Az egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium Hagyományok- Ízek- Régiók (HÍR) Védjegy pályázatán sikeresen szerepelt és 2 hagyományos terméke: a mákos kukoricamálé valamint a lakodalmi béles elnyerte a díszoklevélbe foglalt HÍR védjegyet.

Házunk specialitása a dióból és zöld dióból készült termékek, mint pl. zöld dió befőtt (narancsos, rumos ízesítéssel) vagy zölddió lekvár (citromos, narancsos, rumos ízesítéssel), amely a családunk dió ültetvényének terméséből készül.

A zölddióban lévő keserű- és cseranyagok serkentőleg hatnak az epekiválasztásra, az étvágytalanságra, a gyomor- és bélpanaszokra, valamint javítják az emésztést is.

Magas vastartalma miatt sápadtság, vérszegénység, levertség esetén különösen ajánlható.

 Húsételekhez szósz készíthető belőle, de hagyományosan használják édességek és desszertek ízesítésére is.

Ovális alakú, magas, 3 kg-os, 6 ágból font, hullámos oldalú, formában sütött kalács.  A felső héj, amelyet a fonatokon kívül még a jellegzetes “matyóvirág” díszít, fényes, színe vörösesbarna. A kalács bélzete foszlós.

Változata a Matyó perec, mely a kalácstól tömegben, megjelenési formában tér el.

Két végén elkeskenyedő, három ágból font, 250 gramm tömegű (esetleg 500 grammos) lapos kalács. Héja aranysárga, vörösesbarnába hajló, fényes. A felületen a fonás jól felismerhető. Búza finomliszt, tej, vaj, cukor, élesztő, só felhasználásával készül. Üzemi gyártásnál a vajat margarinnal, a tejet tejporral helyettesítik.

A késő középkori, kora újkori parasztkalács két fő formája a kenyér módjára kiszakított cipó (kerekes kalach), illetve a fonott tészta (fonth kalách, fonatos kalácz). Mindkettő búzalisztből, töltelék nélkül a kemence fenekén és nagyünnepre sült. Az újkori kalácsok tésztája finom összetételű (búzaliszt, vaj, tej, erjesztőanyag, esetleg tojás).

A 19. századtól a malmok modernizációjának eredményeként finomabb lisztből gyúrhattak tésztát, pl. kalácsot. A 19. század végére a kalács kelesztéséhez már sörélesztőt használtak.

A 20. század elején a tejjel, vajjal és tojással gyúrt kalácsot a módos családokban hetente (szombaton), szegényebb családokban nagy egyházi ünnepekre, karácsonyra, húsvétra, pünkösdre és lakodalomra sütöttek.  Csongrádon (Mindszenttől 31 kilométerrel északkeletre) még a szegényebbek is kitartottak a vajjal, tejjel és tojással gyúrt változat mellett.

Burgonya tartalmánál fogva eltarthatósági ideje hosszabb, bélzete kevésbé morzsálódik. Igen tápláló termék. Összetétele kedvezőbb a hagyományos, csak búzalisztből készült kenyereknél, mert a burgonya kiegészíti a búzaliszt nem teljes értékű fehérjéit.

Észak-Magyarországon kevés jó minőségű búza terem. A szlovák nyelvterülettel határos országrészben - az ökológiai adottságok miatt - jelentős volt a burgonyatermelés, ill. a krumplis kenyér készítése. Krumplis kenyeret készítettek a hasonlóan magas növénytermesztési zónába tartozó Székelyföldön is. A burgonyás kenyér bélzete tömöttebb volt, mint a csak búza lisztjéből készült kenyéré, hosszabb ideig elállt a burgonya miatt.

A híres miskolci kenyeret a kenyeres kofák előszeretettel árulták a piacon, külön kenyeres kofasort alkotva a miskolci Búza téren.

A burgonya Magyarországon a 19. század elején még csak államilag támogatott, termesztésre ajánlott növény volt, a paraszti használata kenyérsütésben a 19. század második fele előtt nem valószínűsíthető. A konzervatív magyar parasztgazdaságokban a burgonyás kenyér viszonylag későn jelent meg.

A kenyér a magyar táplálkozási gyakorlat szerint szinte minden étkezéshez fogyasztható. A miskolci krumplis kenyér országos szintű kedveltségét a szokásos magyar ételekhez illeszkedő kellemes ízének köszönheti.

Gyógy- és fűszernövény szárítmányok, kézzel készített gyógynövényes kenőcsök, lekvárok, menta szörp, Lacrima Güntheri gyógynövény-likőr, levendulaolaj.

A Szent Mauríciusz Monostor fallal körülvett klastromkertjének egy részét a gyógynövénykertészet és a gyümölcsös foglalja el, melynek kialakításában - többek mellett - elévülhetetlen érdemei vannak az előző perjelnek, Kiss Domonkos atyának. A kerti munkák irányításában és a termékeink kereskedelmi forgalmazásában nagy segítségünkre vannak munkatársaink, korábban Tinya Flóra, aki 2010 nyarától látja el a gyógynövénykert vezetői és az általános termékmenedzseri feladatokat, ma pedig Laukó Árpád. A korábbi évszázadok hagyományait igyekszünk a mai kor termesztési módszereivel, eredményeivel és a változó fogyasztói igényekkel összhangba hozni. Jórészt - egyes termékek esetében kizárólag - bio- és a természetet kímélő módszerekkel termesztett és szárított, ill. a Bakonyban gyűjtött gyógynövényeink őrlés nélkül, 25 ill. 50 grammos kiszerelésben kerülnek forgalomba. Gyógynövényeinket nem csak tea, hanem kenőcs és illóolaj formájában is forgalmazzuk. Termékeink élőmunka-igénye nagy, azok feldolgozása során (szedés, válogatás, szárítás, csomagolás) igyekszünk a lehető legnagyobb gondossággal eljárni.