Üzenetküldés
Sajószentpéter ősi településmagjának legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz ésbarokk stílusjegyeket is hordozó református nagytemplom (Kálvin tér 13.) Egyhajós, egytornyú kőtemplom. Tornya 35 méter magas; csúcsán csillag hirdeti a reformációt. Kupoláját rézlemezekkel fedték be. A berendezés legtöbb eleme (padok, karzatok, szószék, mózesszék) az 1752-es tűzvész után készült.
A hármasan tagolt, különlegesen szép szószék, valamint a karzat és a padok díszítése népi barokk, a kazettákat a medallionos stílusba sorolják. A késő gótikus falmaradványok keretébe harmonikusan illeszkednek a parasztbarokk díszítőelemek.
A templomhajó nyugati végén gerendákból legénykarzatot ácsoltak. Az elnagyolt megmunkálás (főleg a karzat tartóoszlopaié) bárdolásra utaló ipartörténeti emlék.
A megmaradt sekrestye bejáratát reneszánsz vonalak díszítik. Vele átellenben a tűzvészben meggyengült falat belső támpillérrel támasztották meg, ami erődszerű jelleget ad a belső térnek.
Közel eredeti állapotú orgonáját Kasza Ferenc presbiter és neje, Egri Julianna felajánlásából 1893-ban építette Szalay Gyula Székesfehérvárott. A gyülekezet egy része ellenkezve fogadta az orgonát, mert amikor zenekísérettel énekeltek, maguknak kellett a zsoltárok szövegét elolvasniuk. Az orgona fenntartására Lévay József költő, borsodi alispán hozott létre magánalapítványt. (Ő egyébként is igen szerette a templomot verset is írt róla és úrasztali terítőt is ajándékozott.)
A fogazott párkányzatos, historizáló orgonaházat a sípmezők között profilozott pilaszterek tagolják. Három oldala kékesszürke; a homlokfal barna műmárványozott festékrétege valószínűleg utólagos. A homlokzati két nagytükröt és a háromosztatú középrész 31 darab eredeti ónsípját az első világháború alatti, hadi célú síprekviráláskor elvitték, később cinksípokkal pótolták. A játszóasztal tükrös hátlapján a két aranyozott rozetta Szalay „márkajegye”.
Az egymanuálos, 10 regiszteres, mechanikus csúszkaládás gépezetű orgona hangterjedelme az 54 billentyűs manuálban C-f3. A színdús, fuvola- és vonós jellegű alaphangokkal hangzása romantikus (Principal 8', Bourdon 8', Viola Gamba 8', Flaut Harmonik 8', Octav 4', Salicional 4'). A manuálmű szélládája alá épített, ékmerítővel ellátott nagy franciafúvó látja el levegővel.
Tornyában egykor három harang volt, ma már csak kettő:
-a 600 kg-ost Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban, 1974-ben,
-a 200 kg-ost, a Harangművek Rt. készítette Budapesten, 1923-ban
A templomkertben egykor a híveket temették el.
A templomtól nyugatra a parkosított térre turulszobrot állítottak. A harang alakú kőtalapzat felirata: Történelmi sorsfordulóink hőseinek és áldozatainak emlékére állította Sajószentpéter város önkormányzata 1997.
A templomtól keletre egy millenniumi emlékmű áll.
Az épületben rendszeresek a kulturális események, koncertek.
A templomba a belépés ingyenes, de időpontját a lelkipásztorral egyeztetni kell. Fénykép és videófelvétel szabadon készíthető. Ha előre bejelentik, akadálymentesen (pl. kerekes székkel) is látogatható a torony alatti, nyugati kapun.
Sajószentpéteri református nagytemplom
Aktív turizmus
Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A templom, a harangtorony és a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlék együttese, amely az Erzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a római katolikusvallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I.(Nagy)Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat,a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18.századból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak (csak bordaprofiljaik azonosak). Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata, és a mellette lévő szentségtartó is. a sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását 1982-ben fejezték be.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
Nagyboldogasszony napján születtem 1978-ban, Miskolcon. Talán legrégebbi emlékfoszlányom még csecsszopó koromból való: a teraszon valami babakocsiban fekhettem, mikor egészen közel egy cinke a korlátra repült, s ott illegett egy darabig. Maga az emlék a csoda, a szent áhitat, amit e kicsike lény láttán átéltem. Azt hiszem ez az érzés: a természet csodálatában lelt átszellemült öröm azóta is meghatározója életemnek.
Munkáim nem csupán használati tárgyak, s létrekeltésük nem múltsirató emlékezés; - aki a múltat elsiratja, a jövendőt is eltemeti! A kezem közül kikerülő termékek az örökkévaló élet üzenetei. A művészet nem más, mint az embernek az a tevékenysége, amellyel tudatosítja önmaga más élőlényekkel, természeti létezőkkel való egylényegűségét, melynek során felismeri, hogy minden egyes teremtmény a nagy Egynek, Istennek végtelenül kicsiny, ugyanakkor nélkülözhetetlen része. Magyarán: csakis a művészet által vagyunk képesek Istennel együtt teremteni a világot! Az a népesség, amelyik ezt elfelejti, elveszti létjogosultságát: az örökkön változó élet átlép sárba hullt fejei felett.
Hivatásom: újra megtalálni az ember természettel való teljes összhangját. Én nem hagyomány-ápolásra törekszem. A népi műveltség számomra nem a korhadozó múlt emléke, hanem a megszülető jövő igérete: a legbiztosabb eszköz fajunk túléléséhez. Csak akkor maradhatunk fenn, ha megtaláljuk önmagunkat őseink kultúrájában, ha mindennapi életünket őseink mindennapjai szerint éljük: az örök mértékhez igazodunk a változó világban.
A természetes emberi lét minden dolga foglalkoztat: a gyógynövények, a zöldségtermesztés, a földművelés minden apró fogása, a gyümölcsfák szaporítása, ápolása, az aprójószág stb. Kenyerünket magam sütöm, magam készítette kovászból. Úgy érzem, a kisgyerek kibontakozó értelmének szerteágazó szálai lassan eggyé fonódnak, egy erős kötelékké, amely Földanyához láncol. Hiszem, hogy e kötélfonat tápláló köldökvezetéke lesz a majdan megszülető új emberiség magzatának.
u