Tiffán Pince

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Tiffán család az 1700-as években települt a villányi borvidékre. Tiffán Imre és fia már a kilencedik generáció a családban, akik szőlőműveléssel és borászkodással foglalkoznak. Az 1992-ben elkezdett családi vállalkozást folyamatosan fejlesztve, évente 40-50 ezer palack bort állítanak elő. A szőlőtermelés és borkészítés összes fázisát saját kezűleg végzik, pincészetükben hagyományos eljárással készítik boraikat, melyeket korábban a Tiffán Traditionel néven levédett márkanév jelzett. 2000-től pincészetük új csúcsbora: a Tiffán Limitée. A borvidék jellegzetes vörös és fehér fajtái megtalálhatók kínálatukban. A villánykövesdi műemlék pincesoron található négy takaros pincéjükben fogadják egész évben a borkóstolóra, borvacsorára, vagy egy hangulatos családi – baráti összejövetelre vágyó vendégeket. Az erre járó borkedvelők egész éven át megismerhetik Tiffán Imre és fia által előállított palackozott borokat, a helyi étel-specialitásokat és nem utolsó sorban a tulajdonosok vendégszeretetét.
Szőlőfajták:Portugieser, Kadarka, Kékfrankos, Pinot noir, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon
Borfajták:Villányi Olaszrizling, Villányi Chardonnay, Villányi Chardonnay Barrique, Villányi Cuvée Rosé, Villányi Portugieser, Villányi Kékfrankos, Lucas, Merlot, Villányi Cabernet Franc&Sauvignon, Emericuvée, Villányi Cabernet Sauvignon Selection, Villányi Cabernet Franc

Bővebb információ:

Tiffán Pince

tiffan@tiffan.hu

+36-72/492-446, +36-30/227-2563

www.tiffan.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Máriagyűdi kegyhely |

Siklós - Máriagyűd

és között

Máriagyűd a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Ma Siklós egy városrésze. Híres szőlőkultúrájának gyökerei a római korba nyúlnak vissza.Gyűd első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések történnek, és legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt, és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től ferencesek gondozzák a kegyhelyet.

A ma látható kegyszobrot Nesselrode Vilmos püspök adományozza 1713-ban. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik.

1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegyhelyet a ferencesektől világi papok veszik át. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot.

2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak, ami újabb búcsú-kiváltságokkal jár.Ma is ezrek és ezrek jönnek egy-egy búcsú alkalmából, és keresik azt a belső megnyugvást, amit a világ – bármely gazdag is – nem nyújthat.

részletek

4 napos könnyített túra

Szálka

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Családi kerékpáros vártúra Tolna megyében

Ozora

EGYNAPOS TÚRA
ÚTVONAL
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Pincehely Simontornya elérhető vonattal a 40. sz. Bp.–Pécs főútvonalon, ugyanezen lehet visszatérni a túra végén Pincehelyről. Táv: 23 km

TÖBBNAPOS TÚRA
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Fürged – Kecsegpuszta – Tamási (40 km) – Szakály – Hőgyész (59 km) – Diósberény – Gyönk – Kölesd (85 km) – Borjád – Úzd – Sárszentlőrinc – Felsőrácegres – Simontornya
Táv: 114 km, ebből 8 km földút Ajánlott időszak: április–október

LÁTNIVALÓK
Simontornya:
• Vár, vártörténeti kiállítás, kőtár, „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” c. képzőművészeti gyűjtemény, kortárs művészek időszakos kiállításai, szabadtéri előadások.
• Ferences templom barokk, (1734-60), 1775 előtti freskók, 1454-ből származó gótikus kehely
• Fried Castle
• Gála Panzió és Borház
• Thermal Camping
• Gácsi Ménesbirtok Kft. lovaglási és szálláslehetőség
• Könyvné Szabó Éva bőrműves

Ozora:
• A vár egykor kétemeletes, kora reneszánsz palota volt, melyet az Esterházy család barokk kastéllyá alakított át, Illyés Gyula-kiállítás
• Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület, információ falusi vendégházakról

Pincehely:
• Csehfalvi-kúria: helytörténeti kiállítás és Vörösmarty-emlékkiállítás
• Ónódi Pince Előhegy (Göbrő). Pincelátogatás és borkóstoló
• Zsuzsanna Vendégház falusi vendégház

Tamási:
• Tamási Termálfürdő
• Termál Motel és Camping

Szakály:
• Tájház

Hőgyész:
• Német Nemzetiségi Tájház

Thermal Spa Siklós - Siklósi fürdő

Siklós

Egyedülálló természeti, történeti környezetben, a Siklósi Vár szomszédságában található Siklós új termálfürdője. (Vagy ahogy egyesek nevezni szokták: siklósi gyógyfürdő, siklós spa)

A fürdő belsőépítészete rendkívül impozáns, a medencéket körülvevő színes bástyák pedig különleges hangulatvilágukkal a vár biztonságos falait jelképezik. Minden egyes bástya belsejében meglepetés élmények várják a fürdőzőket!
A háromszintes, több, mint 5000 négyzetméteres komplexumban hideg és meleg vizes medencék egyedülálló élmény elemekkel, gyermek- és élményfürdők, szaunavilág, sportpályák, vendéglátó egységek nyújtanak élménydús kikapcsolódást.

További információ: www.siklosfurdo.hu

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba. Bővebben itt.

Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték.

Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Csoma

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Pécs

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Mohácsi busójárás maszkos télűző szokás modellje

Mohács

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Kulturális örökség

Bólyi tájház |

Bóly

és között

A kiállítás az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárának emeletén nyílt 2001. március 15-én. A helytörténeti kiállítás bemutatja Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglaláson keresztül egészen 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről. A kiállítás anyagát képezik a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek, többek között asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyaga. Az érdeklődők megtekinthetik a helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, mindezt hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják. A kiállításon látható továbbá két szobaenteriőr, amelyek a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézik fel az 1920-as évek parasztpolgári lakosságának életmódját.

részletek

Siklósi vár

Siklós

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek. A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. A palota termeiben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot. A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a várkápolna tanúskodik. A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. Látható emléke nincs, de történelmi tény: 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt.

Villányi Bormúzeum

Villány

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik

Élő József, Busómaszk faragó

Mohács

Magyar Kézműves Remek-díjas Népi Iparművész
Több mint 25 éve faragok, több díjat elnyertem, álarcaim eredeti mohácsi busó maszkok és minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik. Álarcaim állati vérrel festettek, de a modern kornak megfelelően készítek pácolási technikával is álarcokat. Busó babáim az eredeti busónak, élethű másai, a busó babákat különböző kellékekkel látom el, melyeket gondos és alapos munkával, szintén kézzel faragok és készítek el./kereplő, buzogány, ladik, favella, törökfej/




Leíratkozás