A fehér négyzetben átlós kék csíkkal jelzett körtúra-útvonal Salgóbányáról vezeti el az érdeklődőket a Medves-fennsík két felhagyott és rekultivált bányájához, a Kis-bányához és az Új-bányához.

A Medves-fennsík a 2,4-2,2 millió évvel ezelőtti vulkanizmus során kialakult nógrád-gömöri bazaltvidék legszebb vulkáni takarója. A 12,8 négyzetkilométer területű rétegvulkáni felépítésű bazaltfennsíknak ma egy 7,8 km2-es része tartozik Magyarországhoz, amely a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet részeként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez.

A terület kialakulásának és felépítésének megfelelően a földtani tanösvényt bejárva az állomásokon a különböző kifejlődésű lávafolyásokról és vulkáni törmelékes kőzetekről (piroklasztitok) szerezhetünk ismereteket a tájékoztató táblák segítségével.

Az útvonal kiindulópontja megközelíthető a salgótarjáni 11/B jelzésű helyi autóbuszjárat salgóbányai végállomásáról.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetést biztosít a bejáráshoz. 

A Hollókői Tájvédelmi Körzet az Ófalu népi építészeti értékeit, településszerkezetének, a várrom természeti környezetének, az egykori paraszti gazdálkodási mód jellegzetes nadrágszíjparcelláinak, valamint a hagyásfás legelő megőrzésének érdekében létesült 1977-ben. 

Tíz évvel később Hollókő ófalu és környezete kulturális kategóriában világörökség címet kapott. A település népi építészeti emlékekben gazdag központi része a palóc szalagtelkes falutípus jellemző, kivételes egységben és épségben megmaradt példája. A palóc nagycsaládrendszer, az ún. hadak települési rendje napjainkig megőrződött.

A Kacsics nemzetség ősi birtokai közé számító falu fölött magasodó szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat egy 362 méter magas sziklaoromra építették még az Árpád-korban. 

A Vártúra ösvény az Ófaluban lévő - a tájvédelmi körzet természeti és kulturális értékeit bemutató - Tájháztól indul és a várba visz föl, onnan a domb gerincén a faluközpontban lévő parkolóhoz lehet visszasétálni. 

A Biológiai tanösvény a Vár-hegyet és az ún. Túlsó-mező hagyásfás legelőjét öleli körül. A 4,5 km hosszú sétaút a Cserhátra jellemző élőhelyeket mutat be.

Hollókő település parkolójából, illetve az Ófaluban lévő Tájháztól indulva gyalogszerrel járhatók be az útvonalak.

Mindkét útvonal egész évben szabadon látogatható. Bejárásukhoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igén alapján szakvezetést biztosít.

A tematikus útvonal, amely területre jellemző hajdani tölgyesek, cseresek maradványait és az erdőirtások nyomán keletkezett legelők növény és állatvilágát mutatja be, az Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területen található „Ősfenyő Belépő” fogadóépülettől indul.

A tanösvény két útvonalszakaszból áll; az elágazástól a nyugat felé tartó 1 km-es sétaút a rekultivált Keménykő-bánya érintésével vezet vissza a kiindulóponthoz. A bányától kb. 500 méteres kitérővel a Puhakő-bányához is el lehet sétálni. 

Az elágazástól kelet felé indulva, a dombtetőn kilátó és pihenő fogadja a látogatókat. Innen a Felső-Hólya-puszta érintésével lehet visszaereszkedni a Borókás-árok elejéig. 

A tanösvény a természetvédelmi bemutatóhely nyitvatartási idején belül szabadon, túravezetés nélkül látogatható.

Az ipolytarnóci Biológiai tanösvény mellett a védett természeti területen található további tematikus útvonalak bejárása is ajánlott:

Borókás-árok geológiai tanösvény

Kőszikla tanösvény

Kőzetpark

Az Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület meglátogatásakor mindenképp érdemes a tanösvényeken kívül a világhírű ősmaradvány lelőhelyet is felkeresni, valamint az Ősfenyő Belépő fogadóépületben megismerkedni a terület természeti értékeivel. A területen tekinthetők meg a bükkábrányi külfejtésben 2007-ben napvilágra került ősfák is.

