Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

9946 Velemér, Fő u. 7.

A veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma. Az alapterülete zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója alapján azonban (reméljük, hogy ezt az értékelést a látogató az alább következők alapján alátámasztottnak tekinti) nagynak ítélhető. A Sindümúzeum Veleméren, a Fő utca 7. sz. alatt található és előzetes egyeztetés esetén, díjmentesen látogatható, tel: 06(20)534-2780. Világviszonylatban is egyedülálló eredményeket értünk el az Őrség jelkincsének feltárását, megértését és közzétételét célzó legfontosabb működési területünkön. E mellett a paraszti kultúra néhány egyéb tárgyát is bemutatjuk, különös tekintettel a népi fazekasság jeleket hordozó, vagy más ok miatt érdekes alkotásaira.
3413 Cserépfalu, Kossuth u. 152.

A múzeum bejárata stílszerűen a Subalyuk-barlang bejáratát és a múzeum "logó"-ját jelképezi. Itt fogadja Borsos István szobrászművész domborműve a Neander-völgyi ősember leleteit megtekinteni vágyó látogatókat. A barlang nevét az egykori barlanglakó Suba Lukács betyárról kapta. Az állandó kiállításon megismerhetjük a feltárás körülményeit, az itt talált kőeszközök s az emberi csontok I. számú másolatait, melyek korábban a Természettudományi Múzeumban voltak kiállítva. E leletek nemzetközi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a francia régészek megtudták, hogy a Suba-lyuk települése, Cserépfalu múzeumot kíván berendezni a barlangról s az abban talált leletekről, a féltve őrzött és bemutatott I. számú másolatokat településünknek ajándékozták^ tudtunkkal a II. számú másolatok még nem készültek el a Természettudományi Múzeum számára, így ezek a világhírű leletek csak itt, a mi Múzeumunkban láthatók.
5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1.

A szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik "száraz"-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A XIX. század második felében az egyik kerengősátrat lebontották. A 14,3 m átmérőjű, gúla alakú keringősátra téglapilléreken áll, magassága 9,6 m. A fő szarufákat a csillaggerendázat fogja össze. Közepéből ered a császárfa, melynek feje a tetőn felül csillagformára faragott. A malom járó kereke 13,3 m, bálványa 4,8 m, utóbbi a bálványtalpon áll, A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú, nyeregtetős, zsindely fedésű malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár. Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt.

Az épület

Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé  vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.

Programjaink: A nyári szezonban az előre meghirdetett őrléseket kézműves és egyéb programok kísérik, ezen kívül tárlatvezetés várja  közönséget a nyitvatartási időben. Részletes információk a www.szarazmalom.hu oldalon találhatóak.

1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálásra került. A XIX. század végéig gabona- és takarmánymagvakat őrölt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló malommá alakították át. Szarvason kásamalom néven ismert.A rizstermelés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és környékbeli lakosság köleskásával való ellátásában. 1962-ben fejezte be működését, az országban utolsóként. Ma ipartörténeti műemlék.
Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: a tarpai (Szatmár m.) és a vámosoroszi (Szatmár m.), amely áttelepítve az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén látható.

Nyitva tartás:

április 1. és október 31. között:

kedd-vasárnap 10-16 óráig

Belépő:

felnőtt: 500 Ft

diák/nyugdíjas 250 Ft

Belépő őrléskor:

felnőtt: 800 Ft

diák/nyugdíjas 400 Ft,

családi: 1600 Ft

Jászszentandrás, Járási Iskola út 57, 5136 Hungary

A Nemzetközi Rendőrszövetség emlékparkja, melyben felállított szobor a rendőrszövetség alapítóját Arthour Troop-ot ábrázolja. 1998. augusztusában az Ipa emlékpark alapkőletételét követőn 2000-ben átadott emlékpark létrehozása Stuchlik László jászszentandrási lakos nevéhez fűződik. Az ország első, Európa második szarvasgombász-múzeumát nyitották meg községünkben. Stuchlik László négy évvel ezelőtt kezdett komolyan foglalkozni a szarvasgombászattal, most családja erdejében próbálja meg telepíteni a különleges gombafajt. A hazai szarvasgombász-hagyományok ápolása érdekében alakították ki tanyájukon a múzeumot. Megtekinthető előzetes telefonos bejelentkezés után.
4700 Mátészalka, Kossuth utca 5.sz.

