Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

2252 Tóalmás, Kókai u. 2.

A Millennium méltó megünneplésére készülve 1894-95-ben építtette Wahrmann Renáta az ún. Bócz-kertben ma is álló fényűző 50 szobás eklektikus stílusú kastélyt, Ybl Lajos tervei alapján. A kastélyban az előcsarnokot íves kétkarú falépcső díszíti (a párizsi Opera lépcsőjének másolata). A kastélyhoz - egykor divatos fémszerkezetű - üvegház csatlakozik. Az elhanyagolt Bócz-kertet ugyanakkor angol parkká alakíttatta. A XX. század első felében, egészen a II. világháborúig az Andrássy grófok tulajdona volt, az almási kastély nyaralásra és vadászatokra volt fönntartva. A háború után államosították, berendezése eltűnt, az épületet megrongálták. Később a SZOT kezelésébe került, gyermeküdülőként használták. 1989-től az Amerikában létrehozott, Magyarországon is működő Élet Szava vallási alapítvány bérli az épületet. A kastélypark természetvédelem alatt áll, és az alapítvány engedélyével látogatható.
8427 Bakonybél, Pápai u. 7.

A szabálytalan négyszög alaprajzú külső, és a papucsra emlékeztető belső várat 1529-33 között építette a Podmaniczky - család. Urai rettegett rablólovagok voltak, akik a Gerence-völgyön átvezető É-D-i irányú kereskedelmi utat fosztogatták. Egy őskori földvár 10-10 m széles sáncárkai közé épült. A várfalakhoz épültek az őrség és a várnagy szállásai és a kastély. A belső vár alapterülete 7000 m alapterületű volt. A várat 1546-47 körül a királyi csapatok elfoglalták és lerombolták. A 18. század elején még tekintélyes várromokról tesznek említést a források.

8100 Várpalota, Pusztapalota

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait. A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már áll Bátorkő vára. Könczöl Imre szerint annak az 1288-ban kelt oklevélnek, amely "castro Bacurku" néven említ egy várat, és egyesek szerint ez Bátorkő első okleveles említése, elmélyült elemzése után igazolható, hogy nem erről a várról van szó. Bátorkőt először 1326-ban említik oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róbert királlyal. Ez az oklevél meghatározza azt is, hogy a vár "Tykolfeldeu" területén áll. Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint "castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha", vagyis Bátorkő várának várnagya és Palota udvarispánja. Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Azt, hogy Bátorkő vára mikor pusztult el, nem tudjuk. Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A XIX. században villámcsapás érte, amikor állaga még inkább leromlott. Megközelítése: A várhoz jelzett turistaút vezet. Várpalota után, amennyiben az út járható, és a hadsereg nem zárja le a forgalom elől. Az út bal oldalán, a jelzést kell követni, amely becsatlakozik egy rövid szakaszon a jelzésbe, majd ismét a jelzést követve megtaláljátok az utat a romhoz. Érdemes végigjárni, közben fantasztikus sziklaformációk láthatók. Vezet a romhoz földút is Tésről, de ezt nem volt lehetőségem kipróbálni. Számos jelöletlen út is vezet a közelben, így aki "toronyiránt" kívánja megközelíteni a romot, viszonylag fájdalommentesen megteheti.
9900 Körmend, Rákóczi út - Batthyány-Strattmann utca

A Körmend központjában található kastélyegyüttes főépülete - az egykori reneszánsz kastély valószínűleg a XV. században épült. A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben, majd az 1650-es években építették újjá. Batthyány Ádám megbízásából a terveket a kor kiváló olasz hadmérnöke, Filiberto Lucchese készítette, mely alapján Carlo della Torre építőmester irányításával kezdődtek meg a munkálatok. Később a vár a birtokigazgatási központtá előlépő Körmenden barokk kastéllyá épül át, mely Batthyány Lajos - a későbbi országnádor - nevéhez fűződik. Az új épületegyüttes tervezője a szintén olasz Donato Felice de Allio, az osztrák barokk jelentős képviselője. A látvány megtervezése érdekében ekkor már a kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe^ épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték fel, a már átformált főépületre több kilométeres távolságról fasorok vezettek rá. Érdemes megemlíteni a kétemelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, ahol Mária Terézia lovasképe ma is látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson ábrázolja a királynőt. A XIX. századi új építészeti divat Körmendet is elérte, s a klasszicizmus szellemében átépítették az egész kastélyt. Az 1790-1810. közötti időszak átépítésének feltételezett tervezője Hefele Menyhért, illetve az ő köréhez tartozó építész lehetett. A főépületben ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum működik, ahol a helytörténeti és a Batthyány családot bemutató kiállítások mellett Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is látható. Benne különböző ritkaságok között megtekinthető Erzsébet királyné báli cipellője is.
4127 Nagykereki, Bocskai u. 1.

