, 14. sz. Falában 12. sz.-i dombormű. A település határában, K-Ny-i lejtőn a régi temető fölött szabadon áll az egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővített, nyeregtetős, cserépfedésű épület. Egyszerű háromszögű, kissé egyenetlen oromzattal lezárt K-i homlokzatának egyetlen dísze a középen nyíló íves szemöldök-kiképzésű fakeretes ajtó. Az oromzat csúcsa alatt egyszerű ovális ablakocska, a csúcsán ferdén álló kereszt. A homlokzat két sarkán átlósan elhelyezett támpillérek állnak, meredeken lecsapott fedéssel. A D-i homlokzat K-i sarkában egy álló téglalap formájú ablak, az enyhén beljebb ugratott szentély DK-i és K-i falán egy-egy félköríves, rézsűs ablak nyílik. A szentélyhez az É-i oldalon dongaboltozatos sekrestye csatlakozik, melyet a tető síkjában lefutó félnyeregtető fed. A sekrestye K-i falán kis négyszögű ablak nyílik. A hajó É-i falán szintén álló téglalap alakú ablak látható. A templom előtt elterülő régi temető keresztje: Négyszögű lábazati elemből emelkedik a keresztet tartó pillér, mely szintén négyszög alapú, de lantformájú, volutás kialakítású. Homlokoldalát, a lantformát követő horony díszíti. A középen volutás, növénydíszes párkány a lábazat két vége felé enyhe ívvel lejt. Fölötte szikla utánzatú lemez. A kereszt a négyszög alapú talpköböl indul, melynek homlokoldalát koponya és két lábszárcsont díszíti. A háromkaréjos szárvégződésű kereszten egyszerű, tömören megfogalmazott Krisztus függ.

Kevesen tudják, hogy Nagymaroson a szőlő valószínűleg ősnövény volt, de az elnéptelenedés hosszú ideje alatt kipusztulhatott. Az 1700-s években betelepített – döntően német ajkú - lakosság azonban újból megkezdte a szőlőtelepítést. A nagymarosi szőlőtermesztés és borászat a XIX. században élte fénykorát, amikor is kofahajókkal szállították a bort Pestre, Budára és Bécsbe.
Az évszázadok alatt borospincék sokasága épült, amelyek közül egyet vásárolt meg, bővített ki és újított fel a DekanTer-Plusz Kft. A háromhajós, impozáns pince a toBORzó nevet kapta, utalva küldetésére, mely szerint Nagymaros új találkozóhelye, agorája szeretne lenni.
A pince kínálatának különlegessége, hogy egy speciális, hazánkban még ritkaság számba menő újdonsággal jelentkezik: „Járja be Magyarország borútjait egy borpincében”. A borkóstolók során a látogatók ugyanis keresztmetszetet kapnak a hazai borrégiókról, huszonhat borászat borainak kínálatával.
A toBORzó természetesen kiemelten foglalkozik a térség boraival, borászaival, rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít számukra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére beadott sikeres pályázat segítségével új lendületet és piaci lehetőséget kap a Dunakanyar borászata.

A borkóstolások természetesen kiegészülnek borkorcsolyák felszolgálásával, ahol a pincészet nagymértékben támaszkodik a régió „gyümölcseire”. A Duna – Ipoly - Hanság speciális termékei kerülnek az asztalra: sajtok, egyedi pékáruk, pogácsák, sonkák, kolbászok, gyümölcsök, lekvárok, mézek. 