Az 1975-ben alapított mátészalkai Szatmári Múzeum a régió összegy?jtött szellemi és tárgyi örökségének legrangosabb központja. A múzeumban található Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi- és hintógy?jteménye. A közel száz darabot számláló kiállítás gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit. Mindezeket a három részb?l álló, körpanorámás szekérszínekben tárják a látogatók elé. A gy?jtemény gazdagon mutatja be a magyar kocsik valamennyi alaptípusát és azok tájjelleg? változatait. A kiállítás kiemelked? darabjai: Grassalkovich-féle Viktória hintó, Eszterházy gálakocsi, gavallér kocsi, barokk halottashintó, kígyóvasalású szekerek, orosz és lengyel típusú szánok, lajtos és szivattyús t?zoltókocsik, társas vadászkocsi, Cziráky kocsi. Az állandó kiállításban kapott helyet a kovácsm?hely, a kerékgyártó m?hely, valamint a népi gazdálkodás és háztartás eszközkészlete is. A f?épületben a Szatmár-beregi fafaragásokat, a szatmári lábbelikészítést, valamint a népi díszít?m?vészetet és lakásbels?t bemutató állandó kiállítások találhatók. A múzeum legjelent?sebb képz?m?vészeti gy?jteménye az európai hír? fest?m?vészn?, Gábor Marianne érdemes m?vész életm? kiállítása, valamint Kertész Klára kerámiái. A múzeum adattárában ?rzik Luby Margit néprajzkutató több mint húszezer oldalas néprajzi gy?jtését. Két id?szaki kiállítóteremben - havonta megújuló képz?m?vészeti tárlatok valamint tudományos és ismeretterjeszt? el?adások várják az érdekl?d? látogatókat.
6791 Szeged - Kiskundorozsma,

Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője
5940 Tótkomlós, (68) 460-828, (68) 462-122

A tótkomlósi tanyavilág emlékét őrzi a tanyamúzeum, mely a hagyományos gazdálkodás jellegzetes tárháza. A tanya részei: szoba, konyha, kamra, istálló, kocsiszín, disznóól, tyúkól, galambdúc. Láthatók: a szlovák kultúra jellegzetes bútorzatai (hasábkemence, lóca, festett sarokpad, vetett ágy), kenyérsütés, tejfeldolgozás eszközei, edényei, tanyasi kisgazdaság használati tárgyai, mezőgazdasági gépek, eszközök. Sajátossága: - a tanya előkertjében nő a város nevében és címerében szereplő növény, a komló - tanyavilág tipikus szimbóluma - kuriózumnak számító berendezési tárgyak, mezőgazdasági gépek, gazdasági eszközök
5540 Szarvas, Vajda Péter utca 1.

A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.

Kiállításaink, programjaink: Az egyik állandó kiállítás 1979-ben jött létre. Ebben régészeti leletek, a Tessedik-hagyaték, és a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar tárgyai találhatók. A másik tárlat Domán Imre egykori állatorvos néprajzi gyűjteményéből áll, amelyben az állattartás és -gyógyászat, a növénytermesztés és a paraszti konyha eszközei láthatóak.

Múzeumpedagógia: Múzeumpedagógiai foglalkozásaink az iskolai, óvodai képzés során elsajátított tananyag könnyebb feldolgozásához és életszerűbbé tételéhez nyújtanak segítséget. Ezek témáját a gyermekcsoportok életkorának megfelelően alakítjuk.

A múzeumpedagógiai programkínálat elérhető a weboldalunkon.

Téma és időpont egyeztetés: Horváth Mariann múzeumpedagógusnál a következő elérhetőségeken: h.mariann75@gmail.com, 06 20 575 34 55, 06 20 213 55 75

Nyitva tartás:

áprils 1. és október 31. között:

kedd-szombat 10 -18 óráig

vasárnap 10-16 óráig

november 1. és március 31. között:

kedd-vasárnap 10-16 óráig

Belépő:

felnőtt - 400 Ft,

diák/nyugdíjas – 200 Ft

8600 Siófok, Szűcs u. 4.

Az időszakos tojásművészeti kiállítás 2003 októberében nyílt meg Siófokon az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál rendezvényeihez kapcsolódva. Ez alapozta meg az állandó gyűjteményt, amelyben különleges népművészeti és iparművészeti darabok láthatók. Az alkotásokban nemcsak a hagyományok, hanem a finom, aprólékos, nem kis tehetséget igénylő munkák is megőrződnek. A kiállításon látható alkotások többféle csoportba sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes alakjait mutatják be különböző dísztojásokban a kézművességtől az iparművészetig. Népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb díszítő formákat is megjelenít. A remekművekből áradó szépség egyszerűen bűvöletbe ejt, mely az alkotó elismerése is egyben.
3910 Tokaj, Bethlen Gábor út 7.

