Baranya

Információk
Értékelések

Baranya | Megyék

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Baranya az ország legdélebbi megyéje, amely változatos tájairól, természeti csodáiról, szelíd dombvidékeicről, a csodálatos levegőjű Mecsek erdőségeiről és híres borvidékeiről nevezetes. Az itt megbújó kis falvak meghittsége és nyugalma várja az utazót, aki emellett történelmi korokat, várakat, városokat fedezhet fel, járhat be, élvezheti a gyógyító vizek kedvező hatásait és meglátogathatja a világörökség részévé vált Pécs műemlékeit is.
Baranya talán legszebb pontján, Orfűn él immár másfél évtizede Nagy Bandó András humorista, előadóművész. A 80-as évek legelején fellépések hozták ide, később már saját magától, turistaként érkezett családostól, pár év múlva pedig pihenőházat vett itt, ahol onnantól kezdve a nyarakat töltötték. Mintegy másfél évezede építették meg házukat és azóta már befogadták őket itt a helyiek.
Nagy Bandó azóta a környék s vele egész Baranya szerelmese lett. Azt mondja: számára itt az egyik legnagyobb ajándék a jó levegő. "Adott a tórendszer, mely sok mindent kínál: horgászást, úszást, szörfözést, csónakázást, s nem utolsó sorban a víz megnyugtató látványát. Ezen fölül adottak a hegyek és az erdők, melyek kirándulásra csábítanak, s minden évszakban gyönyörködtetnek. Sportos életet élek, s aligha találnék még egy olyanhelyet az országban, ahol választhatom az erdei futópályámat, esetleg fölmehetek a kertünk fölötti rétre, vagy futhatok akár egy tókört is. Végezetül itt van Pécs, mely kulturális kapocs a városi emberekkel, a színházi élettel, a gasztronómiai élvezetekkel, a kiállítótermekkel. És persze jó tudni, hogy ebben a városban hagyott nyomott maga után Zsolnay, Csontváry és Vasarely.
A humorista azt javasolja, hogy ha megfordulnak Baranyában, járják be a falvakat,ahol kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüretet, a gyümölcsszedést, vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. Villány és Siklós közt számtalan pincészetet, hordóikban pedig kiváló borokat talál a szomjas utazó. "A megyében három borút is van, a Mohács-Bóly útvonal inkább a fehérbort kedvelőknek kedves, az ország egyik leghíresebb borvidékén a Siklós-Villány borút a vörösborok szerelmeseit várja, valamint nemrégiben alakult a Pécs-Mecseki Borút, melynek leghíresebb képviselője a pécsi cirfandli" - ajánlja Nagy Bandó András.

Aktív turizmus

Pécsi ókeresztény sírkamrák |

Pécs

és között

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

részletek

Somogy megyei barangolások

Patca

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Kelet-Mecsek kerékpártúra

Zengővárkony

Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura

Hertelendi Termálfürdő

Magyarhertelend

A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, izületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Bükkösdi Ökopark

Bükkösd

Az Ökopark Bükkösd a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál épült fel. Létrehozásának célja a térség kiváló természeti adottságain alapuló turizmusfejlesztés a turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítésével. A tematikus élménypark komplex turisztikai termékcsomagot kínál az idelátogató vendégek számára a tartózkodás teljes időtartama alatt (egész évben üzemelő vendégházak, étkezés, túrázási lehetőség, kirándulás, programszervezés, vadásztatás, lovaglás). Az Ökopark létesítéséhez a természeti feltételek maximálisan megfeleltek, egy csodálatosan szép, erdős-mezős, hegyes-völgyes terület állt rendelkezésre. Az összességében 550 ha-os park területén belül több, kisebb-nagyobb kert, ill. karámrendszer került kialakításra, melyekben állatbemutató-hely, vadaspark és egy külső vadaskert kapott helyet. A karámrendszerben megfigyelhetik a látogatók a honos és őshonos magyar háziállatokat (szürkemarhát, rackajuhot, lovat, mangalicát, baromfit stb.). A bemutató kertekben a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat (őzet, gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót) láthatják saját környezetükben. Az Ökopark területén három tanösvény is található, amelyek végigjárása során az erdőről, a tájról, az erdő állatairól és a vadászatról hallhatnak, olvashatnak a látogatók. Az ő kényelmüket a parkban két összkomfortos vendégház szolgálja, az itt megszálló vendégek csendes, nyugodt környezetben élvezhetik a pihenést.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Baté

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Pécs

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóház |

Szentlászló

és között

A Szentlászlón működő Tájházzal szoros egységet alkot a 2006-ban megnyitott Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóház. A több mint 300 darabos csuhé gyűjteményében a helyi alkotások mellett más hazai, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági alkotások találhatók. A múzeumlátogatók megismerkedhetnek a csuhézás eszközeivel, a különböző technikákkal is, kipróbálhatják és megtanulhatják a csuhéfonást, játékkészítést. Évente nagyobb rendezvényként a Kukoricás nap kapcsolódik a gyűjteményhez, melyet minden év október második hétvégéjének szombatján szerveznek meg.

részletek

Máré vára

Magyaregregy

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. Az ásatások során nagyszámú leletanyag került itt felszínre. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Egyes vélemények szerint Skóciai Szent Margit - Szent István királyunokája - nem Réka várában ill. Mecseknádasdon töltötte ifjúkorát a XI.század közepén, hanem itt, Máré várában. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek ahelyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcsővezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai; ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsos ház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.

Orfűi Malommúzeum

Orfű

A múzeum kétféle malmot mutat be. A visszaállított orfűi vízimalom nem csupán múzeum, hanem az ország egyetlen működési engedéllyel rendelkező patakmalma. A szárazmalom monumentális járgánykerekét egykoron állatok hajtották, az olajütő hatalmas présgerendái még ma is valósághűen szemléltetik hogyan préselték annak idején az olajat. Kenyérsütési bemutatóinkon elleshetik a kenyérdagasztás hagyományos fogásait és a kemencében sütés fortélyait. A nyári sütő-sulikban gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják tudásukat. Augusztus 20-án évek óta hagyományosan a malomnál szenteljük az Új Kenyeret. A Malom Pincében elidőzhet egy jó pohár Pécsi Cirfandli mellett, vagy kávé-különlegességeinktől újult erőre kapva folytathatja útját a malmoktól induló Vízfő-tanösvényen. Kínálunk még egészséges és bio-portékákat is, amelyekből évről évre szélesedik a választék. Az egykori molnárház ma az Orfűi Kézműves Egyesület alkotó-és kiállítóhelye. A Malommúzeum így sokszor kézműves táborok, foglalkozások helyszíne is. A fentiekről részletesebben az egyes menü pontok alatt olvashat. Amennyiben kérdése van, ne habozzon felkeresni bennünket elérhetőségeinken.

Milkovics Jenő, Fafaragó

Gödre

Fafaragással és tojásdíszítéssel foglalkozom jó 10 éve. Elkötelezett híve vagyok az ősi magyar ornamentikának. Fafaragó és tojásdíszítő munkásságom is e hitvallás jegyében folyik. A honlapomon látható fafaragással kapcsolatos képek tájékoztatást adnak tevékenységemről.




Leíratkozás