A XV-XVI. századi várkastélyt 1751-1785-ben barokk stílusban átépítették. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista, majd 1870-ben romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Joseph Kriczig császári főbiztos a XVIII. század első felében még az egykori vár ép részében lakott, amelyet 1749-ben vásárolnak meg Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya és veje a földesúr. A várnak, amely Bocskainak fontos győzelmet hozott, nincs többé szerepe. A lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épül, délkeleti részén toronyszobával. A Csanády család nevéhez fűződnek még a XIX. századi jelentős változások: 1850-ben az épület oszlopos klasszicizáló előtérrel bővül, és 1870-ben romantikus-neobarokk átépítéssel nyeri el mai formáját. A kastély 1878-1927-ig a Lakatos családé. A következő tulajdonos már nem lakta az épületet. Az egykori kastély ma múzeumként és könyvtárként működik.
Boldogkőváralja, Hungary

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén. A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült, Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A vár magja a XIII. századi négyzet alaprajzú egykor ötszintes öregtorony volt. Ettől északra emelték a kétszintes palotaszárnyat. A palota déli vége és az öregtorony között mély ciszterna látható. A fellegvár délnyugati részén a XV. században négyszögű épületet emeltek. Ennek emeletén volt az Úr háza, földszintjén a sütőház, pincéjében pedig a szárazmalom. A felső várhoz a XIV-XV. században, a nyugati vároldalban kialakított sziklateraszon emelt, külső vár csatlakozott. Ez alatt, a lankás nyugati domboldal tetején palánkkal körülvett elővár épült. Ebből az elővárból vezetett a feljárat a felvonóhidas bejárathoz. Feltárása és konzerválása 1963-64-ben történt. Jelenleg is látogatható, az újra lefedett palotaszárnyban turistaszállást tartanak fenn. Nyitvatartás: Hétfő: 10.00 - 18.00 Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00 • A szezon áprilistól- október végéig tart. • Ettől eltérő időpontokban csoportos bejelentkezés esetén hétvégi nyitva tartást biztosított előre megbeszélés alapján.
5540 Szarvas, Szabadság u. 2.

Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették 1910 körül, a kastélyparkot pedig 1910-13 között. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben azt a szobor együttest, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.
Martonvásár, Brunszvik utca 2, 2462 Hungary

A martonvásári birtokot Brunszvik Antal 1758-tól bérelte, végleges tulajdonába 1770-ben került Moson vármegyei birtokáért cserébe. A grófi család martonvásári kastélyának felépítése ifjabb Brunszvik Antal nevéhez fűződik. Brunszvik - a Beniczkyek már korábban itt álló kúriájának helyén - 1784-85-ben építtette fel új rezidenciáját barokk stílusban. Ekkor kezdték el az angolpark létrehozását is az épület körül, mely azóta Magyarország egyik legszebb tájképi kertjévé vált. A kastély első átalakítása az 1820-as évek második felére tehető. Ekkor építettek emeletet az addig földszintes épületre, és a homlokzatokat klasszicista stílusúvá formálták át. Brunszvik Ferenc gróf értékes képgyűjteménye számára 1830 körül készült el a különálló képtárépület. A következő átépítés 1870 táján történt, ekkor Brunszvik Géza neogót stílusban alakíttatta át a kastélyt és a kiéptárat. A haladó szellemű grófi családnál élénk társadalmi élet folyt, Ludwig van Beethoven több alkalommal járt vendégségben Martonvásáron. Rajta kívül Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály és Liszt Ferenc is élvezte a család vendégszeretetét a kastélyban. Beethoven több alkalommal vendégeskedett itt a múlt század első éveiben. Egyes vélemények szerint itt fejezte be a barátjának, Brunszvik Ferencnek dedikált híres Appasionata - szonátát. A gróf nővérei Teréz, és Jozefin a zeneköltő tehetséges tanítványai voltak. Levelek egész sora tanúskodik arról a szenvedélyes szerelemről, mely Beethovent az "Egyedüli Kedves"-hez, Brunszvik Jozefinhoz fűzte. A kastély-parkban a szigeten állították fel a zeneköltő halálának 100. évfordulóján Pásztor János: Beethoven szobrát. A Brunszvik grófok 1893-ban eladták a birtokukat Habsburg József főhercegnek, aki 1897-ben a sörgyáros Dréher családnak adta tovább az uradalmat. A II. világháborúban a kastély megsérült, majd az államosítás után az agráregyetem tangazdasága költözött ide. Az állami tulajdonú épületben jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Beethoven Emlékmúzeum, valamint a parkban Az Óvodamúzeum működik. A park minden nap látogatható.
Budapest, Citadella sétány 1, 1118 Hungary

