Aktív turizmus
Miskolctól néhány kilométerre fekszik csodálatos környezetben Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése. Miskolc és Eger felől az út szokatlan mélységekkel, szerpentinekkel és sűrű bükk erdővel övezve kanyarog fel a településre. Bükkszentkereszt azon misztikus helyek egyike, ahová a emberek százai jönne évről évre, hogy eljussanak a természet különleges energiáját sugárzó köveket és fákat rejtő zarándok helyre. A Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból egyedülálló, Magyarországon nincs rokona. Sok millió évvel ezelőtt a Balkán környékén keletkezett és a földgyűrődések folyamán került a jelenlegi helyére. Kis mennyiségben sokféle ásványkincse van. A Boldogasszony kövének a legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek. A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor Újhutára ért, elfáradt és leült egy kőre, amely megpuhult alatta, és megőrizte az ülése nyomát. Ezért tartja a nép gyógyítónak azt a követ és környékét. Az ezoterikusok szerint a Bükkben van egy energia háromszög. Ezt ők kimérték, és a háromszög csúcsain lévő helyeken a legnagyobb az energia kisugárzása. Az egyik csúcsa ennek a háromszögnek a Boldogasszony köve.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
Nagyboldogasszony napján születtem 1978-ban, Miskolcon. Talán legrégebbi emlékfoszlányom még csecsszopó koromból való: a teraszon valami babakocsiban fekhettem, mikor egészen közel egy cinke a korlátra repült, s ott illegett egy darabig. Maga az emlék a csoda, a szent áhitat, amit e kicsike lény láttán átéltem. Azt hiszem ez az érzés: a természet csodálatában lelt átszellemült öröm azóta is meghatározója életemnek.
Munkáim nem csupán használati tárgyak, s létrekeltésük nem múltsirató emlékezés; - aki a múltat elsiratja, a jövendőt is eltemeti! A kezem közül kikerülő termékek az örökkévaló élet üzenetei. A művészet nem más, mint az embernek az a tevékenysége, amellyel tudatosítja önmaga más élőlényekkel, természeti létezőkkel való egylényegűségét, melynek során felismeri, hogy minden egyes teremtmény a nagy Egynek, Istennek végtelenül kicsiny, ugyanakkor nélkülözhetetlen része. Magyarán: csakis a művészet által vagyunk képesek Istennel együtt teremteni a világot! Az a népesség, amelyik ezt elfelejti, elveszti létjogosultságát: az örökkön változó élet átlép sárba hullt fejei felett.
Hivatásom: újra megtalálni az ember természettel való teljes összhangját. Én nem hagyomány-ápolásra törekszem. A népi műveltség számomra nem a korhadozó múlt emléke, hanem a megszülető jövő igérete: a legbiztosabb eszköz fajunk túléléséhez. Csak akkor maradhatunk fenn, ha megtaláljuk önmagunkat őseink kultúrájában, ha mindennapi életünket őseink mindennapjai szerint éljük: az örök mértékhez igazodunk a változó világban.
A természetes emberi lét minden dolga foglalkoztat: a gyógynövények, a zöldségtermesztés, a földművelés minden apró fogása, a gyümölcsfák szaporítása, ápolása, az aprójószág stb. Kenyerünket magam sütöm, magam készítette kovászból. Úgy érzem, a kisgyerek kibontakozó értelmének szerteágazó szálai lassan eggyé fonódnak, egy erős kötelékké, amely Földanyához láncol. Hiszem, hogy e kötélfonat tápláló köldökvezetéke lesz a majdan megszülető új emberiség magzatának.