Kulturális örökség
A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják.
Kulturális örökség
Zalaegerszeg és Zala megye történeti bemutatásának egyik legfontosabb intézménye a Göcseji Múzeum. Több mint ötven év előkészítés és tervzezés után 1950-ben alakult meg az akkori Göcsej Gyűjteményre alapulva az egykori Városháza épületében. A múzeum működésének első évtizetében alapvetően néprajzi gyűjteményként funkcionált. Hírnevét a régi földművelési eszközök és díszes mángorlók bemutatása illetve az akkori vezető, Szentmihályi Imre tekintélyes, a göcseji faluképet és néprajzi értékeket bemutató fotógyűjteménye hozt ameg. A Batthyány utca 2. szám alatti, akkorra már meglehetősen romos székházat 1969-ben kapta meg az intézmény. Az időközben megyei múzeummá vált Göcseji Múzeumnak otthont adó épület felújítása 1973-ban fejeződött be. A folyamatosan bővülő múzeumi anyag egyre szélesebb körben alkalmazott munkatársak, így a múzeum személyzete régészekkel, művészettörténészekkel, történészekkel bővült, sőt egy restaurátor műhelyt is sikerült létrehozni. A múzeum régészeti tevékenysége folyamatosan erősödött a 70-es végétől. Közösen dolgozott a Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével és az MTA Régészeti Intézetével továbbá folyamatosan egyre jobb kapcsolatot sikerült a környező országok hasonló intézményeivel kialakítani. A 90-es években sor került a Göcseji Múzeum újabb felújítására, a műhelyek a padlástérbe költöztek, a felszabadult helyeken korszerű raktárakat hoztak létre. Az intézmény a következő évektől részt vett a nemzeti évfordulók ünneplésében, az auótpálya nyomvonalát követő régészeti feltárásokban. Elkötelezett munkájájának, a város és térségének kulturális értékeinek megóvásában és bemutatásában játszott meghatározó szerepéért megkapta a ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, a Pro Urbe díjat majd 2003 az Év Múzeuma elismerést. A múzeum állandó tárlatai közt megtalálható Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész igazi ritkaságokat is bemutató hagyatéka, illetve a ’Központok a Zala mentén’ állandó megyetörténeti kiállítás.
Kulturális örökség
Balatonlellétől 9 km-re délre, a Kaposvár felé vezető 67-es útról Látrány után keletre kanyarodva érhető el a 250 lélekszámú Visz kisközség a csodálatos somogyi dombok ölelésében. A Viszi Csárda egyben a falusi életnek, a hagyományos ősi vidéki mesterségeknek emléket állító múzeum. Megtalálhatók itt a kenyérsütéssel kapcsolatos eszközük, a paraszti cukrászat eszközei, szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos szerszámok, a lovászat szerszámai, szíjártók, kádárok, bognárok készségei, elkészített használati tárgyai, fazekasok munkái, s még a méhészkedés kellékei is. Emellett a paraszti élet lakáskultúráját felidéző tárgyak, eszközök a bőgatyától az almáriumig, a paraszti világnézetet bemutató tárgyak, régi történelmi erekjék, pénzek, térképek is láthatók.
Kulturális örökség
Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője
Kulturális örökség
A tótkomlósi tanyavilág emlékét őrzi a tanyamúzeum, mely a hagyományos gazdálkodás jellegzetes tárháza. A tanya részei: szoba, konyha, kamra, istálló, kocsiszín, disznóól, tyúkól, galambdúc. Láthatók: a szlovák kultúra jellegzetes bútorzatai (hasábkemence, lóca, festett sarokpad, vetett ágy), kenyérsütés, tejfeldolgozás eszközei, edényei, tanyasi kisgazdaság használati tárgyai, mezőgazdasági gépek, eszközök. Sajátossága: - a tanya előkertjében nő a város nevében és címerében szereplő növény, a komló - tanyavilág tipikus szimbóluma - kuriózumnak számító berendezési tárgyak, mezőgazdasági gépek, gazdasági eszközök
Kulturális örökség
A múzeum bejárata stílszerűen a Subalyuk-barlang bejáratát és a múzeum "logó"-ját jelképezi. Itt fogadja Borsos István szobrászművész domborműve a Neander-völgyi ősember leleteit megtekinteni vágyó látogatókat. A barlang nevét az egykori barlanglakó Suba Lukács betyárról kapta. Az állandó kiállításon megismerhetjük a feltárás körülményeit, az itt talált kőeszközök s az emberi csontok I. számú másolatait, melyek korábban a Természettudományi Múzeumban voltak kiállítva. E leletek nemzetközi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a francia régészek megtudták, hogy a Suba-lyuk települése, Cserépfalu múzeumot kíván berendezni a barlangról s az abban talált leletekről, a féltve őrzött és bemutatott I. számú másolatokat településünknek ajándékozták^ tudtunkkal a II. számú másolatok még nem készültek el a Természettudományi Múzeum számára, így ezek a világhírű leletek csak itt, a mi Múzeumunkban láthatók.
Kulturális örökség
Huszonöt országból származik az a több mint 350 palackból álló gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.
Kulturális örökség
Magyarország első zsűrizett riolittufa faragásos pincéje Mezőkövesdtől 18 km-re, Bogács irányába, a Bükki Nemzeti Park lábánál, a csodálatos fekvésű Bükkzsércen található a Pelyhe Pincemúzeum, amely a községtől 1,5 és 2 km távolságban található. A 20 m hosszúságú pince falán, a faragásokon, a szőlőfeldolgozás életnagyságú jelenetei láthatók. A faragásokat a bükkzsérci lakosú Soltész Sándor készítette. A pince 2008-ban, a "Minőségi borok tárolóhelyei" c. pályázaton megkapta a "Különlegesen kiváló pincediploma" díjat. A pince feletti présházban, a magán múzeumban és a háromfunkciós tájjellegű kemence körül a régmúlt gasztronómia tárgyai, valamint a szőlő-, és borfeldolgozás ősi eszközei láthatók.
Kulturális örökség
Város a Város Alatt, az egykori egri érseki pincerendszer, a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el. 2007-ben az ország 7 építészeti csodájának egyikévé választották, köszönhetően a falakon kialakult csodálatos, cseppkőszerű mészképződményeknek.
Kulturális örökség
Idegenforgalmi szempontból Békés megye egyik kiemelkedő látványossága a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely.
Az emlékhely területén két 9-10 méter magas kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy 6000 év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.
Emellett sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagy hatalmú családja, a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait, melynek gazdag leletanyagát az egykori Wenckheim borpincében állítottak ki.

