Vitányvár

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve. A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Bővebb információ:

http://www.vitanyvar.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Kamalduli Remeteség épületcsoportja |

Oroszlány - Majkpuszta

és között

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok - a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény - egészíti ki.

részletek

Vértesi túra, Vitány-vára

Vértessomló

Útvonal:
Csákányospuszta - Mária-szakadék - Körtvélyespuszta - Szép Ilonka-forrás - Vitány-vár - Csákányospuszta
Táv: 15 km

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Útvonal:
A túra útvonal Szárliget mellett az 1-es sz. főút 44-45-ös km-nél található Birka csárdától indul. A kék jelzésen indulva érjük el Csákányospusztát, a faluba beérve, a jobbra vezető földúton vezet minket tovább a jelzés a Mária-szakadékba. (A szakadék kikerülhető a falun átvezető műúton haladva.) A jelzést követve a Mária-szakadék végén megcsodálhatjuk a 111 éves Körtvélyespuszta régi temetőjét. Itt egy ideig véget ér a földút, és kényelmes tempóval haladhatunk az erdészeti műúton. A kövesútról letérve, továbbra is a kék jelzést követve, egy hosszabb sétával a völgyön kersztül, kapaszkodhatunk fel Vitány-várához. A várból kilépve, jobbra egy meredek lejtő alján találjuk a kék jelzést, itt jobbra fordulva érünk ki a földútra, és csatlakozik be a kék a zöldbe. A zöld jelzésen balra fordulva haladhatunk tovább a Szép Ilonka forrás felé. A forrás előtt az út kettéválik, egyenesen haladva 200 m-t, érjük el a forrást, a túraút viszont balra piros és kék kereszt megy tovább egy meredek emelkedőn. Utunk utolsó szakaszán a kék kereszt jelzés vezet tovább, a Körtvélyesi alapítványtáborig. A tábort elhagyva kiérünk a betonútra, dönthetünk, hogy tovább haladunk, megkerülve a Mária-szakadékot és a kék kereszt jelzést követve érjük el utunk végét, vagy a műúton haladva a kék jelzés vezet minket a kiindulópontra.

Tata-Tatabánya-Tardos kerékpártúra

Tatabánya

Túra hossza: 59 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Vértes, Gerecse

A kerékpár túrát a Tatai vár árnyékából indítjuk a várost a Május 1 út-Környei út útvonalon hagyjuk el. Áthaladunk az M1 autópálya fölött, majd megérkezünk első településünkre Környére. Innen Környebányára hajtunk, egy víztározó mellett. Tovább haladva Vértessomló következne, viszont a falu határa előtt egy balkanyarral Tatabánya felé vesszük az irányt. Áttekerve a vértes északi lábán érkezünk meg Tatabányára. A várost Tarján felé fogjuk elhagyni. (A túratervben nincs benne, de ha érezzük magunkban az erőt ellátogathatunk a Turul emlékműhöz is. Ebben az esetben Keressük meg a Táncsics Mihály u-Panoráma u kereszteződését (Alsógalla), Majs innen a Panoráma út visz oda minket, amelynek az első 2/3-án a sárga kereszt jelzés vezet.) Tatabányáról Tarjánra vezet az utunk, majd a Gerecsén át Vértestolna, Tardos, Ágostyán falvakon áttekerve érünk vissza Tatára.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/tata-tatabanya-tardos-kerekpartura

Komáromi Gyógyfürdő

Komárom

Fürdőnk gyógyvize gazdag ásványi-anyag tartalmának köszönhetően fürdőkúrára alkalmas, amelyet gyógyászati kezeléseinkkel tehet teljessé. Jól képzett reumatológus szakorvosaink egyénre szabva állítják össze a kezeléseket, továbbá ellenőrzik betegeink álnlapotát. A kezeléseket szakképzett fizioterápiás asszisztensek, gyógymasszőrök végzik. A víz kálcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévíz.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ágoston-Liget

Tata - Agostyán

Komárom Esztergom Megye egyik legszebb látványossága a természetszeretők számára, a hegyekben meghúzódó Agotyán település mellett található Ágoston-liget. Az ökopark területén a nagyszerű természeti látnivalók, tanösvények találhatók, így ideális helyszíne erdei iskolák számára, de a liget egyéni érdeklődőket is szeretettel vár. A park oktató központként is működik, ahol a képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül, környezeti nevelés, oktatás, képzés, zöldturizmus program, erdei iskola, tematikus táborok szervezése, életmód tanácsadás, alternatív energiák felhasználása folyik.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Csákberény

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Agostyáni Arborétum

Tata

Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

Az arborétum csak szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9:30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk.

Információ: Rozmann Hajnalka, +36 30 400 9119

Belépődíj: Felnőtteknek: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft.

Az Országos Erdészeti Egyesület érvényes tagsági kártyával rendelkező személyek részére 50% kedvezményt biztosítunk a belépő díj árából.

Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.

A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

Bauxitbánya

Gánt

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.

Kulturális örökség

Vértesszőlősi tájház |

Vértesszőlős

és között

Az 1994-ben létrehozott tájház hét helyiségből álló épület. A tisztaszobában, az eredeti állapotában megmaradt szabadkéményes konyhában, az ún. agyagos szobában és a hátsó konyhában a 20. század eleji falusi világ elevenedik meg. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag látható. Pajtájában és a tájház udvarán hagyományos februárban falusi disznótort, az ősz folyamán szüreti mulatságot rendeznek.

részletek

Várgesztesi vár

Várgesztes

A középkori, XIV-XV. században emelt, majd a XVI. században átépített erődítmény jelentős része szinte teljes épségben megmaradt, így a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai. A Vértes vadban gazdag erdei... A középkori, XIV-XV. században emelt, majd a XVI. században átépített erődítmény jelentős része szinte teljes épségben megmaradt, így a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai. A Vértes vadban gazdag erdei Buda, Fehérvár, Esztergom közelségének köszönhetően mindig kedveltek voltak az ország urai körében. A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, mint inkább vadászkastélynak építették: ezt mutatja, hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket. Gesztest az Árpád-korban valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el kiépíteni, később Zsigmond idejében már királyi vár volt. A történelem fintora, hogy a II. világháború tette benne talán a legnagyobb pusztítást. Az 1960-as években helyrehozták, olyannyira, hogy ma 120 főt fogadni képes turistaszálló - és csodálatos panoráma várja a látogatókat. Bejelentkezéssel látogatható.

Lamberg-kastély Kulturális Központ

Mór

A kastélyban a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, a földszinti tereken működnek a művelődésszervező irodák, valamint szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat.

Fazekas Emlékház

Csákvár

Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
2014-ben, az épületben kialakításra kerűlt, egy élő fazekasműhely, amelyben a múzeumi látogatás után megtekintheti, hogy készűlnek a különféle edények. A bátrabbak ki is próbálhatják és átélhetik a korongozás örömét.

Elérhetőségek:
8083 Csákvár, Petőfi u. 8.
06 30 5273970 Ujcz Ágnes
ujczagi@gmail.com
Honlap: ujczagi.com

Belépőjegy árak:
teljesárú: 320 Ft
kedvezményes:160 Ft
Bemutató megtekintése, vagy foglalkozás:
6500 Ft/20 főig /óra
20 fő felett, 325 Ft /fő /óra

Nyitva
Hétfő         zárva
Kedd         9-12 14-17
Szerda      9-12 14-17
Csütörtök 9-12 14-17
Péntek      9-12 14-17
Szombat 9-12 14-17
Vasárnap zárva

Előzetes megbeszélés alapján egyéb időpontban is várom a kedves látogatókat.




Leíratkozás