Az egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium Hagyományok- Ízek- Régiók (HÍR) Védjegy pályázatán sikeresen szerepelt és 2 hagyományos terméke: a mákos kukoricamálé valamint a lakodalmi béles elnyerte a díszoklevélbe foglalt HÍR védjegyet.

Eredetileg kemencében később tűzhelyekben sütött házisütemény. Felülete sárgás- vöröses színű, a karamelizálódott cukortól, ill. a darabolt diótól barnára pirul. Bélzete puha szivacsos. A kellemes harmonikus ízvilágát nagyban meghatározza a töltelék fajtája. Többféle gyümölcsből készült lekvárral töltik, de a legkedveltebb a szilvalekvár.

Mutatós küllemű és kellemes ízű házi sütemény.

Készítése nincs alkalomhoz kötve, bármikor megsüthető: vasárnapi ebéd után, tartalmasabb leves után, hét közben második fogásként. 

Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt. A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek.

A Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.

Az Andrássy út a sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is.  Az Andrássy út egyik legértékesebb épülete a Magyar Állami Operaház palotája, de itt található a régi Zeneakadémia, Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is. Van egy olyan kincse is, amely a felszínen nem látható: a millenniumi föld alatti vasút.

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-benmegkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A Szent György térrel és a történelmi lakónegyeddel együtt a Budai Várnegyedet vagy Budai várat, köznyelvben röviden „a Várat” alkotja.