A pince ugyanakkor helyet kíván biztosítani baráti társaságok összejöveteleinek, születésnapi rendezvényeknek, vállalati „barátság” partiknak. A kiemelt helyi események alkalmával – Sváb bál, Batyu bál, Locsoló bál, Majális, Kittenberger Kálmán napok, Sváb piknik, Márton napi felvonulás – a toBORzó egyedi ajánlatokkal jelentkezik majd.
A város főtere alatt talált római kori leletek a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki a Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán. A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. A kilátótól erdei turistaút vezet a Remete barlanghoz. A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el. Útvonal leírás: Távolság: 15km Nagymaros vasútállomástól a sárga jelzésen kell elindulni, a Rigó-hegyig. Folytatva az utunkat jutunk el a Remete-barlangig, majd a sárga háromszögjelzésen haladva felkapaszkodhatunk a Szt.Mihály-hegyre, innen a kék jelzésén érhetjük el a Hegyes-tetői, Julianus barát kilátót. A kék jelzésen visszafelé haladva, majd végig azt követve érünk be Nagymarosra.
Megjegyzés: a vasútállomástól kb.:300-400m-re van a kiindulási pont!
Akác-Tanya  |  Újlengyel
Szállások

Élvezze az ezer tó országának hangulatát Magyarországon is! Ha Finnország túl messze van, de szeretné még is ott érezni magát, nálunk megtalálja kicsiben, ötvözve a magyar vendégszeretettel és a puszta varázsával.

Duna-Ipoly Nemzeti Park  |  Szabadhídvég
Nemzeti Parkok A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Kézművesek

Lőrincz Vitus 1933-ban, a bukovinai Istensegíts községben született. A bukovinai székely népművészet, a maroknyi magyar közösség érzésvilága, magyarsága, szívóssága, mindennapi küzdelmei adtak számára példát egy életre.

„Anyai nagyanyám és édesanyám szőttesei, édesapám fafaragásai, apai nagyanyám, özvegy Lőrincz Antalné - akit Kodály is felkeresett népdalgyűjtő útján Istensegítsen - gyönyörű népdalai jelentették az első gyermekkori művészeti élményeimet, amelyek későbbi munkásságom meghatározói. Miután bukovinai életünk lehetetlenné vált, 1940-ben és 1941-ben öt bukovinai székely falu megvált szülőföldjétől. Bácskába telepítettek bennünket. 1944 őszén viszontagságos menekülés következtében másodszor hagytuk el otthonainkat. 1945-ben Tolna megyében kezdtük újra az otthonteremtést szüleimmel és öt testvéremmel együtt. Az összetartozás élménye, egymás segítése, erősítése, a család és a gyermek szeretete és az őseinktől kapott hitünk segített át bennünket a sokszor tragikus körülményeken. Nem véletlen, hogy képeim elsősorban az emberről szólnak. A hitről, a szeretetről, az összetartozásról. A világi témák mellett sok bibliai tárgyú képet festek. Az anyaság, az anya és gyermekének szeretete Madonnáim mondanivalója is. Munkáimra a népművészet kimeríthetetlen kincsestára is hatással van és nyomon követhető.”

Lőrincz Vitus Budapesten a Művészeti Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, majd a Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János tanítványa volt. Kezdetben olaj- és akvarellképeket festett. 1964-ben, a bonyhádi zománcgyárban alkalma nyílt a tűzzománc technika megismerésére. 1972-74 között több hónapot töltött Ausztriában a Wiener Email- und Glasurfarbwerk Schauer et. Co. meghívására, ahol lehetőséget kapott technikai tudásának árnyalására.

„A fafaragás gyermekkorom óta kedves tevékenységeim közé tartozik. Nagyméretű zománc kompozícióimat gyakran fafaragással ötvözöm, egy ilyen nagy méretű alkotásom látható Csopakon, a Római Katolikus templomban, ahol a Szent István legendát és a Stációkat örökítettem meg, valamint Pakson látható egy közel öt négyzetméteres murális zománcképem, amelynek Életfa a címe.”

Lőrincz Vitus európai rangú, teljesen egyéni hangú kortárs alkotóművész, alkotásai szerte a világban köz- és magángyűjteményeket gazdagítanak az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Japántól Kanadáig.

