Baranya az ország legdélebbi megyéje, amely változatos tájairól, természeti csodáiról, szelíd dombvidékeicről, a csodálatos levegőjű Mecsek erdőségeiről és híres borvidékeiről nevezetes. Az itt megbújó kis falvak meghittsége és nyugalma várja az utazót, aki emellett történelmi korokat, várakat, városokat fedezhet fel, járhat be, élvezheti a gyógyító vizek kedvező hatásait és meglátogathatja a világörökség részévé vált Pécs műemlékeit is.
Baranya talán legszebb pontján, Orfűn él immár másfél évtizede Nagy Bandó András humorista, előadóművész. A 80-as évek legelején fellépések hozták ide, később már saját magától, turistaként érkezett családostól, pár év múlva pedig pihenőházat vett itt, ahol onnantól kezdve a nyarakat töltötték. Mintegy másfél évezede építették meg házukat és azóta már befogadták őket itt a helyiek.
Nagy Bandó azóta a környék s vele egész Baranya szerelmese lett. Azt mondja: számára itt az egyik legnagyobb ajándék a jó levegő. "Adott a tórendszer, mely sok mindent kínál: horgászást, úszást, szörfözést, csónakázást, s nem utolsó sorban a víz megnyugtató látványát. Ezen fölül adottak a hegyek és az erdők, melyek kirándulásra csábítanak, s minden évszakban gyönyörködtetnek. Sportos életet élek, s aligha találnék még egy olyanhelyet az országban, ahol választhatom az erdei futópályámat, esetleg fölmehetek a kertünk fölötti rétre, vagy futhatok akár egy tókört is. Végezetül itt van Pécs, mely kulturális kapocs a városi emberekkel, a színházi élettel, a gasztronómiai élvezetekkel, a kiállítótermekkel. És persze jó tudni, hogy ebben a városban hagyott nyomott maga után Zsolnay, Csontváry és Vasarely.
A humorista azt javasolja, hogy ha megfordulnak Baranyában, járják be a falvakat,ahol kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüretet, a gyümölcsszedést, vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. Villány és Siklós közt számtalan pincészetet, hordóikban pedig kiváló borokat talál a szomjas utazó.  "A megyében három borút is van, a Mohács-Bóly útvonal inkább a fehérbort kedvelőknek kedves, az ország egyik leghíresebb borvidékén a Siklós-Villány borút a vörösborok szerelmeseit várja, valamint nemrégiben alakult a Pécs-Mecseki Borút, melynek leghíresebb képviselője a pécsi cirfandli" - ajánlja Nagy Bandó András. 

Aktív turizmus

Pécsi ókeresztény sírkamrák   |  
és között
Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. szeptember 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!