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.
3047 Buják,

Palócföld egyik érdekes vára a Bujáki vár. Kimagasló falai még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel. Hogy a vár mikor épült, azt nem lehet megállapítani. Érdekes, hogy egy nógrádi várról sem lehet tudni, hogy pontosan mikor épült. Buják közvetlen környékén nyolc vár van, melyek a bányavárosok védelmére épültek. A késői bronzkortól lakott település várának alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. Az erődítmény és környéke az 1300-as évek elején királyi tulajdonban volt. Csák Máté csapatai sikertelenül ostromolták. Mária királynő 1386-ban a Garaiaknak adományozta. A település a XV-XVI. század fordulóján mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. A Bujáki várat 1303-ban,egy oklevélben említették először, de a legrégebbi pontja az Öregtorony a tatárjárás után épült. 1317-ben Ibur fia, István sikertelenül próbálta bevenni a várat. 1386-ban Garai Miklós kapja ajándékba Mária királynétól, ezt Zsigmond király is megerősíti 1393-ban. Később a Pásztohi család kezébe kerül. 1424-ben Zsigmond a feleségének adományozza. 1438-ban Báthori István kapja,majd 1528-ban Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak juttatja. Az északi rondella 1551 környékén épült, a várat Báthory András megerősítette. 1552.július 19-én Ali budai basa foglalta el és csak 1593-ban foglalja vissza Báthori István. A bécsi béke után újra királyi kézbe került. 1663-ban a törökök ismét elfoglalták.1666-ban a törökök a várat felrobbantották. A bujáki várban ma is látható a török mecset falainak maradványa. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves író is megfordult falai között, és tanúként hiteles képet festett az akkori állapotokról.
8083 Csákvár,

Oroszlánytól délkeletre, Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt közt található, egy bokrokkal benőtt 207 méter magas hegy csúcsán az Oroszlánkő várának romjai más néven a Csákvár, Csáki vár. A felszínen látható falmaradványokból a vár alaprajzát nem lehet megállapítani. Anonymus szerint a vár építője Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: “Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt.” Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben. Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és idővel rommá lett vár a király birtokába került. Volt a Rozgonyiaké, majd a Török családé. Még a török időkben is védelmi szerepet töltött be, végül a geszetesi vár tartozéka lett. A vár lassan az alapjáig elpusztult. A tatárjárás előtt feltehetően megerősített menedékhely volt, de utána kővárat építettek itt, és a Kompolti család erős lovagvára lett. Később lerombolták a törökök, csak maradványaira bukkanhatunk.
8419 Csesznek, Vár utca

Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkőszirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár. Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába- majd később, a Rákóczi szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk Várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását. A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.
8286 Gyulakeszi, Csobánchegy 050/4 Hrsz.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A csobánci vár története: A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni. Csobánci vár Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére. Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány, Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet. A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.
8074 Csókakő, Janicsár utca

Székesfehérvártól északnyugatra, a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült vár. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út volt az, amit a tihanyi alapítólevélben "hadút" - ként említettek. A vár gyönyörű helyen fekszik, a kilátás csodálatos. Feltárása Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, első felmérésére azonban csak 1885-ben végezte el Könyöki József. Őt Csernó Géza követte 1897-ben. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították. 1956-ban jelent meg Fitz Jenő történeti jellegű kismonográfiája. 1960-ban új régészeti feltárás és helyreállítás indult, amely azonban 1963-ban félbe maradt. A 20. század második felére a gazdátlan vár igen romossá, életveszélyessé vált, melyen csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága tudott változtatni, így jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak. Leírása A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.
2615 Csővár,

Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven, mikor Károly Róbert a hűtlen István, Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak birtokait elvette és Elefánti Dezső várnagynak ajándékozta. 1423-ban Zsigmond király kérése, hogy a vár Garai János kezébe jusson meghiúsult, Chapy András miatt. A husziták (144-ben?) elfoglalták Giskra parancsnokságával, a vár ekkor került romos állapotba. 1448-ban helyreállítatta a Ráskay család, akiknek a birtokába került a vár. Ráskay Ferenc királyi főlovászmester és budai várkapitány tulajdonát képezte 1484-ben. Később, 1490. június 17-én az országnagyok több más kastéllyal együtt Corvin János kezében hagyta a várat. 1562-ben I. Ferdinánd király Vicmándi Tamás és Gáspár nemeseket, Persei Meleg Boldizsár és Szilassy Györgyöt nevezi meg új birtokosnak. A vár jelenlegi elpusztult állapotába valószínűleg a török hódoltság alatt került. A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa Csövi Miklós, aki rablólovagként garázdálkodott a környéken. A török időben rommá vált a kis erődítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII. században szlovák telepesekkel indult újra az élet a településen leszármazottaik a Cuvar nevet adták a településnek. A ma önálló községnek hosszú ideig közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával. A hegyek kiváló kirándulási lehetőséget biztosítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csővár és Acsa közötti Sinkár-tónál.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!