Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

7625 Pécs, Tettye tér 9.

Az útvonal Drégelypalánk községből Drégely várának – 1991-től kezdődően a Drégelyvár Alapítvány által rendezett és konzervált – romjáig kalauzolja a látogatót nyolc állomáson, kétnyelvű (magyar és szlovák) tájékoztató táblák segítségével.
A tanösvény, amely a piros +, majd a piros L jelzésű turistautat követi, Drégelypalánk központjából, a polgármesteri hivataltól indul. A kiindulópont vasúttal a Vác-Balassagyarmat vonalon Drégelypalánk állomáson leszállva közelíthető meg, de Drégelyvár megállóhelytől is csatlakozhatunk az útvonalhoz (így az első két állomás kimarad). Gépkocsival a 2-es számú főúton lehet eljutni Drégelypalánkra.
Az "Apródok útja" önállóan is bejárható, a várból ugyanazon az útvonalon visszatérve, de egy hosszabb, a Börzsöny északi részén vezető gyalogtúrába is beilleszthető az útvonal.
A tanösvény bejárását érdemes összekötni a közelben található Honti-szakadék meglátogatásával, ahol a földtani, felszínalaktani, őslénytani természeti értékeket és érdekességeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) által létesített tájékoztató tábla mutatja be.
A tanösvény állomásain végighaladva a látogató megismerkedhet a falu helytörténeti értékeivel, a hajdani szőlőhegy alján, a présházaknál az elmúlt időkre jellemző tájhasználat, gazdálkodás eltűnőfélben lévő emlékeivel. Továbbhaladva egy patakmenti égeres élővilágáról, a Schaffer-kút példáján a Börzsöny forrásairól, majd a természetközeli erdőgazdálkodás, valamint az erdőben lévő holt faanyag ökológiai jelentőségéről kaphatunk információt. A tanösvény végén, a hegytetőn, Drégely várának romjainál emlékezzünk meg az 1552. évi ostrom eseményeiről, a vár maroknyi védőseregének hősies helytállásáról a törökök sokszoros túlerejével szemben.
A várból egyedülálló kilátás nyílik a Börzsöny északi részére és az Ipoly völgyére.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A DINPI munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához.
A tanösvényhez vezetőfüzet is tartozik, amely a DINPI Zöld Pont Irodáján (Budapest, XII. ker. Költő u. 21.; tel.: (06 1) 391-46-32) szerezhető be.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a növénytani és kultúrtörténeti értékei miatt 1977 óta védett Babócsai Basa- kert Természetvédelmi Területen található.
A terület nevezetessége a részben csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) alkotta nárcisz-mező, amelynek látványa virágzáskor (április-május fordulóján) különleges élményt jelent. A nárciszok jelenléte a hagyomány szerint a török időkből ered: a babócsai várat ostromló török pasa egyik felesége ültette a növényeket a területre. Jelenleg e védett növénynek itt található a legnagyobb állománya hazánkban.
Akik nem a nárciszok virágzása idején látogatnak ide, nem maradnak látnivaló nélkül, mert a területen érdekes kultúrtörténeti emlékek is fennmaradtak: a régészeti feltárások nyomán egy Árpád-kori templom, valamint a török korból többek között egy fürdő maradványai kerültek napvilágra a területen, illetve annak közelében.
A tanösvény bejárását érdemes egybekötni a közeli Mérus-erdő tanösvény és Erzsébet-sziget tanösvény felkeresésével.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gemenci Tájegységben található, amely a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, valamint Natura 2000 terület is egyben.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint a terület jellemző fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető.
Az útvonal mentén hat tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót a táj vízrendezések előtti állapotával, növény- és állatvilágával, kultúrtörténeti értékeivel. Az ösvény mentén rönkpadoknál, -asztaloknál lehet megpihenni. Érdemes a látogatónak a túrára távcsövet, fényképezőgépet vinnie. Sáros, nedves időben túrabakancs hasznos lehet.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai kenus, gyalogos túrákhoz szakvezetéssel (részletek itt) állnak a látogatók rendelkezésére.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival. A látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen, amely Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be.
A Barcsi Borókás savanyú homoktalajon kialakult mészkerülő vegetáció, ahol a borókák között először mohák, zuzmók, ezüstperje és magyar csenkesz jelenik meg, melyet egy zártabb homokpusztagyep követ. Növényritkaságai a fekete kökörcsin, a homoki kocsord és a homoki szalmagyopár. Lefolyástalan területein láperdők tenyésznek. A „lábaségereken” tőzegmohák és tarajos pajzsika nő. Hazánkban csak itt találhatunk királyharasztot és fűzlevelű gyöngyvesszőt.
A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) által fenntartott rackanyáj legelőterülete, így előfordulhat, hogy a látogató is találkozik ezen régi magyar háziállat fajta legelő állományával, amelynek fontos szerep jut a terület természetvédelmi kezelésében.
A tanösvény a DDNPI által működtetett Drávatamási Természetismereti Központ által szervezett és lebonyolított programok keretében is meglátogatható. E programokon való részvétel elsősorban iskolás csoportok számára ajánlott osztálykirándulás, vagy erdei iskolai foglalkozás keretében.
8229 Csopak, Kossuth utca 16.

