Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

2890 Tata, Agostyán

Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az arborétum csak szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9:30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk.
Információ: Rozmann Hajnalka, +36 30 400 9119
Belépődíj: Felnőtteknek: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft.
Az Országos Erdészeti Egyesület érvényes tagsági kártyával rendelkező személyek részére 50% kedvezményt biztosítunk a belépő díj árából.
Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.
A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.
8086 Alcsútdoboz,  

 Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház. Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A mediterrán hóvirágoknak különféle fajtái nyújtanak látványosságot az ide látogatók számára. Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.
3508 Miskolc, Csemetekert u. 15.

Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.
2943 Bábolna, Csikótelepi út

Az 1965-ben létesített Arborétum kellemes kikapcsolódást kínál. Látogatóink gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetnek a 335 lombos, 156 örökzöld fa- és cserjefajban, miközben szépen kialakított pihenőhelyeken frissülhetnek fel a helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított parkban. Különösen nyári melegben üdítő megpihenni a kert kis tavainak partján, illetve az egyik kis tó szigetén, amely fahídon közelíthető meg. Az Arborétum kedvelt színfoltja az őshonos háziállatokat bemutató és állatsimogató, ahol magyar parlagi baromfifajták, kopasznyakú és kendermagos csirkék, gyöngytyúkok, fodrostollú ludak, magyar félvad kacsafajták, fácánok, galambok élnek. Külön kifutóban vadisznót, dámszarvast, őzet, alpakát, mangalica sertést, valamint racka-, cikta-, és cigája juhok és egy szamár tekinthető meg. Az Arborétum, Európában egyedülálló látványossága a Híres Lovak Emlékparkja, mely az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A temetőben 54 ló sírja található - 18 db emlékdombon - erdélyi motívumokkal díszített egyedi kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az Arborétum mind a négy évszakban más arcát mutatja meg vendégeinknek. Tavasszal a hosszú tél után ébredező növény és állatvilág, a rügyektől roskadozó ágakon párjukat kereső madarak éneke, nyáron a haragoszöldbe borult vegetáció, a frissen kaszált fű illata, a legelő nyáj látványa, ősszel a természet színeinek sokasága és az elmúlás hangulata, télen pedig a zuzmara köntösbe öltözött növények és a hóborította 19,4 ha-os terület mind-mind olyan látványt nyújt, amit látni kell.
4079 Debrecen, Fancsika 93/A

A Bánki Füvészkert elnevezésével Csapó József, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály munkáiban szereplő régi, szép nevet, a debreceni botanikai hagyományoknak megfelelően örökíti tovább. A látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is megismerkedhetnek. A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái. A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben.
8888 Budafapuszta,

