• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

A vendégház a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán lévő 160 lelkes településen található.A ház és a település környezete lehetőséget kínál a pihenésre és a természeti értékek megismerésére. A háztól 8 km-re található nevezetesség a Máré vár, 11 km-re a bikali Puchner élménybirtok, a szomszéd településen fazekas és egyéb kézműves.

Emma Vendégház  |  Hosszúhetény

Pihenjen Ön is vendégházainkban, a Mecsekben a Zengő lábánál, festői környezetben, teljes nyugalomban.

A Vackorház, a Zengőlak és az Emmaház Püspökszentlászlón, a Hosszúhetényhez tartozó mecseki üdülőfaluban található. Mindhárom ház a XVIII. század második felében épült, természetesen azóta többször megújultak. A korhűen felújított vendégházak teljes komfortfokozatúak, teljesen berendezettek és felszereltek. Mindhárom vendégház egész évben kedves vendégeink rendelkezésre áll. Nagyon kemény tél esetén az Emmaház nyitvatartása bizonytalanná válhat. Információ: ifj. Bagó Sándor (30) 183 34 72.

Rigófütty Vendégház  |  Tiszaalpár

A Rigófütty Vendégház Tiszaalpáron, csendes falusi és kiemelkedően gazdag természeti környezetben egyedülálló programlehetőségekkel várja mindazokat, akik aktív pihenésre vágynak.

Hársfa Vendégház  |  Zalaszentlőrinc
Ajánljuk egész évben üzemelő Hársfa Vendégházunkat mindazoknak, akik a hamisítatlan nyugodt falusi élet részévé kívánnak válni – ha csak egy nyaralás erejéig is -, és persze azoknak is, akik Zala megye megismerésére vállalkozva csillagtúrájuk kényelmes szálláshelyeként választanak bennünket.

A hét térsége

Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár. Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m?, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m?. Az összes beépített térfogat 270 ezer m?. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton". Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el. A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták. A másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben. A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható. Igmándi erőd A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m?, a beépített alapterülete 6200 m?, beépített térfogata több mint 33 000 m?. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Még néhány érdekesség: • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t. • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom. • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval. • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették. • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.
Pincészetünk az Ászár-Neszmély borvidék egyik legkiválóbb pincészete. Első borainkat 2006-ban készítettük el, zömmel fehér szőlőfajtákat termesztünk a pincét körülvevő birtokon, 12 hektáron. 2012-től a pince mellett rendezvényház is várja vendéginket, így borkóstolóinkon akár 100 főt in vendégül tudunk látni. Célunk a környékbeli termelőkkel együttműködve a régió ízeit, alapanyagait bemutatni.
Útvonal:
Csákányospuszta - Mária-szakadék - Körtvélyespuszta - Szép Ilonka-forrás - Vitány-vár - Csákányospuszta
Táv: 15 km

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Útvonal:
A túra útvonal Szárliget mellett az 1-es sz. főút 44-45-ös km-nél található Birka csárdától indul. A kék jelzésen indulva érjük el Csákányospusztát, a faluba beérve, a jobbra vezető földúton vezet minket tovább a jelzés a Mária-szakadékba. (A szakadék kikerülhető a falun átvezető műúton haladva.) A jelzést követve a Mária-szakadék végén megcsodálhatjuk a 111 éves Körtvélyespuszta régi temetőjét. Itt egy ideig véget ér a földút, és kényelmes tempóval haladhatunk az erdészeti műúton. A kövesútról letérve, továbbra is a kék jelzést követve, egy hosszabb sétával a völgyön kersztül, kapaszkodhatunk fel Vitány-várához. A várból kilépve, jobbra egy meredek lejtő alján találjuk a kék jelzést, itt jobbra fordulva érünk ki a földútra, és csatlakozik be a kék a zöldbe. A zöld jelzésen balra fordulva haladhatunk tovább a Szép Ilonka forrás felé. A forrás előtt az út kettéválik, egyenesen haladva 200 m-t, érjük el a forrást, a túraút viszont balra piros és kék kereszt megy tovább egy meredek emelkedőn. Utunk utolsó szakaszán a kék kereszt jelzés vezet tovább, a Körtvélyesi alapítványtáborig. A tábort elhagyva kiérünk a betonútra, dönthetünk, hogy tovább haladunk, megkerülve a Mária-szakadékot és a kék kereszt jelzést követve érjük el utunk végét, vagy a műúton haladva a kék jelzés vezet minket a kiindulópontra.
Szent György Vendégház  |  Esztergom
Szállások

