Danubiana Kft.

Információk
Értékelések

Danubiana Kft. | Bonyhád

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Az évszázados magyar borkultúrát új élettel megtölteni, a szőlő- és bortermelők hagyományos tudását a szőlőművelés új ismereteivel folyamatosan bővíteni úgy, hogy a világpiacon a nemzetközi szabványoknak is megfelelő minőségű bort kínálhassanak. Ezek voltak azok a vezérelvek, melyeket a Danubiana Bt. alapításakor 1990-ben célul tűzött ki. A borászat a Binderer család tulajdonában lévő betéti társaság, amely a nemzetközi piacon aktív jelenléttel bír. A gazdaság két korszerűen felszerelt pincészettel rendelkezik. Az egyik a Mátrai borvidéken Gyöngyösön, a másik a Tolnai borvidéken Bonyhádon van. E két pincészet révén az ország valamennyi fontos borvidékéről rövid szállítással jutnak szőlőhöz, ami a kiváló borminőség egyik meghatározó tényezője a borászat munkájában. A pincészetekben kialakított technológia lehetővé teszi az új ízlésnek megfelelő friss, gyümölcsös, aromagazdag minőségi fehér, rosé és vörös borok készítését. Ezt garantálják a borászok tehetségükkel, tapasztalatukkal és szorgalmukkal, amely a borok minőségében nap mint nap tetten érhető.

Bővebb információ:

Schmidt Győző

danubor@danubiana.hu

36209362582

http://www.danubiana.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Széplak |

Cikó

és között

A völgységi németek egyik legfontosabb búcsújáró helye Széplak volt, Cikó határában. A középkori templom megmaradt szentélyét már a 18.század óta kegyhelyként tisztelték, különösen a bonyhádiak és a cikóiak, de Kisboldogasszony napján távoli vidékekről is felkeresték a kegyhelyet. Különösen a nyomorékok és a betegek bíztak a szent gyógyulásban. Az utóbbi időben a hitélet a romnál ismét fellendülőben van.

részletek

4 napos könnyített túra

Szálka

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Kelet-Mecsek kerékpártúra

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura

Hertelendi Termálfürdő

Magyarhertelend

A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, izületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba. Bővebben itt.

Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték.

Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Várad

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Püspökszentlászlói Arborétum

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.

Gemenci Vadrezervátum

Szekszárd

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.

Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.

A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.

A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:

Kulturális örökség

Német Nemzetiségi Tájház |

Nagymányok

és között

Nagymányok a Mecsek északi oldalán, a Völgységi kistérségben helyezkedik el. A török pusztítás után elnéptelenedett településre 1722-ben Németország középső területeiről (Hessen, Fulda) érkeztek katolikus vallású földművesek és mesteremberek. Ez a nemzetiségi múlt máig is jelentős mértékben határozza meg Nagymányok képét, kultúráját. Ma a lakosság 40-50 %-a rendelkezik sváb ősökkel.

A német nemzetiség néprajzi anyagait 1976-ban kezdték el gyűjteni a helyi hagyományőrzők, a Glück Auf Egyesület tagjai. A gyűjtemény 2008-ban került a mai, végleges helyére.

A tájház céljára felújított lakóházat Stenger József építette az 1880-as évek végén, a hagyományos sváb stílusjegyeket követve.

A nagymányoki németek tárgyi emlékeit, lakáskörülményeit, használati eszközeit bemutató kiállítás négy helyiségből áll (tisztaszoba, konyha, lakószoba, kamra). A bemutatott tárgyak többsége a 20. század első felében paraszti sorban élt lakosság életkörülményeit reprezentálja.

Az épülethez tartozó présházban és fészerben a látogatók kiszolgálásához szükséges közösségi terek és foglalkoztató kaptak helyet.

A tájház tulajdonosa és üzemeltetője a Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat. A gyűjteményi anyag (közel 1500 leltári tétel) a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum nyilvántartásában szerepel.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2012-ben az "Év Tájháza" díjjal tüntette ki a Nagymányoki Tájházat.

A tájház előzetes egyeztetés alapján bármikor látogatható.

Belépődíj: felnőtteknek 300 Ft, tanulóknak 200 Ft.

részletek

Pécsváradi Vár

Pécsvárad

Pécsváradon Szent István király alapított apátságot 998-ban, melyet 1015-ben alapítólevéllel látott el.

Az apátság a török kiűzése után uradalmi központként muködött, jelenleg múzeum, szálloda és étterem. Az altemplomban található 1158-ban készült freskó, mely az Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emlékeke.

998-ban Szent István az udvarházat az egyháznak adományozta. A monostort várszerűen megerősítették, innen kapta a település a nevét: Várad, Pécsvárad. A barokk kor építészeti elemeit orzi a kovácsműhely,melynek emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.

Óbányai Fazekas Kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény

Óbánya

Kiállításunk létrejöttét az a magángyűjtői felajánlás indította, melynek révén mintegy 150 darab XIX-XX. századi óbányai fazekasedényt kap községünk, amennyiben gondoskodik annak megfelelő elhelyezéséről, látogathatóságáról. Egyesületünk vállalta mindezt, s a község egyik középületében 1997. július 5-én megnyitottuk kiállításunkat. Szakmai segítségünkre volt Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató, aki a témakör szakértője. A kiállítás esztétikus megjelenésében Bátori László faműves segített. Egyesületünk tevékenységét sokan támogatták pályázatok és egyéni felajánlások révén egyaránt.

Gradwohl Zsolt, Fazekas

Mecseknádasd

1965. szept. 3-án születtem Pécsett. Általános iskolai tanulmányaimat Mecseknádasdon végeztem. Majd Szekszárdra jelentkeztem fazekas iskolába, mely három éves volt. Szakmai gyakorlatra a Csatári Kerámiaüzembe jártam. Oktatóm Bíró Annamária volt, akinek sokmindent köszönhetek. ... Mecseknádasdon helyezkedtem el mint fűtő és emellett otthon is dolgoztam. Megépítettem a fatüzelésű kemencét és gyarapítottam a műhelyberendezéseimet. ... Közben megismertem Lantosné Imre Máriát, aki segített a régi mecseknádasdi és óbányai edények bemutatásával elindulni. Sokat jártam a múzeumba rajzolni, gyűjtögetni. Az óbányai mesterektől is sokat tanultam. Tudok tűzálló agyagot, engobfestéket készíteni és a szerszámokat, ami a technikához elengedhetetlen. ... Szeretném tovább vinni a mecseknádasdi és óbányai régi edények hagyományait és egyben a saját ötleteimet, elgondolásaimat hozzáadni.




Leíratkozás