Elérhetőségek:

+36 30 313 8911

lorinczvitus@freemail.hu

Vadász Csárda  |  Tápióbicske
Csárdák 1989-óta működő vendéglőnk családi vállalkozás. Az elmúlt években igyekeztünk kielégíteni vendégeink-barátaink kívánságait, és a jövőben is ezt szeretnénk tenni. Étlapunkon megtalálhatóak magyaros és tájjellegű ételek ezen kívül minden évszakban konyhafőnökünk Gyüre Attila és csapata ajánlatai. Természetesen a rendelkezésre álló anyagokból kívánságaikat teljesítjük. Ételeinkhez a Zwack borház kiváló borait kívánjuk. Családi rendezvényeket, esküvő, ballagás, névnap, születésnap, valamint céges évzárókat 200 főig tudunk lebonyolítani.   Elérhetőség 2764 Tápióbicske, Rákóczi u. 65. http://www.vadaszcsardatapiobicske.hu/kezdolap.html
Szarvas Attila - Lek-Vár-Lak  |  Nagybörzsöny
Helyi termékek

Közel 90 féle  Duna-Ipoly Nemzeti Park védjeggyel rendelkező házi lekvár, szörpök, zöldségkrémek várják a Lek-Vár-Lakba ellátogatókat.

Vendéglőjükben házias ízek, házi sütemények csábítják au érdeklődőket.

Ezen kívül 5 szobás egyedi berendezésű szálláshelyen pihenhetnek meg a nap végén a Nagybörzsönyre látogatók.

Strudli  |  Gyömrő
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 60 dkg liszt 4 tojás 0,5 dl olaj + sütéshez 4-5 dl 2.5-3 dl kefír 5-6 ek.cukor 1. cs vaníliás cukor 15 dkg szilvalekvár (vagy más, savanykás lekvár) 1 kk. só  *  Elkészítés: A tésztához a lisztet a tojások sárgájával, olajjal, 1 kávéskanál sóval, és annyi kefírrel összegyúrjuk, hogy közepes keménységű, nem ragadós tésztát kapjunk. (Jól ki kell dolgozni!)Ezután 15-20 percet letakarva pihentetjük. Fél cm vastagságúra nyújtjuk. A töltelékhez a tojásfehérjét 5-6 ek. cukorral és 1 cs. vaníliás cukorral kemény habbá verjük. A tészta egyik felét megkenjük a lekvárral, a másikat a tojáshabbal (a szélekre ne tegyünk, mert majd nem ragad össze). Úgy hajtjuk félbe, hogy a töltelékek ne keveredjenek egymással. A széleket jól összenyomkodjuk, majd derelyemetszővel kb. 10x10 cm-es táskákra elvágjuk. Bő, forró olajban aranybarnára sütjük.
Kulturális örökség A hatalmas park elején álló, barokk eredetű, klasszicista kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát. A kastélyt - amely a XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt - eredetileg valószínűleg Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épület fokozatos bővítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsejében igen kevés maradt meg eredeti formában (ebédlő, könyvtárterem). Az íves kőlépcső és kőburkolat valószínűleg egy századvégi igényes felújítás eredménye. Itt működik 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros.
Gödöllői Arborétum  |  Gödöllő
Természeti értékek A Gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején, kutatási célokra tervezték, jelenlegi területe 347 hektár. Itt találjuk az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó és származási kísérletét, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A gödöll?i arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József f?herceg nevét visel? liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelent?sebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvaterm? és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen m?ködik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jelleg?. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.
Gódor Biogazdaság  |  Galgahévíz
Bio- és ökogazdaságok Gódor Antal Galgahévízen, Budapest közelében vezeti biogazdaságát. A gazda a 90'-es években határozta el magát a biotermelés mellett, mivel úgy látta, hogy a különböző vegyszerek használata károsan hatnak termékei minőségére. Fél éves külföldi tanulmányút után vágott bele gazdaságába, amely elsősorban különféle biozöldségeket termel nagy sikerrel. Mivel nagy kereslet van termékeire, ezért birtokait folyamatosan fejleszti, immár egy 470 m2-es zöldségtároló építése és egy hűtőház is a rendelkezésre áll.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Boros sertéskaraj  |  Pápa - Borsosgyőr
Falusi vendégasztal

