A magyar nóták a kezdetekben előbb az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva jutottak el a legszélesebb néprétegekhez.
Témái a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem, szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele, a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után. A legtöbb magyar nótának egyszerű szövege és dallama van. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál. Az utóbbi időkben a nemzeti öntudatosodással együtt a magyar nóta műfaja is újra felemelkedőben van, a 21. század emberei között is van egy jelentős réteg, aki szívesen hallgatja és énekli.
Fontos társadalmi mondanivalót hordozó nótáinkban a nemzeti érzés ápolása, mozgósítás, hazaszeretet sokszor időszerű panasz jelenik meg.
A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar világhírű társulat klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció, akik komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszanak.
A 100 Tagú Cigányzenekar célja e kivételes zenei érték életben tartása: megőrizni azt a hagyományt, amely évszázadokra visszamenőleg, mint kuriózum családi örökségként hozták magukkal generációkon át, így gazdagítva az európai kultúra színe palettáját.
A zenekar életműve példaértékű a hazai kulturális és művészvilágban. Repertoárjukban a hagyományos hangzásvilág ápolása és megőrzése mellett megtaláljuk a modern világ zenei útkeresését is.
A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. A pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.
A színek használatában a piros mindvégig megőrzi dominanciáját, mellette azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a zöld, kék, sárga, lila, rózsaszín árnyalatai. Maga a hímzés egyre nagyobb felületeket hódít meg a lakás textiljein éppúgy, mint a viselet darabjain, sokszor nélkülözve a mintaegységek szimmetrikus ismétlődését, a rendelkezésre álló teret szabadon kitöltve. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltják fel.
A matyó hímzés az ország védjegyévé vált, melynek elvitathatatlan érdemei vannak a magyar kultúra és népművészet világszerte ismertté és elismertté tételében
Az 1970-es években Budapesten kibontakozott mozgalom a szellemi kulturális örökséget komplexen (zene, tánc, népköltészet, szokás stb.), szórakozási-, közösségi-, művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára. A módszer a folklórkutatás, oktatás, közművelődés és művészi tevékenységek együttműködéséből, a szellemi kulturális örökség értékeinek közvetítésére jött létre. Lényege: az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakorlatából és archív forrásból meríti, közben folyamatosan együttműködik a kutatókkal, tudósokkal.
Az élő helyi kultúrát más kulturális közegbe emeli, akár regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten. Alkalmas a hagyományos kultúra alapos gyakorlati megismertetésére, tudatosítására, sokszínűségének fönntartására. A résztvevőktől aktivitást igényel, közösségi élményt ad, ezáltal közösségeket teremt és tart fönt társas szórakozási, művelődési lehetőségeivel.
A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.
A szőlőművelés Tokajban ősidők óta van jelen. A kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat eredményez. Tokaj-Hegyalja természetes fehér édesbora, az aszú kiemelkedő minősége a természeti adottságok, termesztett szőlőfajták és az emberi tényezők, azaz a borászati kultúra egyedülálló és különösen szerencsés találkozásának köszönhető.
Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zempléni településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben. A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját. A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható. A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.
Az Aborozó borbár látványos és autentikus rendezvényhelyszín turistacsoportok, céges partyk és egyéb rendezvények befogadására a mediterrán kisváros, Siklós szívében, a Siklósi Vár lábánál.
A borbár célja, hogy az alkalmanként megrendezésre kerülő élő zenés, magas színvonalú estek mellett vezetett kóstolókat, kulináris eseményeket is tartsanak azok számára, akik a környéken pihennek meg. Emellett azokra is gondoltak, akik csak pár napra érkeznek a régióba, hiszen biztosítva van részükre egy egész „Magyarországot” magába foglaló gasztronómiai élmény.
Az Aborozó kialakítása során a világ bártrendjeit figyelembe véve került ötvözésre a régi idők stílusa a modern elemekkel, így jött létre egy igazán igényes, Budapest nagyobb borozóihoz hasonló légkör – többszázéves pincébe álmodva.
A borbár hazánk leghíresebb borvidékein alkotó borászatok borait ajánlja, a kínálatot pedig a környező országok (Horvátország, Szlovákia és Szerbia) különlegességeivel színesíti.
A gasztroélmény fokozása érdekében hagyományos magyar ízeket modern megközelítéssel ötvöző borkorcsolyákat ajánlanak!
Nyitva tartás: Rendezvények idején, előzetes bejelentkezés szükséges!