A családiasan berendezett vendégház két és három személyes szobákkal és egy három szobás apartmannal várja a vendégeket. Igény szerint zuhanyzós, gőzkabinos és pezsgőkádas fürdőszobával. A teljes felszerelésű konyhák hűtővel, központi gázfűtéssel, hideg-meleg vízzel vannak ellátva. A panzió Esztergom Visegrád felöli részén, a Szent György Mezőn, a Bazilikától 500 méterre található.  

Nemzeti Parkok A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Kézművesek Meisseni porcelánfestést tanult évekig. Manapság hobbi szinten, de kiváló iparművészként és népművészként foglalkozik porcelán-, tojás- és üvegfestéssel. A tyúk-, lúd-, strucc-, üveg- és műnyagak tojásokat sablon nélkül festi.  Megrendelhetők nála porcelán egyedi monogrammos étkészletek, vázák, kávés és teáskészletek is, melyeket szintén saját kezűleg díszít. Korábban nem ismerte a matyó motívumokat, pocelánfestőként virág és egyéb mintákat festett. Egy bukaresti kiállítás kapcsán matyó motívumokat kértek tőle. Felvette a kapcsolatot a kövesdiekkel és nagyon megtetszett neki a helyi díszítőművészet, melyet azóta is használ munkásságában. Romániában is nagy sikere volt a matyó kultúrának, véleménye szerint a bukovinai motívumokhoz hasonlít legjobban. 
Szalma Csárda  |  Esztergom
Csárdák Szalma József vagyok, a Szalma Csárda és Panzió tulajdonosa. 1990 óta fogadjuk a magyaros ízek kedvelőit Esztergomban, a Prímás-szigeten. Bátran nézzen köröl weboldalainkon, és remélem, hogy hamarosan személyesen is üdvözölhetjük Önt és családját vendéglőnkben! Ne feledje: Esztergomban hívja-várja, szigeten a Szalma Csárda. Esztergom a Duna-kanyar kapuja, a magyar katolikus egyház központja, idegenforgalmi és kulturális centrum. Itt a város legszebb helyén a Kis-Duna és a Duna által határolt Prímás-szigeten, az újjáépített Mária Valéria híd tövében található a Szalma Csárda. Éttermünk hazai és külföldi minisztériumok protokoll-listáján szerepel. Politikusok mellett neves művészek, színészek is gyakori vendégeink közé tartoznak. Nyáron a kerthelyiségből a méltóságteljesen hömpölygő Duna látványában gyönyörködhet a vendég, miközben borát kortyolgatja. Télen 150 vendéget tudunk fogadni, nyáron a kerthelyiségben további 150 vendégnek kínáljuk a legjobb magyar csárdahagyományokat. A csárda hangulatát meghatározza belső kiképzése, a hatalmas búboskemence, melynél télen felforrósodik a hangulat és természetesen a levegő is. Étlapunkon megtalálható a birka, a borjú, marha, sertés, csirke ételek végtelen sora. Specialitásaink közé tartoznak a dunai halból készült ételek. A gasztronómiai élmények mellett a vendéget cigányzene, folklórműsor és lovasbemutató is szórakoztatja.   2500 Esztergom, Prímás sziget, Nagy-Duna sétány 2. http://www.szalmacsarda.hu/
Hőkőn sült perec  |  Komárom
Helyi termékek

Két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű termék. A két ág 3-5 cm vastagságú. Felülete fényes, vörösesbarna. A fonásnyomok jól láthatóak. Íze kellemes aromájú, tejes tésztára jellemző. Hagyományos összetétel: búza finomliszt, tej, cukor, tojás, aludttej vagy tejföl, zsír és só. Ma margarint használnak.