A területen található még egy újkőkori lakóház rekonstrukciója és a régi vízi világ mesterségeinek emléket állító pákásztanya.

A természetkedvelőket, túrázókat tanösvény várja a Holt-Körös partján. Ezáltal megfelelő lehetőséget kínálunk a vízparti, valamint az erdei növény és állatvilág megismerésére. A terület a Körös-Maros Nemzeti Park fokozott védelme alá tartozik az egyedülálló élővilága miatt.
Őshonos állatfajták, mint a szürke marha és a racka juh szintén megtekinthetőek Vésztő-Mágoron.

A Sárrét és környéke adta a népi irodalmi mozgalom jelentős személyiségeit. Ezeknek a költőknek, íróknak, tudósoknak állít méltó emléket a Népi Írók Szoborparkja.

Sütési, főzési lehetőség szintén adott az idelátogatók részére.

Nyitva tartás:
Az év hét hónapjában nyitott az ide érkező látogatók előtt. A köztes időszakban csak előzetes bejelentkezés alapján tudunk csoportokat fogadni.
április 1-30. : 9.00-16.00
május 1-szeptember 30. : 9.00-18.00
október 1-31.: 9.00-16.00
Nyitvatartási időn kívül, csak a kiállítóhely-vezető külön engedélyével lehet a területen tartózkodni!
Kulturális örökség
A múzeum a Mosoni síkság történetét dolgozza fel régészeti, néprajzi, helytörténeti tárgyak, dokumentumok segítségével, melyek között számos különlegesség is található.
A muzeális gyűjteményben láthatók az igen ritkának számító, a közelben feltárt római kislánysírból előkerült, mívesen megmunkált ékszerek. A legszebb és legérdekesebb kiállítási tárgyak között tartják számon a román kori templomból származó faragott boltívet és oszlopfőt - illetve a XVIII. századból származó megyezászlót, melyre az oroszlános megyecímert és a feliratot ezüst skófiumszállal hímezték.
 
Jelentős a városban működő szállodák és vendéglők emlékanyaga: cégérek, használati eszközök, a gyakori bálokat idéző plakátok és táncrendek, leheletfinom csipke- és selyem báli ruhák és díszmagyarok láthatók.
 
A vidék életét egy parasztszoba berendezése idézi. Itt bemutatnak egy, Magyarországon csak itt található, Németalföldről származó trapéz alakú oromdíszes festett szekrényt is.
A múzeum másik állandó kiállítása az 1956-os sortűz áldozataira emlékezik.
Kulturális örökség
Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg.
 
Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.
 
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, csengőket, kolompokat.

