A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony, Csonkatorony, vagy Töröktorony néven ismertetett négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn.
Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.
A földvári vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük.
Később két utazó a török Evlia Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik írta le a vár és a mezőváros állapotát.
Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben.
1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden felhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.
1703-ban a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, mely mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé.
A szabadságharc leverése után - végleg megszűnve a vártorony hadászati jelentősége - az épületet mint az uradalom börtönét használták tovább.
A XIX. század elején a toronytesthez észak-nyugatról toldaléképületet emeltek, melyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak.
Azóta az épületben múzeum üzemel.