Papsapka kövek a szentbékállai és kővágóőrsi kőtengerhez hasonlóan a laza, pannóniai kvarchomokkőből kimállott óriási konkréciók. A Kőmagas a Csobánc lábánál található Gyulakeszi határában. A népnyelv a kövek közül némelyeket alakjuk miatt papsapka köveknek nevez. Az érdekes formájú köveket a szél és víz (jég) munája alakította ki a glaciális jégkorszak során. A kis domb a Kállai Formáció kovásodott alakult ki. A lokális kovásodással összecementálódott kőzet környezetéből a lazábban, vagy egyáltalában nem cementált homokrétegeket az erózió és a defláció elhordta. Néhány tömb felszínén még jól láthatóak az eolikusan mozgatott homok által a kőzetfelszínbe vájt barázdák. Megközelítés: A zánka tapolcai országút északi oldalán emelkedő kis domb Gyulakeszi felől személygépkocsival is megközelíthető az országutat a falu utáni első keresztnél elhagyva, a szőlők között vezet a helyenként leaszfaltozott út a domb alatti kis parkolóhoz. Jelentőség: A Káli-medence kőtengereinek legnyugatibb előfordulása. Földrajzi értelemben a domb már a Tapolcai-medence területére esik, földtani jellege azonban még a Káli-medencéhez kapcsolja. Igen látványos feltárás, szép kilátással É felé a Csobáncra, D felé Káptalantóti környékére.

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen. A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. A bakancsos turisták nagy örömére már elkészült az ide vezető útvonal, és táblák igazítják útba, információs térképek tájékoztatják az érdeklődőket. A Kazárról kivezető földút baloldalán egy érdekes földtani szelvény is látható, amely az ottnangi emelet felső részének, a kárpáti emelet bázisképződményeinek tanulmányozására alkalmas. A rétegekben szívkagyló és kecskeköröm-maradványokra bukkantak. Mindkét védett terület Mátraszele irányából is megközelíthető, de onnan már meredekebb az út.

A geológiai különlegességnek számító egykori külszíni vasércbánya és a legmélyebb pontján ki kialakult tó, valamint a szép természeti környezet várja az idelátogató turistákat. A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize! Az egykori külszíni bánya mellett elhaladó úton juthatunk el a bányában kialakult tóhoz és szép természeti környezetéhez. Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize! A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat. Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van, és megközelítése is csak magánúton, a tulajdonos engedélyével lehetséges. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos! A tó megtekintése azonban lehetséges, ha a látogatási szándékot előre jelzik a rudabányai múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., telefon: 48/353-151). A múzeum a tulajdonostól állandó engedéllyel rendelkezik a tó és a volt külszíni vasércbánya megtekintésének gépjárművel történő lebonyolítására.

A névadó a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus. Sóstógyógyfürdőn a pihenés helye a minden igényt kielégítő Fürdőház Panzió. Tetőterében elegáns szobák és apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére, földszintjén pedig fürdő- és gyógyászati részleg működik. A Tófürdő a természetes tó partja. A selymes tiszai homokfövennyel, termálmedencével, csúszdával, strand-röplabdapályával, pancsolóval főként a gyerekek, fiatalok körében népszerű. A Parkfürdő medencéi minden korosztálynak alkalmas helyet biztosítanak a szórakozásra, sportolásra, önfeledt hancúrozásra vagy békés diskurálásra. A vízen kívül választhatják az óriáscsúszdát, a gyerekjátszóteret, a vízifocit, a felfújható gumijátékot, a kondícionáló pavilont, s a hideg söröket… Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.

"A falu mellett találhatók a különös formájú kőmatuzsálemek, az ingókövek, a likaskő és a többi, lepusztult gránitképződmény.
Szabadon látogatható.
Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Az alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak. Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák. 
Likas-kő
A Likas-kő a Sukoró feletti erdők egyik látványos pontja, több hatalmas szikla alkotja ezt az érdekes természeti képződményt. A Likas-kő a faluból több útvonalon is megközelíthető."

Megközelítése, fekvése: A Szentbékkállai Kőtengert a Káli-medence északi részén, Mindszentkálla és Szentbékkálla között találjuk. Megközelíthető a két település közötti műútról észak felé kanyarodó KÉK turistajelzést követve, vagy Szentbékkálla településéről szintén ezt a jelzést követve nyugat felé. Bemutatása: A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított. Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is. A Szentbékkálla határában álló kőhát szinte még érintetlen, ez a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.

