A paprikás kifli különlegességét a beledolgozott fűszerpaprika őrlemény zamata, fűszeres aromája, valamint a használata által nyert szín adja.
Rúd alakban felsodort, majd ívelt kifli alakúra formázott péksütemény. Felülete jellegzetesen vöröses-barna színű. Íze, aromája fűszeres, enyhén csípős.
Zamatos, önmagában vagy szendvicsekhez is kitűnő, mutatós küllemű, fűszeres ízű, frissen bármikor fogyasztható kifli. Különösen társasági összejövetelek alkalmával bor- vagy sörkorcsolyaként kedvelt. Általában külön rendelésre készítik, évszaktól függetlenül.
Csonka kúp alakú, cakkos szélű formában sült összetett formázással és díszítéssel készült, ünnepi kalács. Külseje világos barna, felületén sodort tésztaágból kialakított kereszttel díszítik, ennek szárain és közepén tésztarózsa van.
A pászkakalács a görög katolikusok húsvétkor megszentelt ételei között a legfontosabb. A görög katolikus egyház a húsvéti ünnepkört a pászka ünnepének nevezi. Vallási értelemben a pászkának négyféle tartalmi magyarázata van. Első etimológiai értelmezése átmenetet (héberül peszáh) jelent. A pászka második ószövetségbeli jelentése a tésztára utal. A görög katolikus egyház ezt az eredetet elismeri, de az ő húsvéti pászkájuk hangsúlyosan kovászos. A pászka harmadik értelmezése az áldozati bárány fogalomköréből fakad. A pászka negyedik jelentése Jézus Krisztus feltámadásának titokzatossággal kapcsolatos. A magyar görög katolikus egyházi szellemben a hívők a pászka misztikumában az egész húsvéti ünnepkör kiteljesedését látják. A pászkakalácsot a család legügyesebb asszonya készíti. Az alaki, sütési hibákból szerencsétlenségekre következtetnek. Készítését nagy odafigyelés mellett vallásos és mágikus jellegű cselekedetek kísérik: a kelesztésre szánt tészta felett a dagasztást végző keresztet rajzol, közben imádkozik. A tészta nem maradhat nyers, megégetni sem szabad. A felszentelt pászkakalács egy kis szeletét egy évig megőrzik. Szentelményként tisztelik, tárolják. Hiszik, hogy védelmet nyújt a villámcsapástól, véd a házi kártevőktől, szerencsétlenségtől, hat a betegségek ellen.
A Piros Arany kiváló minőségű paprikából készült ételízesítő, mely a nyers paprika ízét és színét biztosítja a fogyasztók számára az év minden szakában. 1963 óta töretlenül népszerű és egyedülálló termék a hazai piacon. Megnevezése gyakorlatilag fogalommá vált, mely tradíciót, minőséget, egyediséget takar, és ismert a legtöbb magyar ember számára.
A fűszerpaprikát és pritaminpaprikát tartalmazó Piros Arany csemege és csípős változata is kapható az oly kedvelt tubusos kiszerelésben.Hajszálvékonyra húzott, semleges ízű, ropogós tésztarétegek között különböző édes vagy sós töltelékkel gazdagon töltött sütemény.
Elnevezése a „réteges" melléknévből képzett főnév. Eredetileg töltelék nélküli volt, sok tésztarétegből állt. A 18. századtól a rétestésztát az asztalon kézzel húzták hártyavékonyra, tölteléket tettek rá, és az abrosz felemelgetésével irányítva göngyölték a tésztát a töltelék köré. Kerek tepsiben, vagy csigavonalban sütötték ki az ún. parasztrétest. 1794-ben egy keceli asszony vitt ilyet egy gyermekágyas asszonynak. Paszitára (keresztelőre) sütése a 20. század elejéig szokás. Hártyaszerűen vékony rétes Makón, Heves megyében és Dunaföldváron is ismert. Hódmezővásárhelyen 1868-ban új esztendei rétessel köszöntötték a béreseket, cselédeket. A töltelék-változatok, jellemzően, egyes vidékekhez köthetők.
A paraszti ünnepek nélkülözhetetlen süteménye volt. A 20. század elejére országosan elterjedt. Ma fogyasztása általános. Főétkezést követő desszertként, de önálló második fogásként is szerepelhet. Ízei leginkább a forró rétesnél érvényesülnek. Saját készítésű rétestésztát ma már csak az idősebbek nyújtanak.