Hazánk egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencében található Szent György-hegyen jelzett turistautakon kalauzol a Bazaltorgonák tanösvény a hegy és a környék felfedezésére. A körtúra állomásain létesített tájékoztató táblák magyar és német nyelven ismertetik meg a látogatót a terület természeti és táji értékeivel.
Az útvonal bejárását a volt raposkai bányaudvarból ajánlott kezdeni (a kiindulópont Tapolca felől könnyen megközelíthető).
A látogató, miközben felkapaszkodik a 414 m magas hegytetőre, megismerheti a Szent György-hegy és a környék földtörténetét, kőzeteit és felszínformáit (köztük a tanösvény névadóját, híres „bazaltorgonát”), valamint a hegy élővilágát.
A hegytetőn szintén tájékoztató tábla segít a feltáruló tájkép elemeinek azonosításában. Leereszkedéskor a hegy állatvilágát bemutató állomást érint az útvonal. 
Ifjú látogatók számára még érdekesebbé teheti az útvonal bejárását, ha megpróbálkoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott Kankalin-füzetek sorozatban megjelent, a Tapolcai-medence tanösvényeihez tartozó foglalkoztató füzetben található játékos feladatok megoldásával. A foglakoztató füzet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legtöbb bemutatóhelyén meg is vásárolható.
A tanösvény szabadon látogatható, bejárásához igény szerint szakvezetést biztosít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság működési területén, a Bél-kő természetvédelmi területen található tanösvény a Bél-kő és környékének földtani felépítését, formakincsét, növénytársulásait, sziklagyepek növény- és állatvilágát mutatja be a Bélapátfalva határában található középkori ciszterci apátsági templomtól a Bél-kő tetején kialakított kilátóhelyig vezető útvonalon. 
Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai előzetesen jelzett igény alapján szakvezetést biztosítanak.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A tematikus útvonal, amely területre jellemző hajdani tölgyesek, cseresek maradványait és az erdőirtások nyomán keletkezett legelők növény és állatvilágát mutatja be, az Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területen található „Ősfenyő Belépő” fogadóépülettől indul.
A tanösvény két útvonalszakaszból áll; az elágazástól a nyugat felé tartó 1 km-es sétaút a rekultivált Keménykő-bánya érintésével vezet vissza a kiindulóponthoz. A bányától kb. 500 méteres kitérővel a Puhakő-bányához is el lehet sétálni. 
Az elágazástól kelet felé indulva, a dombtetőn kilátó és pihenő fogadja a látogatókat. Innen a Felső-Hólya-puszta érintésével lehet visszaereszkedni a Borókás-árok elejéig. 
A tanösvény a természetvédelmi bemutatóhely nyitvatartási idején belül szabadon, túravezetés nélkül látogatható.
Az ipolytarnóci Biológiai tanösvény mellett a védett természeti területen található további tematikus útvonalak bejárása is ajánlott:
Borókás-árok geológiai tanösvény
Kőszikla tanösvény
Kőzetpark
Az Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület meglátogatásakor mindenképp érdemes a tanösvényeken kívül a világhírű ősmaradvány lelőhelyet is felkeresni, valamint az Ősfenyő Belépő fogadóépületben megismerkedni a terület természeti értékeivel. A területen tekinthetők meg a bükkábrányi külfejtésben 2007-ben napvilágra került ősfák is.
3304 Eger, Sánc u. 6.

Az Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területen belül a belépődíj ellenében csoportosan látogatható Borókás-árok geológiai tanösvényt bejárva a 24 millió évvel ezelőtt keletkezett glaukonitos homokkő feltárásait, a homokkő és a rátelepült vulkáni kőzetek érintkezési zónáját szakvezetés mellett tanulmányozhatják az érdeklődők.
A védőépületben a miocén kori folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő (Pinuxylon tarnocziense) maradványát, a nagycsarnokban kiállítást, továbbá a lábnyomok keletkezésének idejére jellemző ősföldrajzi környezetet és az ősállat fajokat bemutató számítógépes animációt, a csarnok mellett az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetik meg a látogatók.
Az ipolytarnóci Borókás-árok geológiaii tanösvény mellett a védett természeti területen található további tematikus útvonalak bejárása is ajánlott:
Biológiai tanösvény
Kőszikla tanösvény
Kőzetpark
Mindenképp érdemes az Ősfenyő Belépő fogadóépületben is megismerkedni a terület természeti értékeivel a kiállításokon, filmvetítéseken. A fogadóépület szomszédságában tekinthetők meg a bükkábrányi külfejtésben 2007-ben napvilágra került ősfák.
8229 Csopak, Kossuth utca 16.

