Lóki Csárda

Információk
Értékelések

Lóki Csárda | Marcali

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A térkép tanulsága szerint már több száz évvel ezelött is Csárda volt itt, az akkor lovakkal, lovaskocsikkal közlekedök pihenőhelye volt. A mai formájában 2002-től üzemel. Az étlapon magyaros ételféleségek, a reformkonyha különlegességei mellett, jól megfér a tulajdonos szürkemarháiból készült fogások is. Nagyon sok szeretettel várja kedves vendégeit a csárda valamennyi dolgozója és tulajdonosai.

Bővebb információ:

20/564-3239

http://www.lokicsarda.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Krisna-völgy |

Somogyvámos

és között

Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Krisna-völgy a jelentős történelmi múlttal bíró kis somogyi falu, Somogyvámos határában található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez. Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő területünk – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavak, ligetek, és az arborétum több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészet, Biokertészet, Méhészet, valamint az Iskola épülete szintén látogatható, ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket. A Vendég a Recepciótól a Templom épületéhez vezető, kellemes sétaút során tekinthetik meg ezeket a különlegességeket.

részletek

Zalakarosi Panoráma Túra

Zalakomár

MEGKÖZELÍTÉS
Zalakaros a 7-es főközlekedési úttól néhány kilométerre északra, a Kis-Balatontól (Keszthelytől) délnyugatra helyezkedik el. Megközelítése autóbusszal és gépkocsival a legcélszerűbb, legközelebbi vasútállomás Zalakomár.

ÚTVONAL
Zalakaroson, a fedett fürdő bejáratával szemben indulunk felfelé a jelzésen haladva a Panoráma úton, mely nevéhez méltóan, mind többet és többet mutat a környező tájból. Az utca végén balra kanyarodva az erdőbe fordulunk, ahol esőbeálló mellett haladunk el. A jelzést követve egy völgybe érünk, majd az erdő szélén kanyarogva, kitisztított sétaúton jutunk a szánkópályáig. Keresztezve a pályát, továbbra is az erdőn keresztül, a szőlőhegyig gyalogolunk. Innen szép kilátásban gyönyörködhetünk a Kis-Balatont látva, de kedvező látási viszonyok esetén a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyek is jól látszanak. A szőlőhegy szélén haladva érjük el a jelzést. Itt jobbra kanyarodunk, és szép kilátás kíséretében, egy mélyúton lemegyünk Zalamerenyére. Az 1760-ban épült szép templom megtekintése után a jelzésen keleti irányba (templom mellett) indulunk tovább, és változatos erdőben barangolva jutunk vissza a zalakarosi szőlőhegyig. Innen utunkat jobbra kanyarodva a sárga visszatérő kör jelzésen a kilátóig folytatjuk. Ha a rövid pihenő közben megcsodáltuk a szép panorámát, a sárga visszatérő kör jelzéseit figyelve ismét elérjük a jelzést, melyen folytatva utunkat, visszasétálhatunk a kiindulási pontunkig.

Táv: 12 km
Szint: 200 m, 3,5 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű túra, minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Eső után egyes szakaszok nehezebben járhatók.

Kis-Balaton kerülő kerékpártúra

Zalakomár

Túra hossza: 41 km
Nehézsége: Közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 177 m
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Zalakarosról indul. Innen megcélozzuk a szomszédos falut, Galambokot. Itt a falu közepén Zalakomár felé hajtunk tovább. Zalakomárban a Petőfi úton balra kanyarodva Zalavár felé vesszük az irányt. Balatonmagyaród előtt kb. félúton jobbra található a Bivalyrezervátum. Ha időnk engedi, nézzük meg érdekes látnivaló. Az úton lévő jelzőtáblák miatt eltéveszteni sem lehet. Balatonmagyaród után bal kéz felől a Kis-Balaton található. Itt a Kányavári-szigetet és az arra átívelő hidat mindenképpen érdemes megnézni. A sziget után folytatjuk tovább utunkat Zalavár felé. Hamarosan egy zsiliphez érünk. Itt engedik tovább a Zalát a Balaton felé. Balra kanyarodva letérünk az országútról és a Kis-Balaton partján jelzett kerékpárúton haladunk tovább a Kis-Balaton bemutató központig. A központ megtekintése után közúton tekerünk tovább Újszabár felé. Onnan Zalaszabárra karikázunk, majd Nagyrada és Garabonc érintésével vissza érünk Zalakarosra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/kis-balaton-kerulo-kerekpartura

Gránit Gyógyfürdő

Zalakaros

A zalakarosi víz a következő betegségek gyógykezelésére alkalmas: mozgásszervi, idült gyulladásos és degeneratív izületi bántalmak, idegrendszeri zavarok, szív és keringési rendszer elváltozásai, anyagcserezavarok, krónikus nőgyógyászati betegségek. Ezen túl a víz kiválóan alkalmazható baleseti és ortopédiai műtétek utáni rehabilitációban és utókezelésben.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Somogyfajszi ökogazdaság