Az egykori vulkáni folyamatok és a földtani értékek bemutatására alakították ki a 2 km hosszú geológiai tanösvényt Szilváskőn, amely a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja.

Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme.

Az egykori vulkáni folyamatok és a földtani értékek bemutatására alakították ki a 2 km hosszú geológiai tanösvényt, amely a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja.

Nagy-Szilváskő: 628 méter magas képződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő-puszta és a Bárna–patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve annál jóval nagyobb.

Szilváskőpuszta-Kis-Szilvás-kő: 620m magas. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik ki, a piramisra emlékeztető tömbje, amely megbújik a termetes bükkfák között.

Szilváskőpuszta-Bazaltoszlopok: 35-40m magasságú bazaltzuhatag, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja.

Szilváskőpuszta- Sárkánytorok-barlang: Omladéklabirintus. Közvetlenül a Szilvás-kő csúcspontja mellett, két egymást keresztező törés mentén alakult ki a Sárkánytorok- barlang.

"A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban (ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült, az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést).
A kutatók egy része a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat, mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat.
Királyszéke
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke (IV. sziklavonulat), mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, ahol összesen 48 db fülkét számolhatunk meg. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. A egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80 cm-t, sőt a 90 cm-t is, a hátlap magassága általában 10 cm-rel kisebb, mint a nyílásperem magassága; nyílásszélességük, pedig alul átlag 32,2 cm, felül 26,5 cm. A kúpok csúcsaiba egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetése még nem teljesen tisztázott.
A Királyszékétől Keletre található, a völgyoldal peremén egykoron legmagasabbra emelkedő sziklatömb a III. szikla. Felső részét a kőbányászat teljesen elpusztította. A megmaradt alsó szinten 8 fülke menekült meg. Innen 30 méterre, Délre találjuk a II. sziklát, amelyen 20 fülke sorakozik. A déli oldal már nagyon lekopott, az északnyugati oldalon viszont nagyon szép fülkék láthatók. Némelyiken a keret és keretátvágás is jól kivehető. Az I. sziklát innen 150 méterre, Délre találjuk, mely egy kisebb méretű kúp, amin egy fülke van.
A Királyszékétől Északnyugatra található V. sziklavonulaton 20 fülke és egy természetes hasadék mentén kialakult, ember nagyságú üreg látható. 1961-ben itt végzett ásatást Saád Andor. Az üreg feltöltésében és az előtérben kitűzött szelvényben 36 db 14-15. századi kerámiatöredéket találtak.
Az V. sziklavonulat felett található VI. sziklakibúvás, tulajdonképpen az elbányászott III. vonulat folytatása, de attól bányaterek választják el és közelebb is esik az V. vonulathoz , ezért kapta a VI. sorszámot. A sziklacsúcson mindössze 1 fülke látható."

A 20. század elején 1917-ben bányamunkálatokat kezdtek meg Úrkút Csárda-hegyi területén. Először csak kutató és feltárómunkálatok folytak, majd 1920-tól megkezdődött a mangánérc bányászása. A külszíni fejtés során kézi műveléssel fejtették le a területet, így érintetlen állapotban maradt meg a jura kori mészkőalap.A területen 1930-ig folytatták a munkálatokat, majd az ötvenes évek elején a helyet természetvédelmi területté nyilvánították. A különböző karsztformák, és a valaha élt tengeri élőlények, csigák és kagylók megkövesedett maradványai egyedülálló értéket adnak a helynek. A tengeri liliomok, ammoniták, kardlábúak, szivacstűk, krinoideák, gostropodák, brachiopodák maradványai a 150 millió évvel ezelőtti állapotokat hirdetik.A terület valaha az afrikai lemezhez tartozott, és a felhalmozódott mangánércre sok millió éven át rakódott tengeri üledék.A jura kori mészkő a kréta korban kiemelkedve, a trópusi klíma hatására kezdett karsztosodni. A földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett karsztos töbrökben fellelhető mangánérc kibányászása után fennmaradó kőzetvilág egész Európában egyedülálló.A különféle színekben pom- pázó mészkőcsoportok Úrkút környékének legjobb látványosságává teszik a területet. A túrázók szeme elé táruló mély gödrök, sziklatornyok, kúp és toronykarsztok egyedülálló élményt adnak.