1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat,a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18.századból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak (csak bordaprofiljaik azonosak). Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata, és a mellette lévő szentségtartó is. a sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását 1982-ben fejezték be.
" />
Azavasi gótikus református templomMiskolcbelvárosánaklegrégebbi épülete. A templom, a harangtorony és aHerman Ottó MúzeumPapszer utcai kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlék együttese, amely azErzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templomot a13. századbankezdték el építeniromán stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő arómai katolikusvallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I.(Nagy)Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult háromhajós későgótikus stílusúcsarnoktemplommá építették át, az északi falon1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint1489-ben.1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat,a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18.századból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon abarokkravatalozót1760-ban, az északin pedig neogótcintermet1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyetSztehlo Ottótervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak (csak bordaprofiljaik azonosak). Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretűmérművesablak található.Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata, és a mellette lévő szentségtartó is. a sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását1982-ben fejezték be.
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe, de 1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött. A négy torony közül az északkeletiben (a volt királyi lakosztály tornya) jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható Nagy Lajos király és a velencei követ viaszfiguráival; az északnyugatiban kilátó működik, földszintjén pedig éremverde, ahol a turista saját kezűleg készíthet emlékérmet magának; a délkeleti torony (az egykori királynéi lakosztály) ép, de a turisták számára zárva van (többnyire öltözőként szolgál a Várjátékok szereplői számára); a délnyugati torony romos. A vár turisztikai látványosságaihoz hozzátartozik egy valamivel nagyobb panoptikum a külső várban, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. A vár évente kétszer otthont nyújt a Diósgyőri Várjátékoknak, mely során Nagy Lajos korát elevenítik fel, lovagi tornák és más előadások tekinthetők meg, a vár mellett pedig középkori vásár zajlik. A vár középső udvarán szabadtéri színielőadásokat szoktak tartani, a nézőtéren 800 ember fér el. A vár turisztikai vonzerejéből levon valamennyit a tény, hogy a környék viszontagságos történelmének köszönhetően nem veszi körül akkora történelmi városrész, mint az egri vagy a kőszegi várat, és vadregényes erdők mellett a kevésbé romantikus diósgyőri lakótelep bérházai is környezetül szolgálnak neki. Figyelemre méltó többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a 19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, illetve a katolikus templom középkori Mária-oszloppal.
MEGKÖZELÍTÉS
Miskolc-Diósgyőr felől a 15-ös autóbusszal Ómassa végállomásig.
ÚTVONAL
Ómassa ( ) – Száraz-völgy – Száraz-völgy öreg parkoló – sípályák – Bánkút – Síház – ( és is csatlakozik) – Fehér Sas fogadó ( is) – Csipkéskút – Vadászvölgy– Ómassa buszállomás
Táv: 10 km
Szint: 470 m, 3 óra
NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban jó kondícióban lévő felnőtteknek és a fiataloknak ajánlható, egész évben. Ómassától Bánkútig állandó emelkedő, visszafelé Csipkéskút után, a Vadászvölgyben lejtmenet, időnként igen meredek, sokszor hatalmas kőtömbök között, ezért nehéz túrának mondható. A felszerelésben a jó túracipő ajánlott.
LÁTNIVALÓK
Ómassa: „egyutcás” hegyi település 500 m körüli magasságban a tenger szintje felett. Garadna-forrás: „Gyula-forráshoz” a régi parkolótól jelzésen bekötőút (5 perc), bánkúti sícentrum. Bánkút központjából kitérési lehetőség a 956 m magasan fekvő Bálvány-kilátóhoz (15 perc). További kitérési lehetőség Bánkútról a Nagy-mezőre (3 km), Csipkéskút, a lipicai ménes téli szállása. Bánkút télen: Hazai viszonylatban a legjobb síterepek közé tartozik, több felvonóval, hosszabb havas időszakkal, szállásokkal. A gyönyörű környék miatt (bánkúti szállással) minden évszakban javaslunk többnapos kiegészítő túrát.
