Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Aktív turizmus

Attila domb   |  
és között
A 15 hektáron érezhető természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Az első, amit érezhetünk az energia megtapasztalása: kézen, lábon, egész testen bizsergés, csipkedés, melegség, hidegség, áramlás, szédülés stb., de ez nem feltétele sem a hatásnak, sem a várható gyógyulásnak. Egyénileg és alkalmanként is változó lehet. A második, ami tapasztalható, de nem szükségszerűen következik be: az első pár alkalommal, vagy azok valamelyikénél, itt vagy otthon, a meglévő betegségek tünetei felerősödhetnek (pl. vérnyomás emelkedés, szédülés, fejfájás, egyéb fájdalom), ha ezek kellemetlenné válnak, akkor célszerű attól a ponttól 20-30 méterre eltávolodni, majd a szervezet megnyugvása után vissza lehet térni. A felerősödő tünetek terápiás reakciót jelenhetnek, tehát az energia hatására a kezdődő változást jelenthet, vagy egy érzékenyebb szervezet reakcióját az energiára. Mindkettő megszűnik, a domb rendszeres látogatása során, és közben a szervezet is ráhangolódik a hatásra. A harmadik változás a közérzetben tapasztalható. Először lehet álmosság, fáradtság, majd feltöltődött érzés, erő jelenléte az izmokban és az egész testben, izületek mozgathatóbbak, fájdalom csökkenése, megnyugvás, jobb alvás stb. Fontos, hogy az itt töltött idő nyugalomban teljen. Egy éber, csöndes befelé fordulásban hamarabb ismerjük fel testünk jelzéseit, változásait, igényeit, ami segíti az önismeretet és egész lényünk és a hely közötti kapcsolatot. Próbáljunk minden zavaró körülményt kiküszöbölni (szoros ruházat, szomjúság, sürgető testi szükségletek, rádiózás, mobiltelefon használat stb.).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Boldogi Tájház   |  
és között
Boldogon a falu lakóinak összefogásából, szülőfalujuk iránti szeretetből jött létre a tájház 1987-ben. Az itt élők saját erejükből hozták helyre a házat és adták össze a berendezését. Folyamatosan gyarapszik és szépül, hiszen sajátjuknak tekintik, múltjuk, mindennapi életük egy kis darabkájának, mely hírül adja az utókornak és az idelátogatóknak, hogyan éltek, dolgoztak, ünnepeltek valamikor. A boldogiak ezzel a gyűjteménnyel őrzik a népművészetet, s mindazt a szépséget, amit nemzedékek egymás utáni sora alakított ki. A műemlék jellegű épület sok látogatót vonz. Számukra idegenvezetés biztosított. A hagyományőrző csoportok boldogi sütemények kóstolásával egybekötött műsorral kedveskednek az érdeklődőknek.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!