Paula asszony ajánlásával 

Hozzávalók: 4 x 2 szelet rövid sertéskaraj csont nélkül 0,5 kg gomba (champignon, de lehet szárított erdei vargánya is) 0,25 kg aszalt szilva mag nélkül félédes fehér bor 0,25 kg húsos füstölt szalonna liszt só őrölt bors, kakukkfű tálaláshoz 1-2 fürt szőlő A hússzeleteket kicsit kiverjük, sózzuk, borsozzuk és félre tesszük 20 percre. A szalonnát kockára szeljük és egy serpenyőben átsütjük pirosra, ebbe tesszük a felszeletelt gombát, sót, borsot, kicsi kakukkfüvet és ezt szépen áttörjük, ha kész, félre tesszük. Egy nagyobb serpenyőben olajat forrósítunk és az előzőleg lisztbe beleforgatott karajszeleteket egyenként fehéredésig átsütjük, minkét oldalán és félretesszük. A felesleges sütőolajat leöntjük róla. Beletesszük a gombás ragut, majd a hússzeleteket, a csíkokra vágott aszalt szilvát  és felöntjük annyi borral, amennyi elfedi. Lefedve szép lassú egyenletes forrással puhulásig pároljuk. A bort igény szerint kell tölteni, ahogy elfő, amíg a hús megpuhul. Ha kész, a szép szőlőszemeket is hozzá adjuk, egyet forr és kész. Párolt rizs, de inkább a dödölle illik hozzá: Főtt burgonya, só, liszt. Ezt összetörve a főző lével, jó kemény krumplikását kapunk, kanállal formázva kicsit pirosra sütjük.
Lekváros-túrós gombóc  |  Kerekegyháza
Mi van a spájzban?   A krumplit héjában megfőzzük, megtisztítjuk, áttörjük, kevés sót, tojássárgáját, és lisztet morzsolunk hozzá. Összedolgozzuk annyi vízzel, amennyit felvesz. Addig gyúrjuk, amíg a kézről szépen leválik a tészta. Ekkor lisztezett gyúrótáblára borítjuk, és cipót formázunk belőle. Vékonyra elnyújtjuk, és négyzet alakú darabokra felvágjuk. A szilvalekvárt néhány evőkanál áttört túróval összekeverjük, és kisebb halmokat teszünk minden egyes tészta közepébe. A négyzetek sarkait összecsípjük, és gombócokat formázunk belőlük. Lobogó forró, enyhén sós vízben kifőzzük. Amikor feljönnek a víz tetejére, akkor szűrőkanállal tálba szedjük. A vajat megolvasztjuk, és a tejföllel összesütjük. Ezzel az öntettel locsoljuk meg a gombócokat. Túróval megszórva tálaljuk.
Profik nyomában

A Tanyacsárda ajánlásával 

Hozzávalók: 1,50 kg csirkecomb, 0,01 kg szárnyas fűszerkeverék, 0,02 kg só, 0,10l étolaj, 0,10l joghurt, 1db póréhagyma, 0,002 kg őrölt fehérbors, 1cs friss kapor, 0,25 kg paradicsom, 0,25 kg  uborka, 2 fej  fejes saláta, 0,30 kg  fejes káposzta. Fiatal csirkecombokat kicsontozom, befűszerezem sóval, szárnyas fűszerkeverékkel, étolajban megmártom és sütésig 3-4 órát hűtőben érlelem. A zöldsalátaféléket, uborkát, paradicsomot jól megmosom, felszeletelem, a salátát leveleire szedem és keverőtálba helyezem, majd elkészítem a joghurtos öntetet, amivel összekeverem, tálalásig a hűtőben tartom. Elkészítem a faszén parazsat, ha jól beizzott, elkezdem sütni a pácolt csirkecombokat, vigyázva, hogy szép pirosra süljenek és ne legyenek füst ízűek. Sütés után azonnal tálalom. Joghurtos salátaöntet: A joghurtot elkeverem kevés sóval, örölt fehérborssal, finomra vágott kaporral.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!