Túra hossza: 55 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Bükk-hegység
A kerékpártúra Egerben a vár hátsó bejáratánál a Bástya út felől kezdődik. Innen indulunk a Tesco felé ahol ráhajtunk a 25-ös útra, és követjük azt Felnémetig, ott jobbra fordulva Felsőtárkány, Répáshuta érintésével Lillafüredre tekerünk. Lillafüredről a Hámori-tó mellet elhaladva Hámor és Alsóhámor érintésével érkezünk meg Miskolcra. A várat Diósgyőrön találjuk, amely ma Miskolc egyik város része. Diósgyőrön a főutat követjük (Árpád út). A várat jelző tábláig, és a főútról jobbra fordulva érjük el azt. (Megtalálni nem nehéz, mert kimagaslik a település házai közül.)
Miskolctapolca igazi kuriózum a termálfürdők palettáján. Barlangfürdője Európában egyedülálló, hiszen karsztban ilyen magas hőfokú víz nem található másutt. A fürdő Európában egyedülálló természetes barlangi járataiban 30 ? C-os forrásvíz található. A barlangban élményfürdő-elemek, kertjében gyermek- és kültéri medencék, illetve egy szauna-park is várja az ide látogató vendégeket.
Miskolc diósgyőri városrészében közel 5 hektáron terül el a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Rehabilitációs Majorsága.
A gyönyörű környezetben lévő Baráthegyi Autista Lakóotthon tetőterében kialakított Farm Panzió aktív üdülési lehetőséget kínál fogyatékkal élők és egészségesek számára egyaránt.
Jelenleg 6 szobában 24 főnek tudunk szállást biztosítani.
A Panzió környezetében közel 5 hektáros területen működik a Szimbiózis Alapítvány Rehabilitációs Majorsága, ahol értelmi sérült-, autista fiatalok és képzett szakemberek dolgoznak együtt.
Az ide látogatóknak lehetőségük van:
•állatsimogatásra, (kecskék, baromfiudvar, sertések, ló csikójával, csacsi, nyúl)
•lehetőség van megtanulni a kecsketej feldolgozását, sajtkészítést
•bepillantást nyerhetnek az üvegházas növény- és zöldségtermesztésbe, ahol szélkerék húzza fel a kútból a vizet
•kipróbálhatják a gyerekek a csacsis kordélyon való utazást,
•kemencénkben krumpli lángost, kenyeret és egyéb finomságokat készíthetnek vállalkozó kedvű vendégeink
•Az erdő közeli környezet kiváló lehetőséget biztosít kirándulások, túrák szervezésére.
Helyet adunk különböző cégek rendezvényeinek, csapatépítő tréningjeinek, konferenciáknak.
A Baráthegyen működik a” Szorgoskert Konyha”, ahol többségében a farmon előállított nyersanyagokat dolgozzák föl távol a város zajától, szennyező levegőjétől.
Erdei iskolánkba a természetkedvelő gyerekcsoportokat várjuk, akik szívesen részt vesznek a farm életében és vágynak egy kalandos kirándulásra a szomszédos Diósgyőri várba, vagy a Lillafüredi barlangokhoz.
Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.
Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közigazgatási szempontból Miskolc része, földrajzilag a Szinva patak völgyében fekszik. Turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal büszkélkedő hegyvidéki üdülőhelye, számos látnivalóval, gyönyörű tájakkal. Nem csak a túrázók, hegymászók, kirándulás szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja Lillafüred, de a vadászok körében is nagy népszerűségnek örvend. Lillafüred története A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget. Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották. Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet. Lillafüredi vízesés Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény. A vízesés három szakaszból áll, mintegy 20 méter magasról zúdul alá. Nem csak tavasszal, nyáron a hóolvadás után érdemes felkeresni, hanem télen is, amikor a megfagyott vízesés is nagyszer? látványosság. Hámori-tó A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.