Bakonybéltől három km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyéből, a hajdani Gerencepusztáról indul észak felé a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába. 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le a Pápa-Zirc országút mellett kialakított autóspihenőhöz.
A 7 km-es körtúra rövidebb változata 2 km hosszú: a fokozottan védett Odvaskői-barlangnál letérve lépcső vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tájékoztató tábla segítségével ismerkedhet meg a Magyas-Bakony természeti adottságaival, különleges természeti értékeivel.
A tanösvény megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti országúton (a gépkocsival érkezők az Odvaskő Szálló parkolójától indulhatnak a vidék felfedezésére), vagy az Odvaskői buszmegállótól.
Az útvonal szabadon látogatható, szakvezetés igényelhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) munkatársainál.
A tanösvényhez készült vezetőfüzet a Bakonyi Erdők Házában kapható.
A közeli Bakonybélben a BfNPI által fenntartott Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Házában szállást (kulcsosház) is találhatnak a Bakonyban barangolók. 
7625 Pécs, Tettye tér 9.

Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Dráva TSE együttműködésének eredménye a tanösvény, amelynek felavatására 2006. május 19-én, a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó keretében került sor.
Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, a Kisszentmártonhoz tartozó Majláthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet.
A körtúra a Majláthi-tó (halastóvá alakított Dráva-holtág) melletti parkolót is érinti, ezért a gépkocsival érkezőknek innen célszerű kezdeni a sétát.
8229 Csopak, Kossuth utca 16.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagy látogatottságú kis-balatoni területegységén, a Kányavári-szigeten található a Búbos vöcsök tanösvény.
A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható, 1-1,5 óra alatt végigjárható tematikus sétaút állomásain a Kis-Balaton gazdag és változatos madárvilágával ismerkedhet meg a látogató, de a túrán térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről is érdekes információkkal gazdagodhatunk. 
A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útról megközelíthető tanösvény szabadon látogatható, igény szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) szakvezetést biztosít.
Pedagógusok figyelmébe ajánljuk a BfNPI által gondozott Kankalin füzetek sorozatban megjelent, a Kis-Balatoni tájegységet feldolgozó foglalkoztató füzetet (pdf), amelynek egyik fejezete kifejezetten a Búbos vöcsök tanösvény meglátogatásakor alkalmazható.
A tanösvény meglátogatását érdemes összekötni a közeli Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a BfNPI bemutatóközpontjának felkeresésével. A létesítményben a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítás, bivalytörténeti bemutató és sétaút várja az érdeklődőket játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, így az egész család számára élményt jelent a látogatás. 
3304 Eger, Sánc u. 6.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A tanösvény indítótáblája a Sámsonháza északi szélén található Vár-hegyi kőfejtő földtani bemutatóhelyről kiindulva gyalogosan, 10-15 perces sétával érhető el (lásd térképen).
A nyolc állomást érintő útvonal érdekessége, hogy bejárásával egy 16-17 millió éve kezdődött, mintegy 5 millió évig tartó, földtörténeti szempontból mozgalmas időszak során bekövetkezett háromszori tengerelöntés üledékes kőzetei (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) és szintén három vulkáni működési szakasz során keletkezett vulkanitok ismerhetők meg.
A tanösvény állomásait nagyobbrészt mesterséges feltárásoknál alakították ki. Az útvonal érinti a területen mélyített földtani kutató fúrások egyikét is, ahol az előző állomásokon amegismert, felszínen tanulmányozható képződmények felszín alatti "folytatásába" nyerhetünk betekintést.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Bejárásához kényelmes túracipő vagy bakancs ajánlott. A meredekebb részeken kiépített lépcsők, korlátok teszik biztonságosabbá a látogatást. Előzetesen jelzett igény alapján a BNPI munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A tanösvény közvetlen közelében két földtani bemutatóhely is található (lásd térképen), érdemes ezek felkeresését összekötni a tanösvény bejárásával.
A Vár-hegyi kőfejtő földtani bemutatóhelyet egy felhagyott, rekultivált kőbányában alakította ki a BNPI (lásd térképen). A kőfejtő a Mátrai Vulkanit Formáció típusfeltárása, kiválóan tanulmányozhatók a miocén korban a Mátrát is felépítő andezit vulkanizmus különböző működési fázisaiban képződött vulkáni képződmények (rétegvulkáni szerkezet; lávafolyások és vulkáni törmelékes kőzetek váltakozása).
Információk a földtani bemutatóhelyen megismerhető földtani képződményekről, felszínformákról a Magyarország földtani atlasza országjáróknak (szerk. Budai T., Gyalog L., Magyar Állami Földtani Intézet 2008.) c. kiadvány nyomán »
Magyarország földtani atlasza országjáróknak (az 1:200 000 ma. földtani térkép digitális változata a Magyar Állami Földtani Intézet honlapján)
A Mogyoróspusztai földtani bemutatóhelyet szintén egy felhagyott, rekultivált kőbányában hozta létre a BNPI (lásd térképen). A Vár-hegyi kőfejtővel ellentétben e helyen kézzel fejtették az andezitet, a kibányászott követ a környéken használták fel. A mintegy 10 méter magas bányafal alsó részén a Tari Dácittufa Formáció tanulmányozható, erre települ a Mátrai Vulkanit Formáció részét képező andezittufa.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

