Szekszárdi borút

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Budapesttől 150 km-re délre a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz síksága és a Mecsek nyúlványai által övezve terül el a Szekszárdi történelmi borvidék. Zombától Bátáig 12 település határában csaknem 2000 hektár tartozik a szőlő-termőhelyhez. Kiegyenlített klímája, domborzata és talajadottsága harmonikus környezetet biztosít a rangos minőségű fehér- és vörösbort adó szőlők termesztéséhez. Az évszázadok során a szekszárdi bor hívei közé tartozott többek között Liszt Ferenc, Garay János, Babits Mihály, IX. Pius pápa. A szekszárdi fehérborok zamat gazdagok, tüzesek, kissé lágy karakterűek. Európa-szerte kedveltek mélyvörös, telt, bársonyos, kellemesen fanyar vörösboraink. Garay János Szegszárdi bordal c. versében találkozunk először a Bikavér kifejezéssel. A több szőlőfajta házasításával készülő Bikavér ma is a borvidék zászlós bora. A 2000. szeptemberében megnyílt borúton barangoló természeti, műemléki látnivalókban gazdag településekkel ismerkedhet. Borházak, borospincék, pinceszerek, tájházak, tanya-múzeum, barrique-pince, kerámia- és mézeskalácsos-műhely, borpárlat-palackozó, valamint szabadtéri borkút csalogatja a turistát. E vidék a hagyományos magyar gasztronómia őrzője is. Kellemes kisvendéglők, hangulatos éttermek kínálják tájjellegű ételspecialitásaikat. Sióagárd és Sárköz népviselete, folklórja, a gazdag rendezvénykínálat színesítik az itt tartózkodást. A környék további változatos turisztikai programokat nyújt az egész család számára: gyalogtúra, lovaglás, horgászat, vadászat, strandolási lehetőség, gemenci kisvasút, grábóci szerb templom, dunai hajókirándulás, bátai fagázzal hajtott szivattyútelep, stb. Fedezze fel Szekszárdot, a Szőlő és bor városát! Ismerje meg a szekszárdi szőlőtermelő vidéket! Térjen be egy tüzes Kadarkára vagy Bikavérre! Kóstolja meg jellegzetes étkeinket!

Aktív turizmus

Széplak |

Cikó

és között

A völgységi németek egyik legfontosabb búcsújáró helye Széplak volt, Cikó határában. A középkori templom megmaradt szentélyét már a 18.század óta kegyhelyként tisztelték, különösen a bonyhádiak és a cikóiak, de Kisboldogasszony napján távoli vidékekről is felkeresték a kegyhelyet. Különösen a nyomorékok és a betegek bíztak a szent gyógyulásban. Az utóbbi időben a hitélet a romnál ismét fellendülőben van.

részletek

4 napos könnyített túra

Bátaapáti

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Gemenc-Béda kerékpártúra

Baja

Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő

Kalocsa

Kalocsa Város Önkormányzata 2001-ben kezdte meg a több szakaszból álló termál és gyógyfürdő fejlesztési programját. A kútból kitermelt víz hőfoka: 35 C° és ásványi anyag tartalma is igen jelentős, hiszen nátrium – kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű az akreditált labor vizsgálatai alapján, így kitűnően alkalmazható elsősorban mozgásszervi, izületi betegségek kezelésére, gyógyítására.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Czeller Gábor

Tamási

A családi gazdaság 1992 óta ellenőrzött biogazdaság, a Tolna megyei Tamásiban működik. A szántókon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. A gazdaságban lekvárokat főznek, aszalnak, valamint őshonos baromfikat is tartanak. A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítik, de igény szerint háztól is árusítanak.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Somogybükkösd

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Püspökszentlászlói Arborétum

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.

Gemenci Vadrezervátum

Szekszárd

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.

Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.

A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.

A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:

Kulturális örökség

Őcsényi Tájház |

Őcsény

és között

Az őcsényi tájház az egykori őcsényi módos református gazdatársadalom falubeli portáját mutatja be a vízrendezések utáni időkből (XIX. század második fele). A tájház épülete az 1880-as években nyerte el a mai formáját. Az épületben megtekinthető berendezési és használati tárgyak zöme családi hagyaték, a többi része a falubeliek adománya. A gyűjtemény eléri a 3000 darabot. Csoportos látogatás esetén viselet, tánc és szőttes bemutatóra van lehetőség. Emellett borkóstolás is és akár kemencés sütés is lehetséges.

részletek

Pécsváradi Vár

Pécsvárad

Pécsváradon Szent István király alapított apátságot 998-ban, melyet 1015-ben alapítólevéllel látott el.

Az apátság a török kiűzése után uradalmi központként muködött, jelenleg múzeum, szálloda és étterem. Az altemplomban található 1158-ban készült freskó, mely az Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emlékeke.

998-ban Szent István az udvarházat az egyháznak adományozta. A monostort várszerűen megerősítették, innen kapta a település a nevét: Várad, Pécsvárad. A barokk kor építészeti elemeit orzi a kovácsműhely,melynek emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.

Mézédes Emlékeink

Szekszárd

Petrits család 1825 óta foglalkozik mézeskalács, gyertya, cukorka és egyéb édességek készítésével. Az évszázadok során a mesterségek apáról fiúra szálltak, jelenleg a hatodik generáció két képviselője is a vállalkozásban dolgozik. Az öt fős családi vállalkozás hagyományos módszerekkel, kézzel készíti a termékeit a mai kor minőségi elvárásainak megfelelően HACCP minőségbiztosítási rendszert működtetve. Célunk a jövedelemszerzés mellett a magyar hagyományok ápolása, és azok mind szélesebb körbeni ismertetése.

Törő György, Fafaragó - Népi Játszóház

Szekszárd

Tekintsen be a magyar nép történetébe a honfoglalástól az Árpád-házi királyokig, a domború faragástól az embernagyságú naív faszobrokig, és próbálja ki a fa-, tülök- és csontfaragás, spanyolozás, olmozás, áttörtfaragás, domború faragás, ékrovásos írás minden formáját!
Gyermekeknek kültéri és beltéri játszóház és régi népi játékok biztosítják a hasznos időtöltést. Fafaragó és három óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus tapasztalatai alapján jlétrejött alkotásokat megtekintheti, kipróbálhatja, megrendelheti.
Fafaragás bemutató: igény szerinti időtartamban.
Fél- és egésznapos kézműves foglalkozásokat is vállalunk külön tarifa alapján.

- NYITOTT KÉZMŰVES NÉPI JÁTSZÓHÁZ ÉS FAFARAGÓ PORTA,
- ÉRTÉKMENTÉS, ÉRTÉKTEREMTÉS,
- GYEREKEKNEK KÜLTÉRI ÉS BELTÉRI NÉPI JÁTÉKOK,
- OSZTÁLYKIRÁNDULÁSRA IS JAVASOLJUK.
- AMIT MEGFARAG, ELVIHETI!




Leíratkozás