Ezt a csodálatos látványt nyújtja Önnek a rododendron vagy más néven havasszépe virágkavalkádja  ha ellátogat velünk májusban a Budafa-pusztai Arborétumba. Természetesen e gyönyörű virágokon kívül a leggazdagabb gyűjteményt is megmutatjuk, amely gyűjteményt a tűlevelűekből találhatunk. Becses faj a mamutfenyő, a japán vörös fenyő, a szurkos fenyő és a virginiai boróka. Külön csoportot alkotnak a mocsár-, a japán,- és az oregoni ciprusok. A cédrus erdőben kötelező a mély légzés: mintha tömény gyantás fűszert inhalálna az ember. Van itt Észak-Afrikából származó atlasz cédrus, és megtalálható a himalájai cédrus is. Az örökzöldek mellett láthatunk lombhullató júdásfát, tulipánfát, fekete diót, szelídgesztenyét, tölgyet, fehér-tarka levelű zöld juhart. Hogy szemmagasságban is lássunk színeket, erről a cserjék gondoskodnak. Mályvafa, lednekfürt, gyöngyvirágcserje, japán-és madárbirs megannyi csodálni való látvány. Az újonnan épített kilátó szemet gyönyörködtető látványt tár az érdeklődők elé. A barangolás fáradalmainak kipihenéséhez nyújtanak kitűnő lehetőséget a szépen kialakított tóparti pihenőhelyek, ahol igény esetén a vendéglátást is megszervezzük. Erdei kis-vonattal érkező vendégeink számára mikrobuszos szállítást is vállalunk térítés ellenében. Min.létszám: 10 fő. A Budafa-pusztai Arborétum létét egy vesztett kártyacsatának köszönheti, melyet báró Rubidó Zichy Iván szenvedett el, aki nemcsak ennek a 46 hektáros területnek, hanem a nyugati tujákkal körülölelt impozáns vadászkastélynak is tulajdonosa volt. A történet folytatását és egyéb sok más már a mondavilágba vezető e helyhez köthető történetet is elmesélek Önöknek a páratlan gyűjtemény bemutatása mellett. Várom Önöket a különleges növények birodalmába! Szakvezetés ára: - gyermek csoport esetén: 10 főtől: 380 Ft/fő + belépőjegy -  felnőtt csoport esetén: 10 főtől:      650 Ft/fő  +belépőjegy A program minden héten szerdai napon  10 órától indul, de más napokon is vállaljuk. Előzetes egyeztetés szükséges.
Budapest, Corvinus University of Budapest, Villányi út 29, 1118 Hungary

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.
9730 Kőszeg, Aradi vértanúk parkja

A Chernel-kert Arborétum (Kőszeg, Arborétum u. 2.) a város északkeleti részén, a Címerpajzs dűlőben található. Egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. Baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be. A kert előtti emlékművet 1931-ben állították^ Chernel István portréját Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész faragta meg. Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek. A II. világháború után államosították, és gazdálkodóknak adták bérbe. A pusztulástól végül Horváth Ernő, a Vas Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese mentette meg^ az 1965-ben a múzeum birtokába került. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, és a nagyközönség számára is megnyitották. A kertet Retkes József tervei alapján rekonstruálták. A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően területe 1972-re 2,6 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják. Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták, és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették. 2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be. 2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornai Endre András kőszegi szobrászművész munkája.
8900 Zalaegerszeg, Csácsi utca

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan
4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Debreceni Egyetem (Egyetem tér 1.) központi épülete mögött található. A városközpontból az 1-es villamossal, vagy a Déri tér-Baltazár Dezső tér-Bethlen utca-Egyetem sugárút illetve a Péterfia út-Nagyerdei park útvonalon kerékpárral is megközelíthető. A Debreceni Egyetem központi épülettömbje mögött található az 1928-ban alapított Botanikuskert, melyben a világon ismert 3000 kaktuszfajta közül 1200 megtalálható. A trópusi gyűjtemény üvegházi ritkasága a közel 100 éves szágó, mely a fenyőfélékkel rokon. Mellette orchideák, banánfa, vanília is található a csodálatos (kertben) környezetben. A kert nevezetessége a Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujából származó dióból sarjadt emlékfa is. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 8.00-tól 18.00 óráig (télen november 15. és március 15. között 8.00-tól 16.00 óráig). Pálmaház: hétfőtől szombatig 10.00-től 12.00 óráig és 13.00-tól 15.00 óráig, kivéve pénteket, amikor 10.00-től 12.00 óráig tart nyitva.
3358 Erdőtelek, Fő út 91

Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát.A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fák fajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körüli csapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát. A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fákfajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körülicsapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az arborétum mellett folyóHanyi-ér pótolja a hiányzó csapadékot a talajvíz magasabb szintentartásával. A terület Buttler János, az 1879 körül Egerbenszolgáló várkapitány öccsének tulajdona volt, akinek vagyonát 1845-benelárverezték. 1870 körül egy budapesti orvos vásárolta meg, az ő neveltfia, ifj. Kovács József orvos és szenvedélyes botanikus hozta létre akertet. Már 1929-ben, az akkor már 350-féle növényt éltető arborétumróla Kertészeti Lapok írt ismertetőt, különös tekintettel a hideg, téliidőjárás hatásaira. Az arborétum mellett működik egy díszfaiskola, aholaz arborétumban található növényekről történik a szaporítás. A kert különlegességei A bejáratnál hatalmas termetű krími hárs fogadja a látogatót. Alatta egy kör alakú területen közel 30-féle talajtakaró kis cserje és törpefenyő található. A másik oldalon aprólevelű kecskerágó, elterülő boróka, az örökzöld borbolya és az erika színpompás virágai gyönyörködtetnek. 1985 hideg tele erősen megtépázta az örökzöld, szúrós levélszegélyű magyalt, amit a kastély kert felőli falánál találhatunk. Igen érdekesek a nagyon lassan növő tiszafák, melyeknek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú, vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való. Ritkaság a kert keleti részén található kínai selyemfenyő, melynek kérge nem hasonlít a többi fenyőjéhez. A repedező és darabokban leváló kéreg színe zöldes, szürkésbarna, tűi csomókban lógnak. Szokatlan látvány itt, az Alföldön a hatalmas bükkfa. A valószínűleg több mint 100 éves kocsányos tölgynek is ez az élőhelye. A kertben mindenfelé díszcserje található (madárbirsek, rózsalonc, orgonák). Skarlátvörös színben pompázik augusztusban a trombita cserje (trombitaszerű virágú kúszónövény.) Szép látvány az olasznád, mely falszerűen emelkedik. Néhány példány él itt a cukorsüveg fenyőből is. Szemet gyönyörködtető a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény.Nyitva tartás: H-P 7-16^ Szo-V 10-16
4150 Püspökladány, Farkas-sziget

A püspökladányi arborétum Kaán Károly kezdeményezésére jött létre 1924-ben. Kaán Károly a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Az országos hírű Erdészeti Szikkisérleti Telepet a világon elsőként itt hozták létre. A nyolchektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A telepített fák zöme több hazai arborétumból és csemetekertből származik, de van Kínából, Dániából és Oroszországból származó faj is. A kocsányostölgy- csoport az arborétum legősibb állománya. Az alföldön ritkaságszámba menő fafajjal, cserjével is találkozhatunk. Többek között vasfával, török mogyoróval, iráni varázsfával, japán cseresznyével, szomorú japán akáccal és kőrissel is. Az arborétum területén kilátó is található, melyről szép kilátás tárul elénk. A kilátó melletti víztározó az arborétumhoz tartozó csemetekertek öntözésére szolgál. Az arborétumi bemutatóházban Püspökladány élővilágát és a szikfásítási kutatások történetét bemutató állandó kiállítás 1992 óta üzemel. Megközelíthető közúton: Budapest felől a 4-es számú főközlekedési úton, a felüljárótól 500 m-re balra. Hajdúszoboszló felől a 4-es számú főközlekedési úton, a második püspökla­dányi bekötőútnál jobbra. Nádudvar felől ugyanaz. Berettyóújfalu, ill. Püs­pökladány felől a 42-es számú főközlekedési, ill. a farkasszigeti bekötőúton. Az arborétum szabadon látogatható, a kiállító és bemutatóház. H-CS 8-16, P 8-13.30 óráig van nyitva. Előre bejelentett csoportoknak szakvezetést biztosítanak.
Badacsonytomaj, Balaton Uplands National Park, Kápolnavölgyi út 25, 8257 Hungary

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

2100 Gödöllő, Isaszegi út

A Gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején, kutatási célokra tervezték, jelenlegi területe 347 hektár. Itt találjuk az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó és származási kísérletét, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A gödöll?i arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József f?herceg nevét visel? liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelent?sebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvaterm? és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen m?ködik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jelleg?. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.
3245 Recsk, Külterület

A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!