Somogyfajsz

A gazdaság Somogyfajsz, a Belső-Somogy-i térség egyik kis faluja mellett található. A falu, s környezete ideális hely az ökológiai alapú mezőgazdasági termelés folytatásához, hiszen a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán, nagykiterjedésű erdők ölelésében fekszik, környékén ipar nincs, nyugati oldala vegyszermentes, azaz nagyüzemi növénytermesztés ott soha nem folyt. A jellegzetes Belső-Somogy-i táj bemutatására, a hasonló adottságú területeken folytatható gazdálkodás fölélesztésére tesz kísérletet a Csikóréti Ökogazdaság, mely nevét a falu mögött nyugatról elterülő fás legelő néphagyomány szerinti elnevezéséről kapta. A gazdaság 25 hektárja szinte teljes egészében ezen a területen található. A gazdaság birtoka igen változatos természeti értékekkel bír, lombhullató erdő, zsombékos nádas, üde rét mind gazdag élővilág otthona. A terület kevés számosállat eltartását teszi lehetővé, ezért a gazdaság baromfi tartásra, valamint a zöldség és gyümölcstermesztésre helyez nagyobb hangsúlyt. Az állatok bioeleséget kapnak, míg a növények termesztésénél vegyszermentesen gazdálkodnak. A birtokon két ház is taláható. Az egyik a falusi turizmus szolgálatába állítva az ideérkező vendégek számára, szálláshelyként üzemel, míg a másik a család igényeinek megfelelően, állandó lakhatási lehetőséget biztosít.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Várong

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Folly Arborétum

Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Szent György-hegyi bazaltorgonák

Raposka

A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb “lepények” formájában terült szét a homokból és agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek. Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek, mert ma is híven mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, s ehhez képest a környezet változását (lepusztulását) jól megfigyelhetjük. A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a nép által “kűzsákoknak”, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltformációk. A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

Kulturális örökség

Vörs Tájház (Talpasház) |

Vörs

és között

A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a Vörsi Talpasházban.

részletek

Festetics-kastély

Keszthely

Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte építtetni. 1770 táján kétszeres alapterületűre bővítették a kastélyt. Később Festetics György folytatta az átalakítást. 1801-ben elkészült a híres könyvtár díszes berendezése és 1804-ben a kápolna. Ekkor már kétemeletes, gazdagon díszített, fényűzően berendezett kastély volt, amit Festetics Tasziló gróf a múlt század végén (1883 és 1887 között) tovább bővíttetett. A jelentős átalakítások során a kastély belső berendezése is megújult. Ekkor kapott az épület egységes külső díszt és az új épületrészt egy magas toronnyal kapcsolták a régihez. Néhány év múlva a kastély előtt vezető utat távolabbra helyezték és akkor állították a parkba a díszes szökőkutat. A ma is használt díszes főkaput 1893-tól használják. A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra (Lukácsy Lajos alkotása), melyet 1945-ben helyeztek ide a város főteréről. A második világháború után a kastély több intézménynek volt átmeneti otthona, egyes részei nagyon károsodtak, és a helyreállítás csak a nyolcvanas években fejeződött be. Ma a kastély nagy része múzeumi célokat szolgál. Közel 90 000 kötetes könyvtára, kastély enterior - 16 teremben - régi magyar fegyverek gyűjteménye, a Windischgrätz-féle afrikai trófeagyűjtemény mellett időszakos kiállítások is várják a sok ezer látogatót. Iszlám gyűjteménye egyedülálló. Megfigyelhetjük a Festetics család címerét két oroszlánnal, valamint a gyönyörű kovácsoltvas díszeket. A kastély alagsorában működik a Magyar Borok Háza. Erre külön kell jegyet vásárolni, s általában csoportosan lehet látogatni.

Babamúzeum

Keszthely

A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják.

Molnárné Riskó Erzsébet, Babakészítő

Keszthely

Munkáimmal igyekszem népszerűsíteni, megörökíteni a régi, főleg zalai öltözeteket népviseleti babákon, hogy a ma élő emberek is képet kapjanak a falu összetartozást kifejező öltözködési rendjéről. Textilből készítem a babák testét, és textilből készítem az arcukat is.

Készítek hagyományos és újabb típusú textil játékbabákat, melyek a régi otthon készült rongybabák mai változatai.

Foglalkozom gyöngyös neccek fűzésével is. Ez az asszonyi főkötő a Kis-Balaton környéki falvakban volt ünnepi fejfedő az 1970-es évekig.




Leíratkozás