Kézművesek
Mezőtárkányban élek,egy Heves megyei kis faluban.1970-es évek elején kezdtem el népművészettel foglalkozni, körülbelül 20 évig különböző halászhálókat készítettem, és kutattam a halászat múltját.Később megismerkedtem a kosár fonással, majd a csipkekészítéssel.A gyékénykötést Hánis János orosházi mestertől tanultam.Jelenleg a gyékény-sásfelhasználás, és a csipkekészítés tölti ki napjaimat.Több nemzetközi és hazai kiállításon vettem részt önálló és csoportos kiállítóként
Kézművesek
Ég a kovácstűz, izzik a fém a forró fészekben. A tiszaeszlári Vajda család kovácsműhelyében generációk kovácsolódnak össze egy ősi mesterség mentén.
Vajda Lászlót már gyermek kora óta szenvedélyesen érdekli a kovácsmesterség, folyamatosan gyűjti a népi kézműves hagyományt múzeumokban, könyvekben, öreg mesterektől, nyári alkotótáborokban. Első munkáit 1985-ben az Országos Népművészeti Kiállításon Arany Oklevéllel díjazzák. Tokajban művésztelepen külföldi mesterekkel együtt dolgozik, köztéri munkákat készítenek. 1990 óta saját műtermében dolgozik és oktat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Népművészeti Egyesület tagja, majd elnöke. A díszmű kovácsolás minden szakága foglalkoztatja, csak kézműves technikákat alkalmaz. Munkái közintézményekben, hazai és külföldi köztereket és belső terekben kapnak helyet. Számos hazai és külföldi városban volt önálló kiállítása. Műhelygalériát működtet Nyíregyházán. 1986-ban népi iparművész címet, 1996-ban Király Zsiga díjat kapott.
Kézművesek
Takács István nem örökölte a kovácsmesterséget. 1950-ben született Pölöskefőn (Zala megyében). Az általános iskola elvégzése után lakatosnak tanul. Ám Balatonalmádiban a gyakorlati műhelyük kovácsmesterének, Koppa Györgynek bámulatos szakmaszeretete és tudása lenyűgözi a fiatal diákot. Attól kezdve ő is kovács akart lenni. 1968-ban visszatér Zalába, ahol a kovácsolást a neves mester dolgaira emlékezve, szinte teljesen önerőből igyekszik elsajátítani. S, mert a kovácsoknak ragyogó a ritmusérzéke, s őt a zene szeretete is mindig vonzotta, katonai bevonulásáig az akkori neves gelsei zenekarnál, a Lorenzónál basszusgitározik. Leszerelését követően lakatosként, kovácsként, később művezetőként dolgozott különböző munkahelyeken.
1981-ben tesz mestervizsgát. Még külföldi tanulmányutakra is elmegy, hogy az ősi mesterség minden korszakába, stílusába beleáshassa magát. Ma már saját műhelyében dolgozik Zalaszentbalázson, ahol a maga tervezte — a népi kovácsmesterség legszebb hagyományaiban gyökerező — gyönyörű kapukat, kerítéseket, korlátokat, tükörkereteket, asztalos- és ácsvasalásokat, torony- és sírkereszteket, kandallótartozékokat, üstöket, kerti bútorokat, gyertyatartókat készít megrendelőinek.
Magas szakmai elismerések tulajdonosa. Két alkalommal nyerte el az Ipar Kiváló Mestere címet, két alkalommal a Kézműves Remek Díjat, később a Magyar Termék Nagydíjat, a Magyar Minőség Háza Díját, az Élő Művészet Gránátalma Díjat, és kiérdemelte a Népi Iparművész kitüntető címet. Rendszeresen részt vesz nemzetközi kovácskonferenciákon, találkozókon. Elnökségi tagja a Magyarországi Kovácsmíves Céhnek és a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek.
Szemet gyönyörködtető kovácsoltvas tárgyaival vallja és tanítja, hogy a kovácsok lobogó tüzét hittel és szeretettel lehet csak megőrizni az utókor számára. Műhelyében jelenleg is három tehetséges diákját próbálja bevezetni a kovácsművesség mélységes rejtelmeibe. Négy gyermeke közül az egyetlen fiú is tovább viszi a szép mesterséget. Ő édesapja útját követve éppen külföldön dolgozik, és fejleszti tovább tudását. Amikor hazatér, ő veszi át a zalaszentbalázsi műhelyben a stafétabot helyett a kovácskalapácsot.