A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum (István király útja 49. Tel. 48/525-080).
Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját - a múzeumegyüttes első egységét - 1987-ben vásárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra (Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti "amerikás" család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A valaha három családnak otthont adó kisnemes Vadászy-család portáját (Váralja u. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösöktől. A porta egy részéből, két rossz állapotban lévő épület lebontása után parkolót alakítottak ki.
A Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekből származó épület. 1909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagyméretű ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült. 1994-ben a rossz állapotban lévő istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegű nyitott fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, előtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, "egyiptomi" oszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely vendégfogadásra szolgál.
A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez. Panomtikum, pénzverde, panoráma Az egyenként 100 négyzetméter alapterületű tornyok közül az északkeletiben az 1381-es, a velencei háborúkat lezáró turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum látható, illetve innen juthatunk be a Rondellába, ahol a középkori Európa fegyver- és páncéltörténetét bemutató kiállítást talál a látogató. Az északnyugati torony teteje látogatható, a csodálatos panoráma megéri a lépcsőzést. A toronyban vártörténeti kiállítás látható, az alatta lévő teremben azok a speciálisan kialakított tárolók kaptak helyet, amelyekben a vár feltárásai során előkerült, több mint félmillió csont-, kerámia-, üveg- és vastárgy illetve töredék leletet helyezték el. És itt látható, illetve próbálható ki az éremverő golyósprés is. A vár külső fala körbejárható. A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében.
múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő. A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat.
Nagyboldogasszony napján születtem 1978-ban, Miskolcon. Talán legrégebbi emlékfoszlányom még csecsszopó koromból való: a teraszon valami babakocsiban fekhettem, mikor egészen közel egy cinke a korlátra repült, s ott illegett egy darabig. Maga az emlék a csoda, a szent áhitat, amit e kicsike lény láttán átéltem. Azt hiszem ez az érzés: a természet csodálatában lelt átszellemült öröm azóta is meghatározója életemnek.
Munkáim nem csupán használati tárgyak, s létrekeltésük nem múltsirató emlékezés; - aki a múltat elsiratja, a jövendőt is eltemeti! A kezem közül kikerülő termékek az örökkévaló élet üzenetei. A művészet nem más, mint az embernek az a tevékenysége, amellyel tudatosítja önmaga más élőlényekkel, természeti létezőkkel való egylényegűségét, melynek során felismeri, hogy minden egyes teremtmény a nagy Egynek, Istennek végtelenül kicsiny, ugyanakkor nélkülözhetetlen része. Magyarán: csakis a művészet által vagyunk képesek Istennel együtt teremteni a világot! Az a népesség, amelyik ezt elfelejti, elveszti létjogosultságát: az örökkön változó élet átlép sárba hullt fejei felett.
Hivatásom: újra megtalálni az ember természettel való teljes összhangját. Én nem hagyomány-ápolásra törekszem. A népi műveltség számomra nem a korhadozó múlt emléke, hanem a megszülető jövő igérete: a legbiztosabb eszköz fajunk túléléséhez. Csak akkor maradhatunk fenn, ha megtaláljuk önmagunkat őseink kultúrájában, ha mindennapi életünket őseink mindennapjai szerint éljük: az örök mértékhez igazodunk a változó világban.
A természetes emberi lét minden dolga foglalkoztat: a gyógynövények, a zöldségtermesztés, a földművelés minden apró fogása, a gyümölcsfák szaporítása, ápolása, az aprójószág stb. Kenyerünket magam sütöm, magam készítette kovászból. Úgy érzem, a kisgyerek kibontakozó értelmének szerteágazó szálai lassan eggyé fonódnak, egy erős kötelékké, amely Földanyához láncol. Hiszem, hogy e kötélfonat tápláló köldökvezetéke lesz a majdan megszülető új emberiség magzatának.
Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!