A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincéig kalauzolja a látogatókat.

A tanösvény hossza a Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km, bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző korú és eredetű kőzetekkel (pl. dolomit, radiolarit) és felszínformákkal, a terület természetes vegetációjára jellemző gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori (Kyjatice-kultúra) erődített teleppel (földvárral) ismertet meg.

Az útvonalhoz a volt Ifjúsági tábornál (jelenleg Park Hotel Táltos) és a Vár-hegyen lévő Várkúti Turistaháznál is lehet csatlakozni.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től.

Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Kő-közi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető.

A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának felkeresésével.

A létesítményben a „Karszt és élővilága” című, diorámákkal, terepasztallal, tablókkal, interaktív multimédiás eszközökkel színesített állandó kiállítás megtekintésével bővíthetik az érdeklődők a Bükkel kapcsolatos ismereteiket. 

Az épületben ajándékbolt és információs pont működik a Bükk természeti, kultúrtörténeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadványok széles választékát kínálva. 

A helyszínen április 15. és október 15. között kerékpár kölcsönzésére is lehetőség van.

Az oktató- és látogatóközpont szálláshelyet is biztosít.

A tanösvény a növénytani és kultúrtörténeti értékei miatt 1977 óta védett Babócsai Basa- kert Természetvédelmi Területen található.

A terület nevezetessége a részben csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) alkotta nárcisz-mező, amelynek látványa virágzáskor (április-május fordulóján) különleges élményt jelent. A nárciszok jelenléte a hagyomány szerint a török időkből ered: a babócsai várat ostromló török pasa egyik felesége ültette a növényeket a területre. Jelenleg e védett növénynek itt található a legnagyobb állománya hazánkban.

Akik nem a nárciszok virágzása idején látogatnak ide, nem maradnak látnivaló nélkül, mert a területen érdekes kultúrtörténeti emlékek is fennmaradtak: a régészeti feltárások nyomán egy Árpád-kori templom, valamint a török korból többek között egy fürdő maradványai kerültek napvilágra a területen, illetve annak közelében.

A tanösvény bejárását érdemes egybekötni a közeli Mérus-erdő tanösvény és Erzsébet-sziget tanösvény felkeresésével.

E tanösvénynél már a megközelítés is élményszámba megy, mert a Dráva folyó és szigeteinek élővilágát bemutató sétaút Barcstól 3 kilométerre, a Dráva 149. folyamkilométerénél található szigeten helyezkedik el. A kiindulóponthoz sétahajóval, kajakkal, vagy kenuval lehet eljutni. A tanösvény felkeresése érdekes része lehet egy drávai kenutúrának.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által a nyári időszakban szervezett egynapos kenutúra Barcsról indul és Drávatamásiban végződik, ahol a Drávatamási Természetismereti Központ változatos programokkal várja a látogatókat.

Ha a Drávatamási Természetismereti Központot Barcsról sétahajóval közelítjük meg, a hajóút során lehetőség van a Csomoros-szigeti tanösvény szakvezetéssel történő bejárására.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A Mecsek legrégebbi tematikus túraútvonala.

A Pécshez közeli Cserkútról és Kővágószőlősről egyaránt megközelíthető, a Jakab-hegy földtani, felszínalaktani és kultúrtörténeti értékeit bemutató, 10 állomást felfűző tanösvény hossza 8 km.

A túraútvonal érinti többek között a Babás-szerkövek bizarr sziklaalakzatait, ahol a felépítő kőzetről és a felszínalakító folyamatokról egyaránt tájékozódhat a látogató. A Remete-barlangnál és a Zsongor-kőnél további látványos felszínformákhoz kalauzol el az útvonal, utóbbi esetében a kilátóból a Pécsi-sík feltáruló panorámáját is meg lehet csodálni. Innen Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű földvárának mai is jól látható sáncain keresztül vezet tovább az út a Jakab-hegy fennsíkjára, ahol a pálos kolostor romjai és a kolostorhoz tartozó hajdani halastó képviselik a középkor emlékeit. Ismét átkelve a sáncokon, már a földvár területén kívül, újból a történelmi múlt emlékei között járunk: a vaskori erődítmény lakói a telep nyugati oldalán alakították ki temetkezőhelyüket. A több száz, 1,5–3-4 méter magas sírhalom két csoportban, két halomsír-mezőt alkotva helyezkedik el az erdőben.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Önmagában is bejárható az említett két település valamelyikéről kiindulva, de egy hosszabb mecseki kirándulás útvonalába is beilleszthető.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatóak végig. A tanösvények mentén a fákra vagy kövekre festett emblémák és állomás-jelző számok segítik az önálló bejárást, de természetesen igazgatóságunk szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A Jakab-hegyen ilyen a Kövirózsa tanösvény, amelynek vezetőfüzete letölthető innen.

A tanösvény kezdőpontja a mattyi Madár Emlékpark (Pantheum Avium) közelében, Keselyősfapuszta (Matty település része) határában található. Az útvonal bejárásával a közeli településrész neve által sugalltakkal ellentétben természetesen nem „keselyőket”, hanem elsősorban és legnagyobb számban kormoránokat figyelhet meg a látogató. A Dráva holtmedrein keresztülhaladva, a folyópartra kiérve látható a túlparti népes kormoránkolónia. A madarak megfigyeléséhez érdemes távcsövet is magukkal vinniük azoknak, akik nekivágnak a kb. 2 kilométer hosszú sétának.

A túraútvonal kiindulópontja gépjárművel, kerékpárral, valamint gyalogosan egyaránt megközelíthető.