Kézművesek
A merített papír készítését 1991-ben ismertem meg a szentendrei majd a dunaújvárosi papírmerítőktől. Ekkor még szakkör formájában kezdődött a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületnél Szegeden a papírmerítés, ehhez rakodhatott a kísérletezgetések, a tapasztalás által szerzett sok kisebb-nagyobb ismeret. 1995-ben önállósulva, egy kis csapat szorgos munkájával készítem el a különféle okleveleket, emléklapokat, borítékokat, levélpapírokat, esküvői és egyéb meghívókat, natúr papírokat, művészpapírokat mappákat, névjegykártyákat, programfüzeteket, bor - és más csomagolásokat, étlapokat, térképeket. Kezdetben a papír alapanyaga cellulóz volt, fokozatosan tértem át a hulladékpapír újrahasznosítására, és 1997. óta csak hulladékpapírból dolgozom. Papírom a világ több tájára eljutott: az USA-ba, Hollandiába, Németországba, Finnországba Franciaországba. Külön elismerésnek tekintem, hogy a Japán császár papírhajtogatója is vásárolt tőlünk. Jelenleg a feketén kívül minden színt előállítunk merítéssel az 50X70 cm-es méretig ezen felül öntéssel. Fontos elem a testre szabott papírok elkészítésénél a vízjel, a dombornyomás és a biztonsági szál általunk kínált lehetősége.
Kézművesek
Tevékenységét otthonában végzi, szívesen vállal mesterségbemutatókat. Szakmai díjak, elismerések: 1989. Országos Népművészeti Kiállítás, bronz plakett^ 1991. Pro Renovanda Cultura Hungariae, jutalom^ 1991. Népművészet Ifjú Mestere^ 1994. Vas Megyei Népi Kézműves Alkotók Kiállítása, díjazás^ 1998. Szombathely Ajándéktárgy pályázat, elismerés^ 2000., 2001. Irottkő Natúrpark, elismert termék^ 2001. Népi Iparművész^ 2002. Irottkő Natúrpark, elismert termék
Kézművesek
Feleségem több mint 20 éve készít mézeskalácsokat először csak saját részére, velem is megszerettette a mézeskalács készítést. Mindketten 2007-ben elvégeztük a békéscsabai mézeskalács készítő tanfolyamot és közös vállalkozásba fogtunk. Igyekszünk megőrizni a hagyományos formákat ( tükrös szív, huszár, polyás baba ) de bármit készítünk vásárlóink igénye szerint is. Mézeseink nagy része zsüriszámmal rendelkezik. Készítünk mézespuszedlit hagyományost habos bevonattal, kakaós zománccal, lekvár vagy csokival töltöttet is.
Kézművesek
Népi kismesterségek oktatása kézműves foglalkozások keretében: bőrműves, nemez, mézeskalács, szálas anyag: szalma, gyékény, csuhé, viseletesbaba, népi gyöngy, népi játék, kemencés finomság, falusi élet bemutatása.
Kézművesek
Faliszőnyeget, táskát, süveget, egyéb öltözékeket és kiegészítőket, gyermekjátékokat készít. A nemezelés mellett pasztell és akvarell képek festésével is foglalkozik. Mestersége rejtelmeibe szívesen bevezeti az érdeklődőket a Művészetek Házában, ahol nemezelő műhely működik. Munkái megvásárolhatóak a kézműves boltokban.
Kézművesek
1977-ben születettem Zentán,Vajdaságban. A népi kultúra kisiskolás koromtól életem szerves része, amikor is fazekaskodni és nemezelni tanultam. Számos hagyományápoló tábor résztvevőjeként a népzene és néptánc is egyre közelebb került hozzám. Szakmát szereztem a Nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolájában textilműves - nemezkészítő szakon. 2010-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet a tárgyalkotó népművész nemezkészítő kategóriában. Ötödik éve a ”Nemezelés a Hortobágyon” tábor egyik főszervezője és oktatója vagyok.Mintáimat ösztönösen alakítom, formálom, de mindig egy ősi, tiszta mintavilággal rendelkező tárgyból indulok ki. Sokszor merítkezem úgy a református mennyezetkazetták mintakincséből mint a régi kályhacsempékből, hímzésekből, pásztorfaragásokból.
