Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

8082 Gánt, Bányatelep 1.

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.
3348 Szilvásvárad, Szalajka-völgy

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.
8422 Bakonynána

A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremt az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A mai település valószínűleg már a 13. században is létezett, de első okleveles említése csak 1488-ból maradt ránk Nána néven. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványossága mellett geológiai érdekességként a völgyoldalban nyíló Savanyú Jóska-barlang, a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A közelben találjuk a Vadalmás, más néven Szerelem forrást.
Gemenc

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.
Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.
A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.
A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:
3394 Egerszalók, Forrás út 4.

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.
3348 Szilvásvárad

Az istállóskői barlangot Raskó Pál fedezte fel 1911-ben, és 1947-ben találták meg itt a Bükk hegység egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, többek között igen jó állapotban lévő tűzhelyet, kőszerszámokat. A barlangot az uradalom istállónak használta, innen az elnevezés kőistálló - Istállóskő (959 m). Az istállóskői ősember barlangjában egymást követően kétféle népcsoport... Az istállóskői barlangot Raskó Pál fedezte fel 1911-ben, és 1947-ben találták meg itt a Bükk hegység egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, többek között igen jó állapotban lévő tűzhelyet, kőszerszámokat. A barlangot az uradalom istállónak használta, innen az elnevezés kőistálló - Istállóskő (959 m). Az istállóskői ősember barlangjában egymást követően kétféle népcsoport élt. Közben azonban több földréteg rakódott le, így a két csoport jól elkülöníthető. Az ősemberek által használt eszközökön kívül találtak itt jégkorszaki tundraszarvas és barlangi medve, ősbölény-, bivaly- és mamutcsontokat, agyarakat is. A leletek közül néhány az Orbán-házban is látható.
7624 Pécs,

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.
8355 Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.
8681 Látrány

A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.
A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.
 
A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.
 
A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).
Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)
3517 Miskolc - Lillafüred,

A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége. Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság. lillafüredi barlangok Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. Járatainak összhossza 1043 m, ebből a bemutatott szakasz hossza 170 m. A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.
3517 Miskolc - Lillafüred,

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közigazgatási szempontból Miskolc része, földrajzilag a Szinva patak völgyében fekszik. Turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal büszkélkedő hegyvidéki üdülőhelye, számos látnivalóval, gyönyörű tájakkal. Nem csak a túrázók, hegymászók, kirándulás szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja Lillafüred, de a vadászok körében is nagy népszerűségnek örvend. Lillafüred története A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget. Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották. Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet. Lillafüredi vízesés Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény. A vízesés három szakaszból áll, mintegy 20 méter magasról zúdul alá. Nem csak tavasszal, nyáron a hóolvadás után érdemes felkeresni, hanem télen is, amikor a megfagyott vízesés is nagyszer? látványosság. Hámori-tó A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.
3944 Sátoraljaújhely - Károlyfalva,

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.
7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

2051 Biatorbágy,

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.
8418 Bakonyoszlop

Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyilást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!