message

Üzenetküldés


A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. Az ásatások során nagyszámú leletanyag került itt felszínre. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Egyes vélemények szerint Skóciai Szent Margit - Szent István királyunokája - nem Réka várában ill. Mecseknádasdon töltötte ifjúkorát a XI.század közepén, hanem itt, Máré várában. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek ahelyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcsővezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai; ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsos ház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.


Bővebb információ:

-

72/420-566

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Széplak   |  
és között

A völgységi németek egyik legfontosabb búcsújáró helye Széplak volt, Cikó határában. A középkori templom megmaradt szentélyét már a 18.század óta kegyhelyként tisztelték, különösen a bonyhádiak és a cikóiak, de Kisboldogasszony napján távoli vidékekről is felkeresték a kegyhelyet. Különösen a nyomorékok és a betegek bíztak a szent gyógyulásban. Az utóbbi időben a hitélet a romnál ismét fellendülőben van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Hosszúhetényi Tájház   |  
és között
Tájházunk a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Épületünk egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet.  Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.
 
A ház az 1860-as években épült. 2010 - 2011 között újítottuk fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk  A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki. 
A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló   az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!