E tanösvénynél már a megközelítés is élményszámba megy, mert a Dráva folyó és szigeteinek élővilágát bemutató sétaút Barcstól 3 kilométerre, a Dráva 149. folyamkilométerénél található szigeten helyezkedik el. A kiindulóponthoz sétahajóval, kajakkal, vagy kenuval lehet eljutni. A tanösvény felkeresése érdekes része lehet egy drávai kenutúrának.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által a nyári időszakban szervezett egynapos kenutúra Barcsról indul és Drávatamásiban végződik, ahol a Drávatamási Természetismereti Központ változatos programokkal várja a látogatókat.
Ha a Drávatamási Természetismereti Központot Barcsról sétahajóval közelítjük meg, a hajóút során lehetőség van a Csomoros-szigeti tanösvény szakvezetéssel történő bejárására.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. Bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát.
A tanösvény útvonalát három egymásba fűződő körtúra alkotja. Az Abaligeti-barlang bejárata mellett található kiindulópontnál található térkép alapján eldöntheti a látogató, hogy melyik útvonal bejárására vállalkozik. Ha esetleg útközben módosítaná elképzelését, megvan rá a lehetősége az útvonalszakaszok találkozásánál. Az útvonalat a denevér jelzést követve lehet bejárni. A tanösvény állomásait fákra festett számok jelzik. Az adott állomáshoz tartozó információkat a tanösvényhez kiadott vezetőfüzet tartalmazza.
A vezetőfüzet az Abaligeti-barlang pénztárában kapható. A tanösvény bejárásához igény szerint szakvezetést biztosít a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatók végig. A tanösvények mentén a fákra vagy kövekre festett emblémák és állomás-jelző számok segítik az önálló bejárást, de természetesen igazgatóságunk szakembereitől szakvezetés is igényelhető. Abaligeten ilyen a Denevér tanösvény, amelynek vezetőfüzete innen letölthető. 
A Denevér tanösvény bejárását érdemes összekötni az Abaligeti-barlang meglátogatásával.
A Mecsek természeti adottságainak behatóbb megismerését is lehetővé teszi a 2004 nyarán megnyílt, az Abaligeti-barlang bejáratának, valamint a denevér tanösvény kiindulópontjának közelében található Denevér Múzeum.
A Denevér tanösvényhez hasonlóan a Denevér Múzeum is egész évben látogatható.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A fehér négyzetben átlós kék csíkkal jelzett körtúra-útvonal Salgóbányáról vezeti el az érdeklődőket a Medves-fennsík két felhagyott és rekultivált bányájához, a Kis-bányához és az Új-bányához.
A Medves-fennsík a 2,4-2,2 millió évvel ezelőtti vulkanizmus során kialakult nógrád-gömöri bazaltvidék legszebb vulkáni takarója. A 12,8 négyzetkilométer területű rétegvulkáni felépítésű bazaltfennsíknak ma egy 7,8 km2-es része tartozik Magyarországhoz, amely a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet részeként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez.
A terület kialakulásának és felépítésének megfelelően a földtani tanösvényt bejárva az állomásokon a különböző kifejlődésű lávafolyásokról és vulkáni törmelékes kőzetekről (piroklasztitok) szerezhetünk ismereteket a tájékoztató táblák segítségével.
Az útvonal kiindulópontja megközelíthető a salgótarjáni 11/B jelzésű helyi autóbuszjárat salgóbányai végállomásáról.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetést biztosít a bejáráshoz. 
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!