Kulturális örökség
A Tolnai Kékfestő Műhely igen tekintélyes múltra tekint vissza, 1810-ben alapították.
A mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozunk. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból, valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat. A bemutató kb 30 perc élőszóban.
Vásárlási lehetőség az itt készült termékekből: méteráruk, terítők, szalvéták, kötények, párnák, különböző ajándéktárgyak.
Műhelyünkbe előzetes bejelentkezés után várjuk sok szeretettel a kedves látogatókat, valamint egész évben megtalálhatóak vagyunk különböző kézműves vásárokon, melyek listáját honlapunkon folyamatosan frissítjük.
Kulturális örökség
Látogasson el a Csizmadia Vízimalomba, ahol vendégeink betekinthetnek a korabeli molnárok életébe, megismerkedhetnek a vízimalom felépítésével, működésével!A vízimalom Nemeshany központjában található. A település a Bakony lábánál, Sümeg és a Somló hegy között helyezkedik el. A 8 -as és a 84 -es főútról egyaránt jól megközelíthető.A vízimalom 1907 -ben épült, 1952 -ig üzemelt, akkor államosították, magtárnak használták. Az épületet 1972 -ben sikerült újra visszavásárolni a Csizmadia családnak. A malom épülete lehangoló látvány volt, ezért 2001 -ben felújították. A teljesen üres épületbe egy herendi malomból költöztették át az egész berendezést, gépeket, így mind a három szint visszanyerte eredeti állapotát. 2003 óta az épület malommúzeumként működik és látogatható.A vízimalom építtetőjének dédunokája gyerekkori emlékein, történetein keresztül mutatja be a korabeli molnárok életét, a vízimalom felépítését, működését. A malomportán szürkemarha, csacsi, kecskék, racka juhok várják a simogatást és a finom falatokat.Szeretettel várjuk régi és leendő vendégeinket!Töltsön el pár kellemes napot a vízimalom szomszédságában található Malomkő Fogadóban, mely falusias környezetben családias hangulattal várja a pihenni vágyó vendégeket!
Kulturális örökség
Ópusztaszer a magyarság múltjának, történelmének, identitás-tudatának fontos helyszíne. Anonymus tudósítása szerint honfoglaló vezéreink ezen a helyen „ejtették szerét az ország minden dolgának”. Erre emlékeztet a millennium korában emelt emlékmű az egykor nagy jelentőségű középkori monostor romjai mellett. Már a XIX. század végén felmerült, hogy emlékhelyet alakítanak ki a monostor és az Árpád-emlékmű körül. Rendszeresen tartottak ünnepségeket az Árpád-ligetben, megemlékezvén a honszerző vezérről. Később ezeket az összejöveteleket nevezték „Szobori búcsúnak”.

A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely, örökségpark ma mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

Az Emlékpark látnivalói
 
A Rotunda (körépület) kiállításai: Feszty-körkép; Szer monostora és települése; Honfoglalás; Délvidéki kortárs magyar festőművészek; Promenád 1896; Az Emlékpark története; Reneszánsz Panoptikum, Királyi Koronák, Koronás Királyok; A csengelei kunok ura és népe; Őseink arcai; Magyar Tájak a XX. században Árpád-emlékmű
  • Történelmi szoborpark 
  • Szer mezőváros monostorromjai
  • Csete-jurták
  • Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (skanzen)
  • Gátőrház, árvízi kiállítás
  • Tiszai halászat, fafeldolgozás emlékhelye
  • Nomád Park
  • Őshonos állatok
  • Erdei tanösvény
  • Vasútállomás
Szolgáltatások
 
Büfék
Szeri Falatozó: a főbejárat közelében, az ajándékboltok mellett. 
Gőzös Büfé: a skanzen és a Nomád Park közelében, az Erdészházzal szemben található.
 
A büfék körül igényesen kialakított, fedett étkezőhelyeken a gyermekek kényelmesen megpihenhetnek, elfogyaszthatják ebédjüket, uzsonnájukat. Férőhelyek: 60 illetve 150 fő.
 
Bográcsozási lehetőség az Emlékparkon belül kijelölt tűzrakó helyeken. Bográcsot korlátozott számban tudunk biztosítani.
 
Feszty Ajándékbolt
Kapható: A magyar történelemmel, a magyarság múltjával, kultúrájával, hagyományaival kapcsolatos könyvek, zenei CD-k, térképek. Feszty-körkép részleteivel díszített képek, naptárak, kirakók. Egyéb igényes ajándéktárgyak: tollkészlet, bögre, falióra stb.
 
Szatócsbolt
Korabeli kézműves termékekkel, a régmúlt idők édességeivel (medvecukor, krumplicukor stb.) várjuk a skanzenben a kedves látogatókat, gyermekeket.
 
Szeri Kemping
Kiváló szálláslehetőség többnapos osztálykirándulások esetére az Emlékpark közvetlen szomszédságában.

Parkjárat
20 perces sétakocsikázás az Emlékpark területén, zenés idegenvezetéssel.
 
Vándorkönyv
Az egyedi pecsétek összegyűjtése után névre szóló Mesterlevél illeti a jogos tulajdonost.

Szeri Csárda
"Ha mögmondtam, hát mögmondtam!"
 
Szeretettel várja minden  Kedves Vendégét az Emlékpark közvetlen szomszédságában található, megújult Szeri Csárda! Térjenek be egy jó ebédre, hogy ópusztaszeri látogatásuk még emlékezetesebbé váljék!
 
A kívül-belül megújult étterem különlegessége, hogy a betérők egy valódi, korhű betyárcsárdában találják magukat: a berendezés és a kiállított műtárgyak mind-mind igazi betyáros hangulatot teremtenek. A falakat híres betyárvezérek portréi, puskák, disznóláb-pisztolyok, pásztorkellékek díszítik, középpontban természetesen a Szeged környéki híres betyárkirály, Rózsa Sándor egyik legismertebb ábrázolásával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!