Kézművesek
A kunság fővárosában, Karcagon születtem 1950-ben. Sokat beszélhetnénk róla hogyan érintett meg a népművészet, de konkrétan 1971-1973 katona koromban indult, véletlenül. Ugyanis nem papírra, hanem egy darab fára rajzoltam rá Petőfi kontúrját, így késztetést éreztem arra, hogy meg kell ezt faragni... Úgy is lett, sikerült és jött a többi fafaragás, kisplasztikák, kiállítások. Nekem ez nagyon nagy öröm volt. 1973-ban leszerelés után a Karcagi Amatőr kör tagja lettem. Nagyon sok kiállításon vettem részt azzal a nagyszerű csapattal , de sajnos a 80-as években feloszlott. Én a felszolgálói munkám mellet, azért faragtam amennyit az időm engedett. 1991 nagy fordulót hozott a népi faszobrászoknak. Hajdúszoboszlón megrendezték az első Nemzetközi szoborfaragó tábort, melyre engem is meghívtak. Azóta is járom az országot. Minden évben hívnak valahova. Voltam: Berekfürdőn, Nádudvar, Debrecen, Nyíregyháza, Kunszentmárton, Letenye, Tóthszentmártoni- telepeken. Bemutatót tartok neves rendezvényeken. Szobraim eljutottak az ország számos városaiba és külföldre is. Munkáim a kunsági táj egyszerű paraszti világ jellegzetes embereit mutatják be.
Kézművesek
Citerakészítéssel foglalkozik. A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.
Kézművesek
Bízunk abban, hogy hangszereinkkel eredményesen hozzájárulunk az igényes zenei nevelés feltételeinek javításához, hogy sokak kezében válnak hangszereink a test, a lélek önkifejező, élményeket adó meghosszabbításává. Célunk, hogy munkáinkkal minél többet adjunk át abból zene-és hangszerszeretetből, amelyet meghatározó, elemi élményként, családi körben apánktól kaptunk.
Kézművesek
Kovács László 1987-ben végzett a Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Iskola hangszerkészítő szakán cimbalomkészítőként. Rövid ideig a Kozmosz Ipari szövetkezet cimbalomműhelyében dolgozott, majd 1989-ben Néprajzi Múzeum Népzene Gyűjteményébe került hangszerrestaurátorként. 1991-ben általános tárgyrestaurátori képesítést szerzett. 1999 óta népzenészi, oktatói tevékenysége mellett saját műhelyében népi hangszerek, elsősorban citerák, cserépsípok, (körtemuzsika, okarina, madársíp), valamint egyéb játék hangkeltő eszközök (diósíp, vonatsíp) készítésével foglalkozik. Hangszereit a Népi Iparművészeti Tanács zsűriszámmal látta el. Citerát jelenleg hat változatban készít - zenekarok és szólisták számára prím és tenor, fenekes és feneketlen kivitelben minden hangolásban és méretben. (Vályú, vályú citera 1 db kisfejjel, kisfejes, belsőfejes, hasas és kisbasszus)
Kézművesek
A magyar nép ősi hangszereit készítem. 35 éve készítettem az első furulyámat bodzafából, ahogyan régen a pásztoraink is. Sokáig csak hobbiból faragtam őket. Igazi fejlődés akkor kezdődött a hangszerek minőségében, amikor zenészekkel kerültem kapcsolatba. A 35 év alatt nagyon sok tapasztalat és tudás gyűlt össze, ez a folyamat még most sem állt le. Szívesen fogok új hangszer építésébe. Történelmi hangszereket, más népek hangszereit is szívesen rekonstruálom. A hangszerek nagy részét különböző gyümölcsfákból készítem. Hangolásuk különböző, a megrendelők igénye szerint.
Kézművesek
GÁTS Tibor citerakészítő, a Népművészet Mestere, 1949-ben született Kaposváron. 1973 óta készít népi hangszereket, különféle citerákat, ütőgardont. Hangszereivel évek óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. I976 óta a Népművészet Ifjú Mestere, 1979 óta népi iparművész, 1993-ban megkapta a NÉPMŰVÉSZET MESTERE címet.
