Tenkes Csárda

Információk
Értékelések

Tenkes Csárda | Csarnóta

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A minőségi borairól híres Villányi borvidék apró részletei gyönyörű élményeket tartogatnak. Ha Ön minőségi vidéki hangulatra vágyik, a legjobb választás a nagy múltú Tenkes csárda.... Az 58-as úton Harkány felé…Sokat dolgozunk azon, hogy felélesszük a múlt emlékeit, felkutassuk a múlt „ízeit”, mert nem érdemlik, hogy a feledés homályába merüljenek. A mai kor eszközeivel élesztjük újjá hagyományainkat, fűszerezve természetes életszemlélettel, megálljt parancsolva a rohanó időnek.

Mi már másképp élünk..

Gondoljon egészségére is, tegyen sétát házunk táján! Fedezze fel ételkínálatunkat! Kiránduljon, nézelődjön, amerre kíváncsisága hajtja! Igyon annyi bort, amennyi csak jólesik!

Merüljön nyakig a Harkányi gyógyvízben, pihenje ki magát és töltse kellemesen idejét nálunk. A csárdát kibővítő rendezvénysátrunkkal már 400 fő vendéglátását tudjuk biztosítani. Rendezze nálunk magán, illetve céges rendezvényét, esküvőjét, vagy családi, baráti ebédjét, vacsoráját!

Vegyen részt hagyományt őrző programjainkon, ünnepeinken, és érezze jól magát a házunk táján! Élő cigányzenével, állatsimogatással és lovas kocsikázással tesszük még felejthetetlenebbé az élményeit.

Bővebb információ:

konyha@tenkescsarda.hu

0672/424-057; 0620/589-6052

http://www.tenkescsarda.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Máriagyűdi kegyhely |

Siklós - Máriagyűd

és között

Máriagyűd a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Ma Siklós egy városrésze. Híres szőlőkultúrájának gyökerei a római korba nyúlnak vissza.Gyűd első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések történnek, és legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt, és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től ferencesek gondozzák a kegyhelyet.

A ma látható kegyszobrot Nesselrode Vilmos püspök adományozza 1713-ban. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik.

1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegyhelyet a ferencesektől világi papok veszik át. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot.

2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak, ami újabb búcsú-kiváltságokkal jár.Ma is ezrek és ezrek jönnek egy-egy búcsú alkalmából, és keresik azt a belső megnyugvást, amit a világ – bármely gazdag is – nem nyújthat.

részletek

Somogy megyei barangolások

Szilvásszentmárton

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Családi kerékpáros vártúra Tolna megyében

Pincehely

EGYNAPOS TÚRA
ÚTVONAL
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Pincehely Simontornya elérhető vonattal a 40. sz. Bp.–Pécs főútvonalon, ugyanezen lehet visszatérni a túra végén Pincehelyről. Táv: 23 km

TÖBBNAPOS TÚRA
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Fürged – Kecsegpuszta – Tamási (40 km) – Szakály – Hőgyész (59 km) – Diósberény – Gyönk – Kölesd (85 km) – Borjád – Úzd – Sárszentlőrinc – Felsőrácegres – Simontornya
Táv: 114 km, ebből 8 km földút Ajánlott időszak: április–október

LÁTNIVALÓK
Simontornya:
• Vár, vártörténeti kiállítás, kőtár, „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” c. képzőművészeti gyűjtemény, kortárs művészek időszakos kiállításai, szabadtéri előadások.
• Ferences templom barokk, (1734-60), 1775 előtti freskók, 1454-ből származó gótikus kehely
• Fried Castle
• Gála Panzió és Borház
• Thermal Camping
• Gácsi Ménesbirtok Kft. lovaglási és szálláslehetőség
• Könyvné Szabó Éva bőrműves

Ozora:
• A vár egykor kétemeletes, kora reneszánsz palota volt, melyet az Esterházy család barokk kastéllyá alakított át, Illyés Gyula-kiállítás
• Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület, információ falusi vendégházakról

Pincehely:
• Csehfalvi-kúria: helytörténeti kiállítás és Vörösmarty-emlékkiállítás
• Ónódi Pince Előhegy (Göbrő). Pincelátogatás és borkóstoló
• Zsuzsanna Vendégház falusi vendégház

Tamási:
• Tamási Termálfürdő
• Termál Motel és Camping

Szakály:
• Tájház

Hőgyész:
• Német Nemzetiségi Tájház

Harkányi Gyógyfürdő

Harkány

Harkányfürdő gyógyító vize a természet ajándéka! Európában egyedülálló és méltán híres Harkányi Gyógy- és Strandfürdő immáron 200 éves múltra tekint vissza, alkáli- hidrogén karbonátos- kénes gyógyvíz összetételével, 13,5 hektáros ősparkjával közel 8000 m? vízfelülettel 5000 m? fedett pihenőterülettel, látványfürdővel várja a családosokat a felfrissülni és gyógyulni vágyókat egyaránt!

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba. Bővebben itt.

Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték.

Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Csömend

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Pécs

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Bólyi tájház |

Bóly

és között

A kiállítás az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárának emeletén nyílt 2001. március 15-én. A helytörténeti kiállítás bemutatja Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglaláson keresztül egészen 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről. A kiállítás anyagát képezik a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek, többek között asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyaga. Az érdeklődők megtekinthetik a helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, mindezt hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják. A kiállításon látható továbbá két szobaenteriőr, amelyek a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézik fel az 1920-as évek parasztpolgári lakosságának életmódját.

részletek

Siklósi vár

Siklós

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek. A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. A palota termeiben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot. A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a várkápolna tanúskodik. A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. Látható emléke nincs, de történelmi tény: 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt.

Villányi Bormúzeum

Villány

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik

Élő József, Busómaszk faragó

Mohács

Magyar Kézműves Remek-díjas Népi Iparművész
Több mint 25 éve faragok, több díjat elnyertem, álarcaim eredeti mohácsi busó maszkok és minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik. Álarcaim állati vérrel festettek, de a modern kornak megfelelően készítek pácolási technikával is álarcokat. Busó babáim az eredeti busónak, élethű másai, a busó babákat különböző kellékekkel látom el, melyeket gondos és alapos munkával, szintén kézzel faragok és készítek el./kereplő, buzogány, ladik, favella, törökfej/




Leíratkozás