A Tokaji Múzeum a város főterén álló, egykoron Tokajban élt görög borkereskedő, 1790-ben épült, családi háza. A korabeli falfestéssel díszített, felújított műemlékházban minden szinten újabb és újabb kiállítás várja az érdeklődőt, pincétől a padlásig. Állandó kiállítások: Tokaj szőleje és bora, Béres Béla egyházművészeti gyűjteménye, Szabadtéri kőtár, Pincemúzeum. Az épület földszintjén, a rekonstruált görög kávézóban és boszaküzletben várjuk a vendégeket borkóstolóval, filmvetítéssel.
7130. Tolna, Kossuth L. u. 21.

A Tolnai Kékfestő Műhely igen tekintélyes múltra tekint vissza, 1810-ben alapították.
A mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozunk. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból, valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat. A bemutató kb 30 perc élőszóban.
Vásárlási lehetőség az itt készült termékekből: méteráruk, terítők, szalvéták, kötények, párnák, különböző ajándéktárgyak.
Műhelyünkbe előzetes bejelentkezés után várjuk sok szeretettel a kedves látogatókat, valamint egész évben megtalálhatóak vagyunk különböző kézműves vásárokon, melyek listáját honlapunkon folyamatosan frissítjük.
Mezötúr, Bajcsy-Zsilinszky utca 41, 5400 Hungary

Az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, Szolnoktól 50 kilométerre található Mezőtúr, a nagy múltú mezőváros. Évszázadokon át az egyik legfontosabb vásározó központ és a reformáció egyik magyarországi fellegvára volt. Lakói számos foglalkozást űztek, ám ezek közül a XIX. században máig hatóan kiemelkedett a fazekasság. A mesterség emlékeinek összegyűjtésére sok terv született már a XX. század eleje óta, de önálló fazekas múzeum csak 1983-ban jött létre. Az alapítást követő húsz évben a gyűjteménynek a volt izraelita iskola adott otthont. 2004-ben a múzeum új helyre költözött. Mezőtúr egyik legpatinásabb, műemlék jellegű épületében, a Bolváry-kúriában kapott új helyet a mezőtúri kerámiakészítés múltját és jelenét bemutató állandó kiállítás. A múzeumnak helyet adó, 1821-ben Kállay Péter földesúr által építtetett, klasszicizáló stílusú "L" alakú lakóépület már önmagában megér egy látogatást. Egyszerű, arányos elosztású homlokzata, az udvar felőli dór utánzatú oszlopsor és az érdekes felosztású belső terek tökéletes környezetet biztosítanak a kiállított tárgyaknak, dokumentumoknak.
Eger, Eszterházy tér, 3300 Hungary

Város a Város Alatt, az egykori egri érseki pincerendszer, a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el. 2007-ben az ország 7 építészeti csodájának egyikévé választották, köszönhetően a falakon kialakult csodálatos, cseppkőszerű mészképződményeknek.
5530 Vésztő, Vésztő-Mágor

Idegenforgalmi szempontból Békés megye egyik kiemelkedő látványossága a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely.
Az emlékhely területén két 9-10 méter magas kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy 6000 év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.
Emellett sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagy hatalmú családja, a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait, melynek gazdag leletanyagát az egykori Wenckheim borpincében állítottak ki.

A területen található még egy újkőkori lakóház rekonstrukciója és a régi vízi világ mesterségeinek emléket állító pákásztanya.

A természetkedvelőket, túrázókat tanösvény várja a Holt-Körös partján. Ezáltal megfelelő lehetőséget kínálunk a vízparti, valamint az erdei növény és állatvilág megismerésére. A terület a Körös-Maros Nemzeti Park fokozott védelme alá tartozik az egyedülálló élővilága miatt.
Őshonos állatfajták, mint a szürke marha és a racka juh szintén megtekinthetőek Vésztő-Mágoron.

A Sárrét és környéke adta a népi irodalmi mozgalom jelentős személyiségeit. Ezeknek a költőknek, íróknak, tudósoknak állít méltó emléket a Népi Írók Szoborparkja.

Sütési, főzési lehetőség szintén adott az idelátogatók részére.

Nyitva tartás:
Az év hét hónapjában nyitott az ide érkező látogatók előtt. A köztes időszakban csak előzetes bejelentkezés alapján tudunk csoportokat fogadni.
április 1-30. : 9.00-16.00
május 1-szeptember 30. : 9.00-18.00
október 1-31.: 9.00-16.00
Nyitvatartási időn kívül, csak a kiállítóhely-vezető külön engedélyével lehet a területen tartózkodni!
7773 Villány, Bem u. 8.

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!