Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Információk
Értékelések

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura

Prémium Vendégház

Zalaszentmihály

A mintegy 1000 főt számláló kis zalai település, Zalaszentmihály gyöngyszeme a nemzetközi hírnevet is magáénak tudható Zalaszentmihályi horgásztó, melynek közvetlen szomszédságában épült 2013-ban a Prémium Vendégház.

Gyümölcsöskert Vendégház

Nemeshetés

Szőlő ültetvényekkel, pincékkel és gyümölcsfákkal borított dombok ölelik a kis csendes zsákfalut. A közelben erdők, rétek. Zalaegerszegtől 12, Keszthelytől, Hévíztől 30, Budapesttől 200 kilométerre fekszik. A 76-os útról Búcsúszentlászló felé leágazó mellékúton át érhető el. A faluban több régi parasztház áll, paraszti gazdálkodással. Korhűen felújított 100 éves tömésház. Vastag falai télen őrzik a meleget, nyáron hűsen tartják a helyiségeket. Berendezése egy 50-80 évvel ezelőtti paraszti életteret idéz.

Bazita Lovas Vendégház

Zalaegerszeg

Szeretne úgy nyaralni, mit ha a nagynénihez menne falura?
Nálunk ezt az élményt megtalálhatja!

Aktív turizmus

Szent Miklós temetőkápolna |

Kehidakustány

és között

Szent Miklós kápolnája Kehida temetőjében áll. Helyrajzi száma: 045/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6511. A középkori Kiskallos (más néven: Karacsfölde) falu templomát Orosz fia, Karacs építtette a 13. század közepén. 1341-ben(?) Komáromi Miklós földbirtokos védőszentjének, szent Miklósnak szenteltette. Kiskallos a 15. században a Kanizsaiak tulajdonába került, és ekkor beolvasztották a szomszédos Kehida faluba. A templom a 17. században megrongálódott, ezért 1719-ben kijavították, és azóta temetőkápolnának használják.
Hajója alatt van a Deák család a 19. században épített kriptája Deák Ferenc felmenőinek sírjaival. 1945 után a kriptát feltörték, a barokk berendezést szétverték, a sírokat feldúlták.
1975-ben és 2000–2001-ben is helyreállították. A keletelt, egyhajós épület szabadon áll. Szentélye félkörívben záródik. A hajót nyeregtető, a szentélyt kontyolt nyeregtető fedi. Homlokzata oromzatos. A hajó déli oldalán két, a szentélyen három félköríves résablaka maradt meg, a hajó déli oldalán félköríves kapu nyílik. Déli falán farkasfog díszítésű párkány fut végig. Tornya nincs.
A hajó nyitott fedélszékes, a szentély boltozata negyedgömb.
Berendezés: az oltárretabló 18. századi.

részletek

Három nap Nagykanizsa környékén

Nagykanizsa

MEGKÖZELÍTÉS
Nagykanizsa fontos közlekedési csomópont a dny. határszélen, Zala megye déli részén.

ÚTVONAL
1. nap:
Örömhegyi kaland Nagykanizsáról autóbusszal Nagybakónakra (18 km, neve szláv eredetű, közszói jelentése: bükkös) utazunk, ahol a buszfordulónál szállunk le. A falu szőlőhegyek karéjában egy katlanszerű szép völgyben fekszik, melyen keresztülhalad a Bakónaki-patak. Innen kezdjük gyalogos túránkat a Fő utcán továbbhaladva. Mintegy 300 m megtétele után jelzést követve a Magyar utcában folytatjuk utunkat a haranglábig, innen balra kanyarodva továbbra is a jelzést követjük. Amikor a jelzéshez érünk, szemben egy tisztáson látjuk a Gesztenyeházat. Régebben ide gyűjtötték a termést. Sajnos ma már kevés gesztenyefa található a vidéken. A jelzésnél balra kanyarodva folytatjuk utunkat, egészen a Rockenbauer kopjafáig (pici Szent Kristóf-kápolna). A elvezet bennünket a mintegy 300 méterre levő Postás kulcsosházig. A szép kilátás reményében érdemes meglátogatni. Rövid pihenő után visszatérve a jelzésen folytatva utunkat ismét Nagybakónakra érkezünk. Útközben megcsodálhatjuk a gombákkal teli, horhosokkal szabdalt erdőséget. A jelzésen elérjük a nagykanizsai buszt.