Az Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területen belül a belépődíj ellenében csoportosan látogatható Borókás-árok geológiai tanösvényt bejárva a 24 millió évvel ezelőtt keletkezett glaukonitos homokkő feltárásait, a homokkő és a rátelepült vulkáni kőzetek érintkezési zónáját szakvezetés mellett tanulmányozhatják az érdeklődők.

A védőépületben a miocén kori folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő (Pinuxylon tarnocziense) maradványát, a nagycsarnokban kiállítást, továbbá a lábnyomok keletkezésének idejére jellemző ősföldrajzi környezetet és az ősállat fajokat bemutató számítógépes animációt, a csarnok mellett az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetik meg a látogatók.

Az ipolytarnóci Borókás-árok geológiaii tanösvény mellett a védett természeti területen található további tematikus útvonalak bejárása is ajánlott:

Biológiai tanösvény

Kőszikla tanösvény

Kőzetpark

Mindenképp érdemes az Ősfenyő Belépő fogadóépületben is megismerkedni a terület természeti értékeivel a kiállításokon, filmvetítéseken. A fogadóépület szomszédságában tekinthetők meg a bükkábrányi külfejtésben 2007-ben napvilágra került ősfák.

A bükkaljai Szomolya község központjából Ny-i irányba vezet a tanösvény, mely az 1960-ban védetté nyilvánított, 30,9 hektár kiterjedésű Szomolyai Kaptárkövek természetvédelmi terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. 

A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el az a nyolc nagyobb fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat, amely Magyarország legtöbb (117 db) kőfülkével rendelkező kaptárkő-csoportja. A sziklaalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. 

Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. 

A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája - barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek - a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től.

Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető.

A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.

A létesítményben a „Karszt és élővilága” című, diorámákkal, terepasztallal, tablókkal, interaktív multimédiás eszközökkel színesített állandó kiállítás megtekintésével bővíthetik az érdeklődők a Bükkel kapcsolatos ismereteiket. 

Az épületben ajándékbolt és információs pont működik a Bükk természeti, kultúrtörténeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadványok széles választékát kínálva. 

A helyszínen április 15. és október 15. között kerékpár kölcsönzésére is lehetőség van.

Az oktató- és látogatóközpont szálláshelyet is biztosít.

A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be.

Az Eger - Felsőtárkány - Lillafüred műút bükk-fennsíki elágazásánál (a bánya-hegyi parkolónál) levő sorompóig gépjárművel is el lehet jutni, innen a zöld négyzet jelzésű turistaúton gyalogosan közelíthető meg a Kis-kő-hát és a Zsérci-Nagy-dél közti nyereg (Kis-Kőhát-nyereg), a tanösvény kiindulópontja. 

Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.

Az Olasz-kapui tanösvény (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt.

Megismerkedhetünk az emberi tevékenység eredményeként kialakult hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével (karrmezők, karsztvápák, töbörcsoportok), egy fennsíkperemi bérc (a Tar-kő) karros felszínével, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepeivel, az Őserdő 24 hektár területű montán bükkösével (amelyet 1942-ben nyilvánították védetté), a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgyével (Káposztáskert-lápa) és az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával: a hegység legidősebb forrásbarlang-nemzedékéhez tartozó Körös-barlanggal.

A Bükki Nemzeti Park olasz-kapui parkolójától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra útvonal egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít az útvonal bejárásához.

A Mátrafüredről, a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolától induló (de mindkét irányból bejárható) útvonal a 499 m magas Sár-hegy tetejének érintésével Gyöngyösre, a Felső vasúti megállóhelyre vezet a Rákóczi turistaút nyomvonalát követve.

Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkántorzó felszínét, amelynek nagy része az 1975-ben létesített Gyöngyösi Sár-hegy természetvédelmi terület révén kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez.

Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít. 

A Szalajka-patak mentén vezető sétaút (turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet.

A táblák a Bükki Nemzeti Park létesítéséről és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást.

Az útvonalat bejárva megismerkedhetünk továbbá a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál.

Az egész évben szabadon látogatható sétaút Szilvásvárad szélétől a Szalajka-völgyben halad az Istállós-kői-barlangig. Bejárásához igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szakvezetést biztosítanak.