message

Üzenetküldés


Az 1934-39 között végzett ásatás során feltárt épület egy IV. századi város központjának bizonyult. A városközpontot, amelyben eddig két ókeresztény bazilika, két közfürdő, hivatalos épületek és lakóházak kerültek elő, városfal vette körül, a négy oldal közepén egy-egy városkapuval. A palotával szemben egy laktanya is található, s feltételezhető, hogy a III./IV. század fordulóján létrehozott város az ekkor alapított Valeria tartomány helytartójának székhelye lehetett. A várost, az Itinerarium Antonini római útkönyv mérföldadati alapján Herculiának nevezték el, Diocletianus társcsászárának, Maximianus Herculiusnak tiszteletére.

A feltárás a IV. századi város maradványai alatt két további építési korszakot állapított meg. A Kr. U. I. század közepétől – amikor a rómaiak a Dunántúl keleti felét meghódították és Pannonia provinciát megszervezték, katonai tábor állt e helyen. Ezt a katonai tábort a II. század elején, amikor már belső erődítésre nem volt szükség, felszámolták. A volt tábor területén hozta létre Traianus császár 106-ban az Alsó-Pannonia provincia tartománygyűlésének (concilium provinciae) és a provincia császár-kultuszának mintegy 9 hektár méretű szentkerületét. A szentkerület a provincia fontosabb eseményeinek (állami ünnepek, császárlátogatások) színhelye volt. Gazdag mitológiai- és állatjelenetes reliefsorozatok maradtak fenn. A szentkerületet Kr. U. 260-ban a Duna másik oldalán lakó szarmata roxolánok megsemmisítették.

A III./IV. század fordulóján alapított város megérte a magyar honfoglalást, neve ettől kezdve Föveny lett. Szent István király székesfehérvári építkezései számára utat épített a királyi főváros és a 7 kilométerre levő falu között. A királyi székhely a római település falaiból épült fel.

A régészeti parkban az 1958-tól kezdődő folyamatos feltárások eredményei a kutatások számára, valamint az érdeklődő közönség számára egyaránt megtekinthető. A feltárt romokat körülvevő parkban az előkerült kőemlékek láthatók, a legjelentősebb leleteket állandó kiállítás mutatja be. A Park megtekintése körülbelül két órát vesz igénybe.



Bővebb információ:

Szent István Király Múzeum

Forrás: http://www.szikm.hu/gorsium.php

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony bazilika   |  
és között

Az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony- (vagy Szűz Mária) -bazilika maradványai az államalapítás korából fennmaradt építészeti emlékek Fehérvár Belvárosában. Sok uralkodót koronáztak meg falai között, ezért gyakran említik koronázó bazilika néven is. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, országgyűlésnek, országnagyok tanácskozásának keretéül szolgált e hely. Első királyunk, Szent István kezdte építtetni (német székesegyházak mintájára) a XI. század elején, végső nyughelyéül. A XI. században elkészülte után a maga 60×30 m-es alapterületével és kb. 30 m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Szent István korabeli bazilikája háromhajós, négy tornyos és valószínűleg két szentélyes volt. Déli oldalához kerengő is csatlakozott. Az épület évszázadokat átívelő rendkívüli jelentősége arra vezethető vissza, hogy a templom falai között – pontosabban a templom közepén – nyugodott az 1083-ban szentté avatott István király (†1038). Szarkofágja ma is látható az ő tiszteletére felépített mauzóleumban. Fiát, az ugyancsak akkor szentté avatott Imre herceget (†1031) már előbb eltemették. Kriptáját a déli hajó második és harmadik pillére között tárták fel. Az ő tiszteletük emelte ki ezt az épületet az egyszerű nép és az ország vezetői szemében a templomok sorából. Szent István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg és sokuk ide is temetkezett.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Seregélyesi Tájház   |  
és között
A Fő utcán elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét.
Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
A településen ma is ápolják a régi népi hagyományokat: hímzőkör és helyi fafaragók szorgos munkája dicséri e törekvést.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!