Táv: 8 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Csapadékos idő után nehezebben járható.

2. nap:
Barangolás Kanizsa körül A városközpontból (Deák tér) jelzésen gyalogolunk a Csónakázó-tóhoz, mely önmagában is igazi kiránduló élményt jelent. Az ország egyik legszebb fekvésű kis taván minden évszakban találhatunk számunkra megfelelő szabadidős programot, horgászáson kívül lehet vízibiciklizni, csónakázni. A szabadtűzön sütni, főzni kedvelők a Hét bükkfaforrásnál kialakított tűzrakóhelyen élhetnek kedvenc hobbijuknak. Ugyanitt gyermekjátszótér várja az ifjabb nemzedéket. Télen szánkózni és korcsolyázni is lehet. A tó gátján végighaladva, a műúton jobbra kanyarodva a jelzésen folytatjuk utunkat. A 61-es utat keresztezve felballagunk a Nagybagolai szőlőhegyre, ahonnan visszapillantva távolból láthatjuk a tavat, és a szép környéket. Útközben kedves kápolna állítja meg tekintetünket. Bagolára érve érdemes megnézni az imaházban lévő oltárképet. Továbbra is jelzésen haladunk, és ismét szőlőhegyre érünk, ahonnan egy kanyarral levezet utunk a Szentgyörgyvári-vízfolyásig. A patakon áthaladva, a szemben levő dombon található (100 m) a Romlottvár, ami további feltárásra vár. A nagykanizsai honismereti füzetek sorozatban részletes leírást találhatunk történetéről. A romoktól visszatérve az együtt haladó és jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben. A völgy végénél kétfelé válik a turistajelzés. A jelzést választva aszfaltos úton beérünk a városba. A vasúti átjárónál ismét egyesül a két jelzés, ezen haladva a Deák térhez érünk.

Táv: 13 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott, könnyű.

3. nap:
Dél-zalai kistavak Nagykanizsáról autóbusszal Letenyére utazunk. Innen gyalogos túránk során végig a jelzésen haladunk a Kistolmácsi-tóig. Útközben a szőlőhegyen álló kis kápolna mellett pihenőt tarthatunk, majd 150 m-es kitérővel megtekinthetjük a tájházat. Az itteni szőlősgazdák szívesen invitálnak bennünket egy kis borkóstolásra. A szőlőhegyet elhagyva erdőn keresztül jutunk le Zajkra. A falu túlsó végén nagyon szép, idillikus környezetben egy halastó mellett haladva érjük el az erdőt. Továbbra is a jelzést követve, felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan túloldalt lesétálva érkezünk a Kistolmácsi-tó felső végéhez. Gyönyörű természeti környezetben hozták létre a tisztavizű horgásztavat és kijelölt ingyenes strandját. A tavat tápláló bővizű Kozár-forrás kellemes iható vizével olthatjuk szomjunkat. A tógát alatti területen sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet a falu, ahol a gyermekek, felnőttek egyaránt játékra, sportolásra alkalmas területet találnak. A tó mellett több büfé is üzemel. Túránk végén autóbusszal (egyes járatok a tó mellett megállnak, de Kistolmács faluból közvetlenül is indulnak) utazhatunk Letenyére, ott átszállva Nagykanizsára.

Táv: 10 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott könnyű túra.

