message

Üzenetküldés


A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. Múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén. Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven esztendő múltán erős ostromban vette vissza. A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart. A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.


Bővebb információ:

-

36 32 512 315

http://www.salgovar.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Szentkúti remete barlangok   |  
és között
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. Szentkút a Mátra északnyugati lábánál, Pásztó és Salgótartján között helyezkedik el. A településen található Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, melyet napjainkban évente 200 ezernél is több hívő keres fel. A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, mikor egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlődésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés elűzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templomkülső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. január 1. és 2018. december 31. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!