A perec szó a 17. század végén süteményfajtát jelölt. A lakodalomra érkezők” kalátsot, pereczet, tyukot vagy kokast hoznak.”jegyzi le Nemes-Népi Zakál György. A “hőkkön sült perec” a 20. század elejétől készül kelesztett formában. Kelesztés után csukló vastagságú ágakra sodorják, két rúdból kerekre fonják. Ha nagyobb mennyiség készült (pl.: lakodalom), még a 20. század közepén is befűtöttek a kemencébe (egyébként már a tűzhely sütőjében készül.) “A kemencét gyengén rőzsével befűtötték, ha leégett, kihúzzák a szenet, kipemetelték a kemencét és gyorsan sietve rakták be sütőlapáton a perecet. A perec a kemencében gyorsan, 10-15 perc alatt már megsült szép rózsaszínűre. Amikor kiszedték, cukros, zsíros vízzel megkenték, kosárba rakták, ruhával letakarták, és már kész is volt a finom őrségi perec.” “Vasárnapra sütöttek kalácsot, perecet egy nagy kosárral. Azt a szobába, a sarokba a ládára tették, egy tiszta fehér abrosszal leterítették.” A kemence fenekén, a hő-kövén sütötték, innen elnevezése “hőkkön sült perec”. (Rábagyarmaton “feneken sütt perec”) Lakodalmi tésztaféleként a Magyar Néprajzi Atlasz szerint szinte az egész Dunántúlon ismert volt.

Szarvasragu gombával  |  Esztergom
Tájjellegű receptek Hozzávalók 4-6 főre: 1 kg tisztított szarvas comb A páchoz: 2 ek mustár, 2-3 tk medvehagymás vadfűszer keverék, 1 dl olaj A raguhoz: 30 dkg csiperke, 5-5-5 darab szárított róka-, szegfű- és vargánya gomba, 2 szál sárgarépa, 1 kis darab zellergumó, 1 közepes méretű padlizsán, 2 paradicsom, 2 fej hagyma Továbbá: 5 dl száraz vörösbor, 2-3 dl hús alaplé (vagy víz), só, 5 szem borókabogyó, 2 dl tejszín, 1 ek liszt *  A húst vágjuk kis kockákra, mintha pörköltet készítenénk. A páchoz valókkal keverjük át alaposan a húst, majd legalább 3 órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűtőbe tesszük pácolódni, érlelődni. A raguhoz tisztítsuk meg a zöldségeket, majd daraboljuk fel őket. A hagymát kockára, a répát és a zellert ferdén karikára, a padlizsánt kockára, a paradicsomot szeletekbe, a csiperkét nagyobb szeletekre.Vegyünk egy római tálat, amit sütés előtt áztassunk bel fél órára. Tegyük az aljára a húst, amit sózzunk meg. Majd helyezzük a húsokra a zöldségeket, a szárított gombákat. Öntsük fel a borral és az alaplével, majd fedjük le, és tegyük hideg sütőbe. Ezt követően állítsuk be a hőfokot 200 fokra, és másfél óráig ne nyúljunk hozzá. Amikor letelt az idő, vegyük le a fedelét (nekem ekkor már majdnem puha volt a húsom), keverjük át, öntsük rá a tejszín, és ez után 30-40 percig süssük fedő nélkül. A szaft be fog lassan sűrűsödni. Ha mégsem lenne a sütés végén elég sűrű a szaft, keverjünk bele egy csapott evőkanálnyi lisztet. Köretként knédlit ajánlok hozzá!
Komáromi erődrendszer  |  Komárom
Kulturális örökség Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár. Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m?, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m?. Az összes beépített térfogat 270 ezer m?. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton". Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el. A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták. A másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben. A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható. Igmándi erőd A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m?, a beépített alapterülete 6200 m?, beépített térfogata több mint 33 000 m?. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Még néhány érdekesség: • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t. • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom. • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval. • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették. • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.
Természeti értékek Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km. Az arborétum csak szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9:30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk. Információ: Rozmann Hajnalka, +36 30 400 9119 Belépődíj: Felnőtteknek: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft. Az Országos Erdészeti Egyesület érvényes tagsági kártyával rendelkező személyek részére 50% kedvezményt biztosítunk a belépő díj árából. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak. A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.
Biofalu Máriahalom  |  Máriahalom
Bio- és ökogazdaságok A Biofalut itt most szűkebb – földrajzi - értelemben használjuk: azokat az embereket értjük ide, akik itt Máriahalmon, a hozzánk tartozó területeken laknak. Most vannak használható lakásaink és egy házunk – amelyeket lehet bérelni vagy megvenni. A jövőről szólnak a félkész házaink – amik eladóak és a telekvilágunk ahol max 70 ház épülhet. Az elmúlt 10 évben ezeket hoztuk létre. Ide várunk tudatos életükhöz támogató környezetet kereső falutársakat. A Biofalut kis közösségek hálózatának képzelem. Ezek a közösségek lehetnek házcsoportok vagy egyéb szerveződések. A közös többszörös bennünk lehet: A saját utunk felelősségének felvállalása, a tudatosságunk emelése. A természet-közeli életmód felé haladás. A másság, a többi ember és élőlény tisztelete.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Olcsó piskóta  |  Jakabszállás
Falusi vendégasztal