Nagyrécse-Zalaapáti kerékpártúra

Garabonc

Túra hossza: 71 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik. Innen a Kossuth úton a falut északi irányban hagyjuk el. A település szélén húzódó országúton jobbra fordulva Zalasárszegen át Galambokra hajtunk. Galambokon balra fordulva Zalaapátiig Zalakaros, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Esztergályhorváti községeken bicajozunk át. Zalaapátitól a 75-ös úton haladva Pacsára tekerünk. Pacsa és Gelse között még aszfalton tekerünk Felsőrajk, Alsórajk, Kilimán településeken át. Gelsén a Weöres Sándor Általános Iskolánál kezdődik a kékereszt túrajelzés. Balra rákanyarodva immáron földúton tekerünk tovább. Az első hosszabb emelkedő megmászása után a Csibiti-tó partjához érünk. Innen tovább tekerve a jelzésen megmászunk még egy hegyet. Ott átváltunk a zöldtúra jelre és azon begurulunk Nagybakónakra. Bakónaktól ismét aszfalton tekerve Kisrécsén át visszaérünk Nagyrécsére.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/nagyrecse-zalaapati-kerekpartura

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő

Kehidakustány

A család fürdője 2.400 m2 vízfelülettel,

13 medencével, több mint 1.500 ingyenesen használható nyugággyal, ingyenes parkolási lehetőséggel várja kedves vendégeit. A fürdőhöz 3 szálláshely is tartozik - Kehida Termál Hotel, Hertelendy Ház és a Kehida Élményfalu változatos szobatípusokat kínál wellness hétvégék, családi üdülés, gyógykúrák idejére.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Állatbarát-Ózon Biofarm

Felsőszenterzsébet

Felsőszenterszébet az őrség peremén található kicsiny kis falu, 15 fő lakossal mindösszesen. Itt működik az Állatbarát-Ózon Biofarm, ahol szeretettel várnak minden érdeklődőt, igény esetén szállás lehetőséggel is. A faluban megforduló vendégek egész nap megtekinthetik a biofarmon tartott házi állatokat (kecske-, birkanyájak, szarvasmarhák, szárnyasok stb.), valamint a házilag készített biotermékeket (többféle ízesítésű kecske- és tehénsajt, vegyszermentes zöldség, gyümölcs) is vásárolhatnak. Az őrségi táj számtalan kirándulási lehetőséget tartogat mindenkinek, de a pihenésre vágyó vendégek is elvonulhatnak ide a rohanó hétköznapok elől.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Teklafalu

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Csácsi Arborétum

Zalaegerszeg

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum |

Zalaegerszeg

és között

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.

részletek

Festetics-kastély

Keszthely

Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte építtetni. 1770 táján kétszeres alapterületűre bővítették a kastélyt. Később Festetics György folytatta az átalakítást. 1801-ben elkészült a híres könyvtár díszes berendezése és 1804-ben a kápolna. Ekkor már kétemeletes, gazdagon díszített, fényűzően berendezett kastély volt, amit Festetics Tasziló gróf a múlt század végén (1883 és 1887 között) tovább bővíttetett. A jelentős átalakítások során a kastély belső berendezése is megújult. Ekkor kapott az épület egységes külső díszt és az új épületrészt egy magas toronnyal kapcsolták a régihez. Néhány év múlva a kastély előtt vezető utat távolabbra helyezték és akkor állították a parkba a díszes szökőkutat. A ma is használt díszes főkaput 1893-tól használják. A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra (Lukácsy Lajos alkotása), melyet 1945-ben helyeztek ide a város főteréről. A második világháború után a kastély több intézménynek volt átmeneti otthona, egyes részei nagyon károsodtak, és a helyreállítás csak a nyolcvanas években fejeződött be. Ma a kastély nagy része múzeumi célokat szolgál. Közel 90 000 kötetes könyvtára, kastély enterior - 16 teremben - régi magyar fegyverek gyűjteménye, a Windischgrätz-féle afrikai trófeagyűjtemény mellett időszakos kiállítások is várják a sok ezer látogatót. Iszlám gyűjteménye egyedülálló. Megfigyelhetjük a Festetics család címerét két oroszlánnal, valamint a gyönyörű kovácsoltvas díszeket. A kastély alagsorában működik a Magyar Borok Háza. Erre külön kell jegyet vásárolni, s általában csoportosan lehet látogatni.