A Gedeon Tanya Panzió ajánlásával

25 deka porcukrot 4 tojás sárgájával kikeverek,hozzáadok 4 kanál hideg vizet,1 kanál ecetet,és ezt jól kikeverem. Késhegynyi szódabikarbónát teszek 20 deka lisztbe,az egészet összekeverem,végül 4 keményre felvert tojásfehérjével finoman elkeverem. Előmelegített sütőbe sütjük. A kihűlt tésztát kettévágva bármilyen lekvárral,,vagy bármilyen krémmel töltjük.
Mi van a spájzban? Előbb a kenyértésztához a lisztet átszitáljuk, előbb kis fészket formálva, a közepébe tesszük a sót, a megkelesztett élesztőt és a puhára főzött, átpasszírozott burgonyát. Az egészet kevés langyos vízzel és a köménymaggal összedolgozzuk. Körülbelül fél óráig pihentetjük, kelesztjük, majd négy egyenlő részre daraboljuk. Közben az előzőleg puhára főzött és már kicsontozott csülköt is négy egyenlő részre feldaraboljuk, majd - mint egy gombócba - a tészta közepébe helyezzük, így cipót formálva. A cipókat kizsírozott sütőformában még fél óráig pihentetjük, és közepes melegségű sütőben készre sütjük.
Profik nyomában

A Tanyacsárda ajánlásával 

Hozzávalók: 2,50 kg ponty (egész), 0,05 kg só, 0,25 kg vöröshagyma, 0,03 kg szegedi rózsapaprika, 0,05 kg paradicsompüré, 0,05kg cseresznyepaprika, 0,05 kg zöldpaprika. Metélt tészta: 0,30 kg liszt, 2 db tojás, 0,01 kg só.  Főzés előtt 4-5 órával a halat megtisztítjuk, mindkét oldalán sűrűn beirdaljuk, háromujjnyi széles patkókat vágunk. Jól besózzuk, főzésig hűtőben tároljuk. A fejeket is kettévágjuk és szintén lesózzuk. A halfejeket és csontokat beletesszük a bográcsba, hozzáadjuk a felszeletelt vöröshagymát, zöldpaprikát, füzéres paprikát, 1 evőkanál paradicsompürét, felengedjük langyos vízzel és feltesszük főni. Ha felforr az összekészített alaplé, beletesszük a törött paprikát és kb. 30 percig főzzük. Ezután beletesszük a besózott halpatkókat és belsőséget is, amivel még tovább erősen forraljuk. A halászlé elkészültét az jelzi, hogy a lé összefüggő aranysárga színű, és a paprika szemcséit nem lehet látni. A tűzről levéve a levét leöntjük (tésztaszűrőn át), a halszeleteket tálakba rakjuk, az átszűrt levet rámerve forrón tálaljuk. Külön adjuk a metélt tésztát. Házi tészta: A hozzávalókat (liszt, tojás, víz) összegyúrjuk, hogy kemény tésztát kapjunk, gyufaszál vastagságúra sodorjuk, 10 cm-es széles csíkokat vágunk, egymásra fektetjük és gyufaszálnyi metéltre vágjuk. Lobogó sós vízben kifőzzük és a halászlé mellé külön tálban tálaljuk. 
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!