Göcseji Múzeum

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg és Zala megye történeti bemutatásának egyik legfontosabb intézménye a Göcseji Múzeum. Több mint ötven év előkészítés és tervzezés után 1950-ben alakult meg az akkori Göcsej Gyűjteményre alapulva az egykori Városháza épületében. A múzeum működésének első évtizetében alapvetően néprajzi gyűjteményként funkcionált. Hírnevét a régi földművelési eszközök és díszes mángorlók bemutatása illetve az akkori vezető, Szentmihályi Imre tekintélyes, a göcseji faluképet és néprajzi értékeket bemutató fotógyűjteménye hozt ameg. A Batthyány utca 2. szám alatti, akkorra már meglehetősen romos székházat 1969-ben kapta meg az intézmény. Az időközben megyei múzeummá vált Göcseji Múzeumnak otthont adó épület felújítása 1973-ban fejeződött be. A folyamatosan bővülő múzeumi anyag egyre szélesebb körben alkalmazott munkatársak, így a múzeum személyzete régészekkel, művészettörténészekkel, történészekkel bővült, sőt egy restaurátor műhelyt is sikerült létrehozni. A múzeum régészeti tevékenysége folyamatosan erősödött a 70-es végétől. Közösen dolgozott a Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével és az MTA Régészeti Intézetével továbbá folyamatosan egyre jobb kapcsolatot sikerült a környező országok hasonló intézményeivel kialakítani. A 90-es években sor került a Göcseji Múzeum újabb felújítására, a műhelyek a padlástérbe költöztek, a felszabadult helyeken korszerű raktárakat hoztak létre. Az intézmény a következő évektől részt vett a nemzeti évfordulók ünneplésében, az auótpálya nyomvonalát követő régészeti feltárásokban. Elkötelezett munkájájának, a város és térségének kulturális értékeinek megóvásában és bemutatásában játszott meghatározó szerepéért megkapta a ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, a Pro Urbe díjat majd 2003 az Év Múzeuma elismerést. A múzeum állandó tárlatai közt megtalálható Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész igazi ritkaságokat is bemutató hagyatéka, illetve a ’Központok a Zala mentén’ állandó megyetörténeti kiállítás.

Csuti Tibor, Fazekas

Zalaegerszeg

1994-ben, a munkaügyi központban hallottam a Gébárti Kézművesek Házában induló fazekas képzésről. 1995 júniusában vizsgáztam le a mesterségből kitűnő eredménnyel. Egy évig saját műhelyemben dolgoztam Zalaszentgróton. 1996 őszén meghívtak tanítani a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány szakiskolájába. Rendszeresen kiállítok, egyéni és közös kiállításom volt: Zalaszentgróton, Zalaegerszegen, Letenyén, Bázakerettyén, Balatonfenyvesen, Lengyeltótiban, Zalalövőn, Debrecenben és Budapesten. 2004-től fogva rendszeres résztvevője vagyok a Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó és Fesztiválnak. A megyei zsűrizéseken folyamatosan zsűriztettem tárgyaimat, ahol rendre „A” kategóriákat kaptam. Ennek eredményeként 2002. decemberében Népi Iparművész lettem. 2002-ben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökségi tagja lettem és még ebben az évben Országos Fazekas Szakbizottságba is beválasztottak. 2002. augusztus 16-án vehettem át a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet, 2008-ban az Országos Fazekas Pályázaton alkotásaimmal „Nagydíjat” kaptam. Fazekasként az őrségi, dunántúli- és erdélyi fazekas központok hagyományainak feldolgozásával foglalkozom. Továbbra is oktatok, szakköröket, foglalkozásokat tartok, pedagógusokat képzek, nem csak a gébárti Kézművesek Házában, hanem iskolákban és óvodákban is.




Leíratkozás